Ezek után főszabályként a kölcsönbevevő lesz a kölcsönzött munkavállalók után a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére kötelezett. Noha a változással foglalkoztak egyes HR portálok és a témában az Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége is kiadott egy tájékoztatót, azonban az új előírás az adózási és számviteli szakemberek és főleg a munkaerőt kölcsönzők számára rejtve maradt, ugyanis a rendelkezéseket egy újabb salátatörvényben rejtették el. Nyitva maradt kérdések Pontos jogszabályi előírás, illetve hivatalos jogértelmezés hiányában csak sejteni lehet, hogy – a korábbi gyakorlat fenntartása érdekében – egy, a felek azonosítására alkalmas kötetlen formátumú nyilatkozat is elegendő. Nyitott kérdés továbbá, hogy a kölcsönbe adónak mely időpontig (meglévő jogviszony esetén az előírás hatálybalépése, új jogviszony esetén annak kezdő napjáig, esetleg a bevallási határidőig) kell nyilatkozatot adnia a kölcsönbe vevőnek ahhoz, hogy a kölcsönzött munkaerőt továbbra is a saját statisztikai állományi létszámába tartozóként vehesse figyelembe.
A rehabilitációs hozzájárulást a munkaerő-kölcsönzők esetében a kölcsönbeadó kötelessége volt megfizetni. Hitel felmondás idő alatt las vegas Szent lászló kórház gyermek fertőző osztály Komló közelgő események magyarul Nemzetközi telefonszám
A munkáltató rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). A létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni, azzal, hogy azt egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni, és figyelmen kívül kell hagyni a számítás során az alábbi személyeket: közfoglalkoztatottakat, egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottakat, az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalókat, Mt. szerint más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során (kirendelés) foglalkoztatott munkavállalókat, a hivatásos és szerződéses katonákat, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket annál a munkaadónál, aki őket nevelőszülőként foglalkoztatja.
További indok, hogy átmeneti rendelkezés hiányában – jelenleg nem teljesen egyértelmű, hogy milyen módszerrel kell a 2015. harmadik negyedévre vonatkozó rehabilitációs hozzájárulás, illetve az éves rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségüket kezelniük a kölcsönbeadóknak és a kölcsönbevevőknek, amennyiben az új rendelkezéseket kívánják követni. Csak sejteni lehet, hogy rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egy új "fiktív átlagos állományi létszámot" kell számolniuk úgy, hogy 2015. július 18-ig az érintett munkavállalókat a kölcsönbe adóknál, míg 2015. július 19-től a kölcsönbe vevőnél kell a naponkénti állományi létszám meghatározásakor figyelembe venni, mely alapul szolgál a kötelező foglalkoztatási szint kiszámításánál. Mindezen bizonytalanságokra tekintettel állásfoglalás kérést nyújtottunk be a NAV felé, hiszen még a rehabilitációs hozzájárulás bevallásra szolgáló 1501-es számú nyomtatvány kitöltési útmutatója sem került mindezidáig aktualizálásra. Érdeklődve várjuk a hivatalos jogértelmezést, hiszen az új rehabilitációs hozzájárulási szabályok jelentős változást hoznak a munkaerő kölcsönzők és a kölcsönbe vevők adminisztrációs és közteher fizetési kötelezettségeiben.
Közeledik október 20-a, a harmadik negyedévre vonatkozó rehabilitációs hozzájárulás bevallási és befizetési határideje, mely – felkészülés hiányában – a munkaerő kölcsönzésben érintett vállalkozásokat érzékenyen érintheti – írja az. Rehab dióhéjban A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében a munkaadók rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelesek, ha az általuk foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). A rehabilitáció hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és 964 500 Ft szorzata. A munkaadó a rehabilitációs hozzájárulást a NAV felé köteles megállapítani, illetve bevallani és megfizetni. A rehabilitációs hozzájárulás kapcsán év közben az első, a második és a harmadik negyedévre vonatkozóan előleget kell bevallani és fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség 25 százaléka.
Mindezzel kapcsolatban bejegyzésemhez végszóként mi más is illene igazán, minthogy: folytatás következik.