Reprint kiadás. A IV. kötetet Fekete Nagy Antal írta. A történelmi földrajzot, mint önálló tudományágat Csánki Dezső 1890 és 1913 között kiadott hatalmas vállalkozása teremtette meg. A történeti Magyarország minden vára és kastélya, városa és mezővárosa, helységei — sok azóta eltűnt település és puszta is — majd az adott megye valamennyi birtokosa, végül főispánjai feldolgozásra került, a vármegyék szerint, betűrendben. A munka páratlanul gazdag forrása a településtörténet és a helytörténet kutatóinak a családok, nemzetségek feldolgozásához. Helynévalakjai a nyelvészet gazdag forrásanyagát jelentik, egyházi és világi épületekre utaló adatai a régészek gyakran használt segédeszközei. Emellett mindenki érdeklődésére számot tarthat, akit érdekel szűkebb vagy tágabb környezete, lakóhelye múltja, történelme. Csánki Dezső "Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában" című, ötkötetes történeti helynévtárának helynévmutatóját immár közel száz éve nélkülözi a magyar tudományosság. Használói tudják, milyen időrabló munkával jár a nevek (adatok, olvasatok) megkeresése.
OTKA. Ördög F. 2002: Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához. Budapest Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10. ) ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 28. ) ↑, 2019. október 25. ↑ Halálesete bejegyezve Budapest I. ker. polgári akv. 902/1933. folyószám alatt. ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., ↑ Levéltárosok Lapja 1915, 23. ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest II. 679/1917. folyószám alatt. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, ↑ 2002-ben digitális formában is megjelent. [2009. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 19. ) Források [ szerkesztés] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893. Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai.
Tulajdonképen azaz sorrend szerint, az ugynevezett Dunáninneni vidék, az ország... Tovább Tartalom 1. században. Budapest, 2004, 15-37. Nagy led kijelzős digitális óra Farsang van az óvodában dal Történelem érettségi feladatok témakörök szerint megoldások Számol junk 3 osztály pdf letöltés download Szárnya van de nem madár találós kérdések Versek évnyitóra - SuliHáló A hangkimeneti eszköz nem települ a Windows 10, 8 és Windows 7 rendszerbe - hogyan javíthatom ki? ▷ ➡️ IK4 ▷ ➡️ A valaha élt legnagyobb állatok - Csánki Dezső Született 1857. május 18. [1] Füzesgyarmat Elhunyt 1933. április 29. (75 évesen) [1] Budapest [2] Állampolgársága magyar Gyermekei Csánky Dénes Foglalkozása történész levéltáros politikus Tisztség államtitkár Iskolái Budapesti Tudományegyetem (–1880) Kitüntetései Corvin-koszorú (1930) Sírhely Farkasréti temető (33/2-1-10) [3] A Wikimédia Commons tartalmaz Csánki Dezső témájú médiaállományokat. Csánki Dezső ( Füzesgyarmat, 1857. – Budapest, 1933. [4]) történész, levéltáros, történeti topográfus, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi címzetes államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1891), majd rendes tagja (1900); Csánky Dénes festő apja.
Csánki, Dezső (1890) Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. Preview Text (1. kötet - Tisza-menti, és a Duna-vidéki megyék (1890)) Download (381MB) | Preview Text (2. kötet - délvidéki megyék (Zala vármegye kivételével) (1894)) Download (444MB) Text (3. kötet - dunántúli megyék (1897)) Download (366MB) Text (4. kötet - Terncsén vármegye (1941)) Download (175MB) Text (5. kötet - Hunyad, Kolozs, Torda és Küküllő vármegyék (1913)) Download (558MB) Item Type: Book Additional Information: Ördög, Ferenc, ed. (2002) Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához: | Sorozat: Hunyadiak kora Magyarországon gr. Teleki József művének folytatása gyanánt Subjects: D History General and Old World / történelem > DN Middle Europe / Közép-Európa > DN1 Hungary / Magyarország G Geography. Anthropology. Recreation / földrajz, antropológia, kikapcsolódás > G Geography (General) / Földrajz általában SWORD Depositor: ALEPH SWORD Depositing User: Date Deposited: 16 Dec 2017 12:49 Last Modified: 13 Jan 2018 09:03 URI: Actions (login required) Edit Item
Könyv – Dr. Csánki Dezső, Fekete Nagy Antal: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I-V. – Állami Könyvterjesztő Váll. 1985 Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I-V. + 2250 pont Dr. Csánki Dezső, Fekete Nagy Antal Állami Könyvterjesztő Váll., 1985 Kötés: kemény kötés Minőség: jó állapotú antikvár könyv Kategória: Általános Utolsó ismert ár: 22500 Ft Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet. Fülszöveg Reprint kiadás. A történelmi földrajzot, mint önálló tudományágat Csánki Dezső 1890 és 1913 között kiadott hatalmas vállalkozása teremtette meg. A történeti Magyarország minden vára és kastélya, városa és mezővárosa, helységei — sok azóta eltűnt település és puszta is — majd az adott megye valamennyi birtokosa, végül főispánjai feldolgozásra került, a vármegyék szerint, betűrendben. A munka páratlanul gazdag forrása a településtörténet és a helytörténet kutatóinak a családok, nemzetségek feldolgozásához.
Budapest. (Ism. Századok) 1882 Mária Terézia királyné látogatása Magyarországon, Ország-Világ 1882 Egy főrangú hölgy utazása Magyarországon a mult század közepén, Ország-Világ 1882 Hevesi Bornemissza Benedek gyulai kapitánysága, Békésm. rég. és tört. társ. Évkönyve VIII. 1884 I. Mátyás udvara. (Koszorúzott pályamű. Előbb a Századokban 1883. Ism. Bud. Hirlap 21. sz. Szemle XXXVII. 1884) 1887 Rajzok Mátyás király korából. (Ifjusági Iratok Tára V. ) 1887 Hunyadmegye és a Hunyadiak, Századok 1887 Harminczhat pecsétes oklevél 1511-ből, Turul 1889 Máramarosmegye és az oláhság a XV. században, Századok 1889 Pogány Miklós czímerlevele, 1447, Békésm. Évkönyve VIII. Hazánk művelődési állapota a vegyes házból való királyok korában, in: Osztrák-magyar Monarchia irásban és képben. Magyarország I. 1888 Szabács megvétele, Hadtörténelmi Közlemények 1888 1889 Magyar kir. országos levéltár diplomatikai osztályában őrzött pecsétek mutatója. Budapest (hivatalos megbizásra) 1890–1913 Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában.
Sokáig ez volt az egyetlen kőhíd Prágában, ez kötötte össze az Óvárost és a Kisoldalt. A Károly hídról vetették a Moldvába 1393-ban (amikor tehát még nem volt kész a híd) Nepomuki János általános helynököt, mivel elutasította IV. Vencel cseh király követelését, hogy adja ki neki felesége, Zsófia gyónási titkát. Nepomuki Jánost a 18. század derekán avatták szentté. Károly híd – IRÁNY PRÁGA. Elnevezése [ szerkesztés] Nagyon sokáig Kőhídnak (Kamenný most) vagy Prágai hídnak (Pražský most) hívták, és csak 1870-ben nevezték át építtetőjének tiszteletére Károly híddá. Leírása [ szerkesztés] A mészkőből épült híd 516 méter hosszú és majdnem 10 méter széles. Két végét gótikus tornyok zárják le; a híd közepét a XVII. század óta aranyozott fakereszt ékesíti. A hídon 30 szobor látható. A világ egyetlen más hídján sem állítottak fel ilyen sok szobrot. Legtöbbje barokk stílusú, és 1700 körül, egyenként helyezték itt el őket. Először Nepomuki Szent János, Csehország védőszentjének szobrát állították fel, még az 1400-as években, a legtöbbet pedig 1683–1714 között.
Vencel király feleségének vallomásait, és a hídról a halálba hajították. Ugyanezen az éjszakán öt csillag jelent meg az égen halála helye felett, ezért mindig van egy ötcsillagos halo a Nepomuki Szent János szobra felett., Prága jelképe A Károly-híd közel 10 méter széles és 516 méter hosszú. A Károly-híd 16 íven nyugszik, amelyeket jégőrök védenek. Az elmúlt években helyreállítási munkát végeztek a hídon annak érdekében, hogy hosszú élettartama folytatódjon. A Károly-híd egy kihagyhatatlan Prágai látogatása során. Prága károly hidalgo. A Károly-híd ennek a gyönyörű városnak a végleges szimbóluma, így az elkövetkező években is így marad.
A mágikus híd A Károly híd alapjait a 14. század első felében rakták le. IV. Károly cseh király, német-római császár (1346-1378) nagyszabású városépítési programjának részeként 1357. július 9-én lerakták a prágai Károly híd alapkövét, a korábbi Judit híd helyett, amelyet 1342-ben elsodort az árvíz. Mestere a jeles és fiatalnak számító építész, Peter Parler volt. Károly híd - Nevezetességek. A munkálatok megkezdésének legszerencsésebb időpontját királyi asztrológusok és a számmisztika tudósai számították ki. A csillagok állása alapján az alapkövet maga IV. Károly fektette le 1357. július 9-én, reggel 5 óra 31 perckor, azaz 135797531. A számsorként is feljegyzett dátum elölről és hátulról olvasva is ugyanazt a napot adja ki, a különleges számsor ma a híd egyik végén álló toronyra is ki van függesztve. Eszerint egyáltalán nem véletlen, hogy ez a mágikus számsor, amely a kőhíd egyik tornyán van feljegyezve, elölről, illetve hátulról olvasva is ugyanazt a dátumot jelöli meg. A királyi híd építésével a 27 éves Peter Parlert bízták meg, a munkálatok azonban csak a következő század elején fejeződtek be.
A korabeli hiedelmek szerint, ha az építtetők tojást és tejet is kevertek a cementbe, az építmény még biztosabban fog állni, ezért hát a király ezeket is igyekezett beszerezni a környező falvakból, de néhány, az építészeti technikákhoz kevésbé konyító falu főtt tojásokat küldött. A Károly-híd – melyet sokáig Kőhídnak (Kamenný most) vagy Prágai hídnak (Pražský most) hívtak, és csak 1870-ben kapta ma is használt elnevezését – legelső szobra Csehország védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, s még az 1400-as években került mai helyére. Az 1729-ben szentté avatott papot 1393-ban innen vetették a Moldvába, amiért megtagadta IV. Vencel király azon követelését, hogy adja ki neki hűtlenséggel gyanúsított felesége, Zsófia gyónási titkát; ezért később a gyónási titok mártírjaként vonult a vallástörténetbe, de ő a folyók, hidak, hajósok, halászok, vízimolnárok védőszentje is. A helyet, ahonnan a folyóba lökték, egy kettős rézkereszt jelzi, minden ágán egy-egy csillaggal. Prága károly hidayah. A legenda szerint, aki úgy érinti meg a keresztet, hogy minden ujja egy-egy csillagot érintsen, teljesül egy kívánsága.