Az államfõ Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 4-étől kilenc évre nevezte ki az NMHH új elnökét. MTI/Szigetváry Zsolt Az NMHH honlapján közzétett tájékoztató szerint Koltay András a NKE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. LL. M. Áder János kinevezte a médiahatóság új elnökét - AzÜzlet. (Master of Law) fokozatot szerzett 2007-ben a University College Londonon, korábban a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében szintén folytatott tanulmányokat. PhD-fokozatát 2008-ban szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak. A szólásszabadság alapvonalai címmel 2009-ben jelent meg monográfiája (Századvég), 2013-ban angol nyelven Freedom of Speech – The Unreachable Mirage című (Wolters Kluwer), 2016-ban pedig A vallások, az állam és a szólás szabadsága című kötete (Századvég). Ezeken kívül több mint 250 tudományos publikációt jegyez magyar és külföldi nyelveken. 2010 októberétől 9 éven át a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja volt.
Áder János köztársasági elnök Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének pénteken, Budapesten. Az államfő Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 4-től kilenc évre nevezte ki az NMHH új elnökét. Áder János a Sándor-palotában tartott eseményen átadta a kinevezésről szóló dokumentumot Koltay Andrásnak. Az NMHH új elnöke esküt tett, majd azt aláírásával megerősítette. Az NMHH honlapján közzétett tájékoztató szerint Koltay András a NKE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. Koltay Andrást nevezték ki az NMHH elnökének - Napi.hu. LL. M. (Master of Law) fokozatot szerzett 2007-ben a University College Londonon, korábban a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében szintén folytatott tanulmányokat. PhD-fokozatát 2008-ban szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak. A szólásszabadság alapvonalai címmel 2009-ben jelent meg monográfiája (Századvég), 2013-ban angol nyelven Freedom of Speech - The Unreachable Mirage című (Wolters Kluwer), 2016-ban pedig A vallások, az állam és a szólás szabadsága című kötete (Századvég).
Ugyanis Karast még 2013 augusztusában nevezték ki elődje, Szalai Annamária halála után. Kinevezése 2022 szeptemberében járt volna le, azaz a választások után. Karas Monika vezetése alatt a Médiahatóság és a Médiatanács évek óta kerüli az erős állásfoglalást, ha a kormánynak kellemetlen médiaügyekről van szó. Nem vizsgálták például azt az esetet, amikor az MTVA-ban egy szerkesztői értekezleten Bende Balázs vezető szerkesztő arról beszélt, hogy a köztévében nem az ellenzéki összefogást támogatják, és ennek megfelelő narratíva alapján kell az anyagokat elkészíteni – akinek pedig ez nem tetszik, az mondjon föl. Az ezzel kapcsolatos megkereséseket azzal hárította Karas, hogy csak a "közzétett tartalmak kapcsán" vonhatják felelősségre az MTVA munkatársait, így nincs jogkörük eljárni az elvileg közszolgálati célokból fenntartott állami médium szerkesztői ellen. A kormánypárttal szemben kritikus Klubrádió viszont éppen Karas elnöksége alatt vesztette el a 92, 9 MHz-es frekvenciára az engedélyét, ahogyan a Simicska Lajoshoz köthető Class FM és Music FM is ezekben az években hallgatott el.
A szólásszabadság alapvonalai címmel 2009-ben jelent meg monográfiája (Századvég), 2013-ban angol nyelven Freedom of Speech - The Unreachable Mirage című (Wolters Kluwer), 2016-ban pedig A vallások, az állam és a szólás szabadsága című kötete (Századvég). Ezeken kívül több mint 250 tudományos publikációt jegyez magyar és külföldi nyelveken. 2010 és 2019 között a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja volt. Főszerkesztője a Iustum Aequum Salutare jogtudományi folyóiratnak, míg felelős szerkesztőként jegyzi az In Medias Res, a sajtószabadsággal és a médiaszabályozással foglalkozó tudományos folyóiratot. 2018 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.
LL. M. (Master of Law) fokozatot szerzett 2007-ben a University College Londonon, korábban a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében szintén folytatott tanulmányokat. PhD-fokozatát 2008-ban szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak. A szólásszabadság alapvonalai címmel 2009-ben jelent meg monográfiája (Századvég), 2013-ban angol nyelven Freedom of Speech – The Unreachable Mirage című (Wolters Kluwer), 2016-ban pedig A vallások, az állam és a szólás szabadsága című kötete (Századvég). Ezeken kívül több mint 250 tudományos publikációt jegyez magyar és külföldi nyelveken. 2010 és 2019 között a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja volt. Főszerkesztője a Iustum Aequum Salutare jogtudományi folyóiratnak, míg felelős szerkesztőként jegyzi az In Medias Res, a sajtószabadsággal és a médiaszabályozással foglalkozó tudományos folyóiratot. 2018 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.
A számos szent uralkodót (Szent Oszvald, Szent Edmund, Mártír Edward stb. ) tisztelő angolszász királyságok mellett megemlítendő a cseh Szent Vencel (†929), a kijevi mártír hercegek, Borisz és Gleb (†1015), a norvég Szent Olaf (†1030) és a dán Szent Knud (†1086) kultusza. A Német-római Császárságban két 10. századi királynét kezdenek szentként tisztelni, Matildát és Adelheidet, I. Ottó császár anyját és feleségét. 1 István Király Szentté Avatása - István Király Szentté Avatása - 1083. Augusztus 20. - Honvédelem.Hu. A 12. század meghozza majd II. Henrik császár (Szent István sógora) és felesége, Kunigunda szentté avatását, továbbá a 11. századi angol Hitvalló Edwardét is. " Forrás István királyt 1083-ban emelték a szentek sorába, Szent László (1077-1095) király uralkodása alatt. Ez az év a szentté avatások éve volt országunkban, hiszen a király mellett szintén a szentek közé került egy püspök: Gellért; két Lengyelországból érkezett remete: András (Szórád) és Benedek; és a fiatalon elhunyt reménybeli trónörökös: Imre herceg, István fia. Mi ez a szentté avatási dömping? – kérdezhetjük csaknem egy évezred távolából.
Öt napot "csúszott" István király szentté avatása | Fontos elérhetőségek - Mogyoródi Hírnök Ilyen volt, ilyen lett: Erős Antónia, az RTL Klub sztárja - Hazai sztár | Femina István király szentté avatása – 1083. augusztus 20. Szent István király és hitvalló, Magyarország fővédőszentje | Mindszenty Alapítvány Már elérhető a Cobra Kai 3. évada Netflixen – műsorvízió Madagaszkár pingvinjei teljes film magyarul Kiengedték azért amazt a börtönből, és ismételten háromnapos böjtöt tartottak. Amikor a harmadik napon odaléptek, hogy a szent maradványokat elvigyék, a sír fölé helyezett hatalmas sziklát oly játszi könnyedséggel tudták eltávolítani onnét, mintha nem is lett volna súlya azelőtt. 1 István Király Szentté Avatása — István Király Szentté Avatása – 1083. Augusztus 20.. A harmadnapi vecsernye végeztével azután valamennyien várva várták az isteni irgalom jótéteményeit a szent férfiú érdemeiért, és Krisztus nyomban meg is látogatta népét: a szent hajlékot teljes terjedelmében elárasztották a mennyből küldött csodajelek. " A betegek gyógyulásán kívül az is az égi jelek közé tartozott, hogy amikor "eltávolították a padlózatból kiemelkedő márványtáblát, és miután lejutottak a sírboltba, felnyitásakor olyan édes illatáradat borított el minden körötte állót, hogy úgy érezték, az Úr paradicsoma gyönyörűségeinek kellős közepébe csöppentek".
István király szentté avatása – 1083. augusztus 20. Csak a korai középkortól kezdett elterjedtté válni, hogy a katolikus egyház világi uralkodókat is elismerjen a szentjei sorában. Szent Jeromos 4. századi egyházatya portréja. Az üldöztetés után elsősorban nagy tekintélyű egyházfikat avattek szentté Forrás: Wikimedia Commons/Domenico Ghirlandaio A 11. századra mindez teljesen elfogadott gyakorlattá vált, amit számos szentté avatott uralkodó példája is bizonyít. Az 1083-as év kitüntetett jelentőségű esztendőnek számít a magyar keresztény egyház történetében, hiszen ebben az évben, I. (Szent) László uralkodása idején emeltek először magyarokat is az egyetemes anyaszentegyház szentjei sorába, a néhai István királyt és fiát, Imre herceget, valamint rajtuk kívül Gellért püspököt, továbbá két Lengyelországból érkezett remetét, Andrást és Benedeket. Trónviszályok dúlták fel az ország békéjét Az 1077-ben trónra lépett László megkoronázása idején zűrzavaros viszonyok uralkodtak az országban. Apja, I. Béla király 1063-ban bekövetkezett halála után Géza valamint László hercegek, és királlyá koronázott unokatestvérük, Salamon között hosszú évekig elhúzódó trónviszály robbant ki.
Hogyan lehet szent egy világi uralkodó, aki nemhogy népszerűtlen intézkedéseket hozott, hanem még kemény büntetéseket is kiszabott állam- és egyházalapító munkája során? A kérdést elintézhetjük azzal is, hogy a probléma ilyen megközelítése történelmietlen. És ez valóban így van. Az, hogy kit avat boldoggá, szentté az Egyház, az üdvtörténeti távlatok mellett történelmi jelenség is. Mint ahogy a hit megélése vallásgyakorlatként szintén történelmi jelenség – is. A kereszténység korai időszakában a vértanúk kultuszából alakult ki a szentkultusz. Amikor a keresztényeket már nem üldözték, a kiemelkedően példás keresztény élettel is ki lehetett érdemelni a szentté emelést. Szerzetesek, apácák, remeték, az egyházi hierarchia tagjai mellett királyok is megjelentek a szentek között. "A 11. századra vált általánosan elfogadottá az uralkodók szentsége Európában. Bertalan konstantinápolyi pátriárka a Szent István-bazilika előtti téren bemutatott ünnepi, ökumenikus istentiszteleten bejelentette, hogy Szent Istvánt a keleti egyházak is a szentjeik közé iktatták.