"Ma reggel hét óra után a vihar telibe kapta a vadlibák reggeli kihúzását. Fülöpszállás, Szabadszállás térségében számtalan libát vert agyon a jég. A településeken az utcán, tetőkön is vannak elpusztult libák. Gyanítom a KNP darvai sem úszták meg. Tagszervezetek | Magyar Természetvédők Szövetsége. Ilyen emberemlékezet óta nem fordult elő, hogy a jégeső verte agyon februárban a vadludakat…" – olvasható a Vadászok Baráti Közössége facebook oldalán. Hatalmas szomorúsággal tölt el minket is. Kutyifa Icu
Meleg szívvel gondolok vissza lelkiismeretes munkájukra, ezért név szerint is szeretnék megemlékezni róluk: Baranyi László, Bátai György, Borcsa- Bodolay Zoltán, Cseh Györgyi, Csernák Roland, Faragó Zoltán, dr. Gaál Ágnes, Gubritzky Mária, Hermánné Bedics Rita, Juhar Viktória Emese, Kántor Péter, Kiss János, Mag Árpád, Modok Imre, Nagy Krisztián, Németh Attila, Nagy Patrícius, Rosta László, Szilágyi Péter, Taksár Ferenc, Zsoldos Barnabás. Ha kihagytam véletlenül valakit, utólag is elnézést kérek. A honlapnak az első pillanattól kezdve megvolt az a "hármasszabálya", amely meghatározta működését két évtizeden keresztül. Ezek az alapelvek a következők voltak: pontosság, naprakészség, hitelesség. Amikor pedig meg kellett határozni irányultságát, magam is meglepődtem, hogy gondolkodás nélkül vágtam rá: közszolgálati vadászati portál. A hírszolgáltatás beindítása mellett szerettem volna, ha minél több vadásztörténet is megjelenik a portálon, mert az internet módot adott arra, hogy ha nyomtatásban nem is, de elektronikusan bárki megoszthatja vadászélményeit.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. jan 13. 3:35 Czékus Marika tanyája körül a jelek szerint több sakál is ólálkodik, kutyáját megtámadták / Fotó: Virág Márton Zsombó — Czékus Marika (58) tanyáját ameddig a szem csak ellát, a végtelen pusztaság veszi körül. Ahogy Picur, a mentett komondor mennydörgésszerű ugatással megindul a kapu felé, a látványától a legbátrabb ember is visszahőköl. Bezzeg a társa, Tryx körbehízelgi a vendéget, begyűjtve az összes simogatást. De csak nappal. Ahogy szürkülni kezd, ő is teszi a dolgát. Három hónapos kölyök volt, amikor Marikát meglepte vele egy ismerőse. Az asszony állítja, ennél szebb ajándékot nem is kaphatott volna. Tryx imádja a kerítésen túli világot, valóságos paradicsom számára, de a barátságos állat egy kellemetlen emléket is őriz a pusztáról. Tryx, a barátságos komondor lábát tépték fel az állatok, szerencsére az orvos rendbe tudta hozni / Fotó: Virág Márton – Másfél éves volt Tryx, amikor először elkísért egy éjszakai őrjáratra.
A sok más dolog mellett is, amit csinál, kreatív írás képzéseket, illetve órákat is szokott adni, abból a gondolatból kiindulva: "… hogy van az, hogy ének órán énekelünk; torna órán, tornászunk; rajz órán rajzolunk; magyar órán szépeket gondolunk arról, hogy mások miket írnak" Én ott ültem jó pár ember között és másfél óránk volt arra, hogy írjunk valamit. Én azt hittem nehezebb, de igazából nem az, de nem is könnyű. Egyáltalán nem. "Ha Cristiano Ronaldo szabadrúgást akar rúgni, akkor azt úgy gyakorolhatja be leginkább, ha minden szögből rúg, addig, amíg nem megy és mellette gyúr. Nyelv és Tudomány- Főoldal - Lackfi János, aki laza, mint a vizes keksz. Az írásban is kell magát az embernek gyúrnia. " Azt tenném hozzá a wikipédiás, irtózatosan rövid bemutatóról, hogy Lackfi János nem csak tanár, hanem egy JÓ tanár. Cikkem lezáráshoz egy részletet hoztam a szösszenetekből, amik ott elhangzottak és amit segítséggel ugyan, de az a közösség alkotott, ahol az én tollam is pihent: "…Boldogok a kötőjelek, mert elválasztanak és összekötnek, …" Ezt az egy sort pedig úgy vinném át a cikkembe, hogy nem irodalmár ember és az irodalom között másfél óráig Lackfi volt a kötőjel.
(39 éves) Nemzetisége magyar Házastársa Bárdos Júlia Foglalkozása költő, író, műfordító, tanár Művészneve Lackfi János Fontosabb munkái Lásd a Művei szakaszban Díjak Gérecz Attila-díj József Attila-díj Déry Tibor-díj Lackfi János hivatalos oldala Lackfi János ( Budapest, 1971. –) magyar költő, író, műfordító, tanár, Nyugat -kutató, fotós. Eredeti nevén Oláh János. Édesapja, idősebb Oláh János József Attila-díjas költő-író. Hogy vele össze ne tévesszék, publikálása kezdeteikor a Lackfi nevet vette fel. Tartalomjegyzék 1 Életútja 2 Díjak, ösztöndíjak, elismerések 3 Művei 3. 1 Versek 3. 2 Drámák 3. 3 Regények 3. 4 Műfordítások 3. 5 Idegen nyelven megjelent 3. 6 Színház 3. 7 Film 3. Lackfi család – Wikipédia. 8 Egyéb 4 Külső hivatkozások 4. 1 Interneten elérhető művei 4. 2 Lapok Lackfi Jánosról Életútja Első publikációja 1987 -ben jelent meg (ekkor a Táncsics Mihály Gimnázium diákja) ELTE BTK magyar–francia szakán szerzett diplomát 1996 -ban, majd az ELTE -n a Magyar Irodalomtörténet tanszéken doktorált. János Lackfi (Author of Milyenek a magyarok? )
Miért érezheti magát illetéktelennek? Miért nem mondhatja, hogy "a magyar nyelv romlik", vagy hogy "anyanyelvünk veszélyben van", esetleg hogy "a nyelvünk folyamatosan fejlődik"? – Ha annyian illetékesek ilyesmiben, ő miért ne lehetne az? Azt is gondolhatnánk, hogy azért nem, mert habár íróként, költőként, és műfordítóként sok nyelvvel kapcsolatos dologgal foglalkozik Lackfi János, de nyelvészettel nem. Így aztán átfogó, objektív képet sem adhat a magyar nyelv mai állapotáról. Ám egy ennél jóval fontosabb dologról is szó van itt. Nevezetesen arról, hogy a nyelvünk állapotának, a nyelvi változásnak vagy egy-egy nyelvi formának a pozitív vagy negatív értékelése éppannyira a szubjektív, mint amikor a spenótról megállapítjuk, hogy finom-e vagy sem. Ha a no para ' nyugalom', 'semmi gond' kifejezést és a hozzá hasonló nyelvi elemeket csúnyának tartjuk, akkor azt is érezhetjük, hogy a nyelvünk romlik. De ez nem egy objektív tény, csupán egy egyéni vélemény. Ugyanúgy, ahogy valaki szerint a macska egy aranyos állatka, míg mások szerint egy undok jószág.
A tejet saját tehenészetükből szerezték be, és 1936-tól a díszdobozokat is házi üzemükben készítették. Országszerte lerakatokat létesítettek - a pesti mintaáruda berendezését ma is használják a József Attila u. 9. sz. alatti édességboltban -, s hozzáláttak az exporthoz is. 1944-ben a gépeket Németországba akarták szállítani, de Liechti Frigyesnek sikerült ezt megakadályoznia, akárcsak később az üzemcsarnok felrobbantását. Az 1948-as államosítás után a cég Szerencsi Csokoládégyár, majd Szerencsi Édesipari Vállalat néven működött tovább. Az 1970-es években dinamikusan fejlődött, új üzemcsarnokkal bővült. 1973-ban 2400 dolgozója 18 ezer tonna árut termelt. Bővült az áruválaszték, több termék (például az Aranybonbon) "kiváló áru" minősítést kapott, ott készült a karácsonyi és húsvéti figurák, a szaloncukor jelentős része. A céget 1991-ben megvásárolta a svájci Nestlé S. A., s ma több édesipari céggel - így a diósgyőri gyárral - együtt a Nestlé Hungária Kft. -hez tartozik. További magyar márkák története itt
Nápolyi Lászlónak kortese és helytartója lett s híveket gyűjtött neki. Hűtlenségei dacára el mert menni 1397. február 27 -én a körös-krizevai, Zsigmond által összehívott gyűlésre. Pártosaiban azonban hiába bízott, Zsigmond elfogatta s ott helyben fejét vétette, testét pedig a palota ablakán át hívei megrettentésére, ezek közé dobatta. Keszthelyen temették el az általa épített egyházban. - Lackfi István (III. vagy Simontornyai), II. Dénes fia, 1375 -86-ban királyi főlovászmester volt. A másik Istvánhoz hasonlóan megtagadta a Lackfiak jó hírnevét s a nápolyi párthoz csatlakozott. Ő volt az, ki 1386. a Pozsegánál elfogott Horváti Jánosnak alkalmat nyújtott a szökésre. E miatt teljesen kiesett a királyi udvar kegyéből s nem is tudott többé oda visszajutni. 1396 - 1397. Nápolyi László ellenkirály helytartója volt. - Lackfi László (IV. ), I. Miklós fia. Családjának utolsó tagja. 1421 -ben Arad vármegyei főispán. Az eddig ismert családfa [ szerkesztés] Hermány (Herman) család A1 ismeretlen fiú B1 Dénes C1 László (Lack), Székelyispán, ( 1323 - 1359; ismeretlen; ( 1355 - 1359) Pósa Margit D1 István Lackfi, (1. házasságból) erdélyi vajda, (+ 1353); ismeretlen; Puchheim Erzsébet (+1346) E1 Dénes simontornyai Lackfi, (1. házasságból) erdélyi vajda, Temesi főispán, (+ 1367) F1 István, lovászmester, Nápolyi László helytartója, (+ 1397. február 27. )
1998-ban alkotói tevékenységemért Soros-ösztöndíjjal, francia műfordítói munkásságom elismeréseképpen a Société des Gens de Lettres Illyés Gyula-díjával jutalmaztak, 2000-ben József Attila-díjat kaptam. Több vers- és műfordítás-pályázaton (legutóbb a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörösmarty-pályázatán) díjat nyertem. 2000-ben a fiatal prózaírókat támogató Hajnóczy Péter-ösztöndíjban, 2001-ben Déry Tibor-jutalomban részesültem. Rendszeresen közlök műfordításokat a francia, francia nyelvű belga, svájci és kanadai, valamint nyersfordítások alapján időnként a holland, a szlovén, a portugál, a német, az izraeli irodalom köréből is. Eddig tizennégy műfordításkötetem látott napvilágot, különböző lapokban publikált fordításaim terjedelmüket tekintve további kötetekre rúgnak. Francia vagy belga blokkot közölt szerkesztésemben a Magyar Napló, a Múlt és Jövő, az Életünk, a Hitel és a Tiszatáj, Proust-különszámot az Enigma, luxemburgi összeállítást a Nagyvilág. Két éve részt veszek a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat szerkesztésében.