2017. október 06-08 között a Magyar Talajtani Társaság és az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet tagjai, munkatársai kitelepültek a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, hogy az Állatszeretet Fesztiválon, TALAJ a lábunk alatt… címmel, interaktív talajtani bemutató keretében ismertessék meg az érdeklődőket a talajok sokszínűségével. Az időjárás kegyes volt hozzánk, így a sátrunkhoz folyamatosan érkeztek az érdeklődők. A csapadékos időjárás miatt maradt el a permetezés - Biokom. Sőt azt kell mondjuk, hogy érzésünk szerint rekord számú érdeklődő tisztelt meg Minket, hiszen közel 1200 fő akit "meg tudtunk" szólítani! A program keretében a gyerekek, a diákok és a rendezvény felnőtt érdeklődői négy témakörben, különböző ismereti szinteken találkozhattak a talajokkal, azok jellemző tulajdonságaival, kiemelve azok jelentőségét az emberiség és a földi élet szemszögéből: A Talajfizikai bemutató keretében a talajok fizikai tulajdonságaival és azok jelentőségével ismerkedhettek az érdeklődők, ahol szemcseösszetétel meghatározást végezhettek gyúrás próbával, vizsgálhatták a különböző fizikájú talajok ülepedését, színt határozhattak meg Munsell skála alapján.
A Budapesti ZOO felkérését örömmel véve 3 napon keresztül mutattuk be a talajokat elméleti és gyakorlati megközelítésben, játékos feladatokkal fűszerezve, törekedve arra, hogy a több ezres látogatóközönség minél többet megtudjon a talajokról, illetve a talajoknak az ember életében betöltött szerepéről. A Kutatók Éjszakája Európa legnagyobb tudománykommunikációs rendezvénysorozatának idén is elsődleges célja volt, hogy megmutassa a tudomány sokszor titokzatosnak, vagy a hétköznapoktól távolinak tűnő világa szórakoztató oldalát. Időjárás október 2017 tabela fipe. Bemutatkoznak a kutatók, és megismerhetjük azt a folyamatot, ahogy "az élet, a világmindenség meg minden" titkait megfejtik. Bepillanthatnak a látogatók különleges, máskor nem látogatható helyszínekre, megismerhetnek érdekes embereket, akik közelebb hozzák az érdeklődőkhöz a tudomány érdekességeit, aktualitásait. Ennek tükrében 2017. szeptember 29-én a Magyar Talajtani Társaság és az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet, valamint a Pécsi Tudományegyetem TTK Földrajzi Intézet Természetföldrajz Tanszékének lelkes tagjai, munkatársai tartottak interaktív talajos bemutatót Élet és Talajok… Talajok Évtizede címmel, hogy megismertessék az érdeklődőket a talajok sokszínűségével.
A hétköznapi ember úgy gondol a nyárra, mint az év legmelegebb időszakára, a télre pedig, hogy az a leghidegebb. A tavasz és az ősz pedig átmeneti hónapok. Ez az alapja a meteorológiai évszakoknak. A meteorológiai nyár június 1-től augusztus 31-ig tart. Meteorológiai tél december 1-től február 28-ig tart. A kettő között pedig a tavasz és az ősz található. Időjárás október 2015 cpanel. Ez a négy évszakos meteorológiai felosztás azért alakult ki, mivel ez áll közelebb a mindennapi használatban lévő naptárakhoz. Időjárás megfigyelési és előrejelzési okok indokolják. A csillagászati évszakok mindig más napokon indulnak. Ezekhez nehéz alkalmazkodni. A meteorológiai évszakok mindig 90 vagy 92 naposak, attól függően, hogy épp szökőév van-e. Így sokkal könnyebb évszakos statisztikai számításokat végezni, ha minden évszak a hónap első napján kezdődik és nem pedig 20-án, vagy 22-én ahogy épp adódik a csillagászati naptárakban. 2018. október 27. Megdőlt az országos melegrekord Csongrád megyében volt ahol 27 fokot mértek napközben.
Támogatta a biotechnológia alapszak indítását a Debreceni Egyetemen a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság. Az új képzés már a decemberben kezdődő felvételi eljárásban elérhető lesz a DE Természettudományi és Technológiai Karának kínálatában. A Debreceni Egyetem stratégiai fókuszterületei közé tartozik az egészségipar, az intézményben jelentős hagyománya van a biotechnológia oktatásának és kutatásának. Pécsi kutatók vizsgálják felül a mikotoxinok megengedett határértékeit | AGROKÉP. Több mint 30 éve, 1987-ben indult először biotechnológus képzés a Debreceni Egyetemen, mára pedig az egyetlen magyar felsőoktatási intézmény, amely a biotechnológia valamennyi fő ágán (piros biotechnológia: gyógyszer- és orvosi, fehér biotechnológia: környezeti, zöld biotechnológia: mezőgazdasági biotechnológiai területeken) egyaránt ad át ismereteket a biotechnológus mesterképzésben résztvevő hallgatóknak specializációk keretében. Az új szakot indító Természettudományi és Technológiai Kar dékánja szerint a járvány tovább növelte az igényt a jól képzett biotechnológiai szakemberekre a munkaerőpiacon.
A PTE SzKK Élelmiszer Biotechnológiai Kutatócsoportja 2019-ben jött létre az akadémiai szféra és az ipar összefogásának köszönhetően. A Pécsi Tudományegyetemen a kutatócsoport megalakulását megelőzően is folytak már különféle élelmiszer biotechnológiával kapcsolatos kutatások, így az ipari igények és technológia, valamint az egyetemi know-how és alkalmazott kutatási tevékenységek integrálásával sikerült egy piaci igényeket is kiszolgáló kutatócsoportot létrehozni. A Pécsi STOP legfrissebb híreit itt találod! Biotechnológia alapképzés indul | DEBRECENI EGYETEM. Az SzKK Élelmiszer Biotechnológiai Kutatócsoportja két fő téma kutatásával foglalkozik. A szakemberek évek óta dolgoznak a mikotoxinok kutatásán, ezek olyan penészgomba-eredetű, kisméretű toxikus vegyületek, amelyek számos gabonában-, gabonaeredetű élelmiszerben megtalálhatók, illetve a sörben és borban is fellelhetők. A számukra kedvező klimatikus viszonyok között a mikotoxinokat termelő penészgombák, a mezőgazdasági termények széles skáláját fertőzhetik meg a betakarítás előtti és utáni időszakban.
A számukra kedvező klimatikus viszonyok között a mikotoxinokat termelő penészgombák, a mezőgazdasági termények széles skáláját fertőzhetik meg a betakarítás előtti és utáni időszakban. Ezek rendszerint a nem megfelelő tárolás vagy érlelés következtében tovább szaporodnak úgy, hogy ha az alapanyag valamilyen gombával, például valamilyen penészfélével szennyeződik. Így az élelmiszerek, a gabona, a sör vagy a bor mérhető mennyiségben tartalmazhatják ezeket az anyagokat. A mikotoxinok számos hatást tudnak kifejteni a szervezetre, akár a hormonális rendszerbe is képesek negatívan beavatkozni. Az ATK Mezőgazdasági Intézete a nemzetközi piacokon is versenyképes növénytermesztési technológiákat fejleszt | ELKH. Van köztük olyan, amelyik daganatkeltő hatású, hosszú távon például májrákot is okozhat. Az, hogy mekkora mennyiségben lehetnek jelen az adott élelmiszerben a mikotoxinok, azt mára nemzetközileg elfogadott határértékek szabályozzák, amelyeket rendszeresen ellenőriznek. Erre azért is van szükség, mert a globalizáció hatására számos országból érkeznek termékek, termények, amelyek ellenőrzése kiemelt fontosságú.
Ennek egy egészséges ember esetében kisebb a jelentősége, de például az auto-immun betegek esetében fontos lehet, hiszen az ő esetükben ezen részecskék könnyen kiválthatják a betegség fellángolását, a gyulladást. Úgy tűnik, hogy ezen kutatások mindegyikére komoly igény van mind az ipar, mind a piac, mind az ellenőrző hatóságok részéről. A kutatócsoport és a Soft Flow együttműködése lehetőséget ad arra, hogy a szakemberek olyan mintákhoz jussanak hozzá, amelyek garantáltan az ipari és piaci igényeknek megfelelő módon vannak szállítva, tárolva, jellemezve. A tudósok hangsúlyozták, hogy az ilyen mintákon végzett vizsgálatok jóval pontosabbak és hatékonyabbak. Így egyrészt a kutatócsoport nagyobb számban tud tudományos publikációkat megjelentetni, másrészt a kutatásoknak köszönhetően a vállalat számára hasznos javaslatokat tud tenni a jövőbeli csomagok fejlesztése terén, ezzel is jelentősen elősegítve a fogyasztók egészségesebb élelmiszerhez való hozzájutását. Legelő tehenek Forrás: CC0 A szakemberek emlékeztetnek: a tej az egyik legjobb kalciumforrás, amely segít az egészséges fogak és csontok felépítésében.
A szakemberek évek óta dolgoznak a mikotoxinok kutatásán, ezek olyan penészgomba-eredetű, kisméretű toxikus vegyületek, amelyek számos gabonában-, gabonaeredetű élelmiszerben megtalálhatók, illetve a sörben és borban is fellelhetők. Az SzKK kutatói kiemelték: a számukra kedvező klimatikus viszonyok között a mikotoxinokat termelő penészgombák, a mezőgazdasági termények széles skáláját fertőzhetik meg a betakarítás előtti és utáni időszakban. Ezek rendszerint a nem megfelelő tárolás vagy érlelés következtében tovább szaporodnak úgy, hogy ha az alapanyag valamilyen gombával, például valamilyen penészfélével szennyeződik. Így az élelmiszerek, a gabona, a sör vagy a bor mérhető mennyiségben tartalmazhatják ezeket az anyagokat. Az egyes megengedett dózisok sok esetben felülvizsgálandók A mikotoxinok számos hatást tudnak kifejteni a szervezetre, akár a hormonális rendszerbe is képesek negatívan beavatkozni. Van köztük olyan, amelyik daganatkeltő hatású, hosszú távon például májrákot is okozhat.