Ugyanakkor más is, jóval több, mint lírai korrajz: a kor egyik legkiemelkedőbb költőjének világhorizontú, egyetemes érvényű vallomása egy kiegyensúlyozott, harmonikus világrend utáni vágyakozásról, melyben az emberség, a tisztesség, az önzetlen, bátor helytállás erkölcsi magasabbrendűsége győzedelmeskedik. "( Kecskés András) A vers elemzése [ szerkesztés] A mű megszólítással ("Vitézek,... ") és költői kérdéssel ("mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? ") kezdődik. A vers további része valójában ennek az egy költői kérdésnek a megválaszolása: a költő bemutatja a vitézek életformáját, és ezzel próbálja bebizonyítani, hogy valóban nincs szebb dolog a katonai pályánál. Habár a művet megszólítással kezdte, a megszólítottakról a továbbiakban már többes szám harmadik személyben beszél. Az ezek közt levő strófák (2-4. és 6-8. versszak) a pillérközök. Balassi blint egy katonaének elemzés film. A hárompillérű versszerkezet Balassi egyik legtöbbet használt kompozíciótípusa, több mint 10 verset írt hasonló felépítésben. A hárompillérű verskompozícióban az első, a középső és az utolsó versszaknak van kiemelkedő szerepe.
Szép ez az élet azért is, mert alkalmat nyújt a férfias erények – ügyesség, bátorság, önfeláldozó harc – kiélésére. Három versszakon keresztül (2–4. ) mozgalmas képek sorozatában villantja fel a költő a vitézi élet egyes mozzanatait: a harci kedvet, a portyára készülést, az ellenség elé vonulást, az éjszakai ütközetet, majd a csata utáni letáborozást. Az Egy katonaének első és utolsó strófája elkülönül a többitől és keretet alkot, aminek a sajátos beszédhelyzet az oka. A keretversszakokban a lírai én a vitézekhez beszél, akiket meg is szólít, míg a vers többi részében az olvasóhoz intézi szavait, a vitézekről pedig harmadik személyben beszél. A műben a jövőtlen múlt uralkodik: hiányzik belőle a jövőkép, a reménykedés, a biztatás. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Balassi blint egy katonaének elemzés teljes. Az életkép ugyanis a mindennapi élet valamilyen tipikus alakját, helyzetét vagy eseményét ábrázolja a közös vonások hangsúlyozásával (tehát nem egyénítéssel, hanem általánosságban). Előfordul azonban az is, hogy ódá nak tekinti a szakirodalom, mivel emelkedett hangon szól a vitézi életről, a vitézi élet szépségeiről, nehézségeiről, és nem utolsósorban a hazaszeretetről.
De éppen ez, a szép tisztességért a sétáló palotát, tanuló oskolát, szórakozást, sőt még az életet is hátrahagyó önfeláldozó sors teszi dicséretessé a végbeliek példáját. Az utolsó versszakban (9. ) a búcsúzó költő őszi hasonlattal mond istenhozzádot a végek katonáinak. 1589-ben, lengyelországi bujdosása előtt írta a költő ezt a katonadalt, katonaéneket. Ihletforrása nem a pillanatnyi élmény volt, hanem a búcsúzás hazájától, a végvári vitézi életformától, a borongó visszatekintés a múltra, az emlékek felidézése. Joggal besorolhatnánk akár a búcsúdalok, akár az elégiák közé is. A költemény "címzettjei" a vitézek: nemcsak róluk, hozzájuk is szól közvetlenül a vers – közvetve pedig a mindenkori olvasóhoz. Balassi Bálint Egy Katonaének Elemzése. – Szerkezetében szigorú elrendezettséget vehetünk észre. Az 1. versszak lelkes költői, szónoki kérdése önmagában rejti a választ is: a végvári életformánál nincs szebb dolog a világon. Elsősorban a tavaszi természet harmonikus szépségével érvel a költő. A hosszú téli tétlenség után a végvárak lovas katonái kikeletkor kezdhették meg törökellenes harci tevékenységüket.