Az ország nagyjából eddig is organikus termelést végzett, de a változástól újabb növekedést vár. A Himalájánál is magasabbra 2012-11-19 Erőss Zsolt számára a hegymászás több mint sport tevékenység, értékrendet mutat és az aktív életforma egyik bizonyítéka. Bővebben
Hidegháborús kémműholdak tárják fel a Himalája környezeti változásait 2016-12-16 Hidegháborús kémműholdak adatainak segítségével tárták fel tudósok a Himalája drámai környezeti változásait. Megcsapolták Nepál egyik legveszélyesebb gleccsertavát 2016-11-07 Életmód, Zöldinfó Több mint három méterrel csökkentették Nepál egyik legveszélyesebb gleccsertavának vízszintjét katonák és helyi lakosok; így akarják elejét venni annak, hogy a kiömlő víztömeg elárassza a környékbeli falvakat. WWF: Több mint 200 új fajt fedeztek fel a kelet-himalájai régióban 2015-10-06 Állatvédelem, Zöldinfó Több mint 200 új fajra, köztük tüsszögő majomra, sétáló halra és ékszerre hasonlító kígyóra bukkantak az elmúlt években a Kelet-Himalája térségében - derül ki a Vadvédelmi Világalap (WWF) jelentéséből, amelyet hétfőn az élőhelyek világnapja alkalmából tettek közzé. Erőss Zsolt - A Himalájánál magasabbra [eKönyv: epub, mobi]. Klein Dávid nem hagy ökológiai lábnyomot az Everesten 2014-05-08 Egyre nagyobb gondot jelent a szemét a Himaláján. A világ első önellátó "bio-országa" 2013-03-04 Életmód, Környezetvédelem, Zöldinfó Miután kitiltotta az országból a rovar- és gyomirtók kereskedelmét, Bhután lehet az első organikus ételt termelő ország, amely pusztán szerves anyagokra támaszkodva trágyázza terményeit.
De számára nem a hírnév volt a lényeg. Földes beszámol arról, hogyan ismerkedett meg Zsolt a feleségével, olvasunk a gyermekei születéséről. Részleteket tudunk meg a 2010-es baleset körülményeiről, amelynek következményeként Zsolt elveszítette a jobb lábát. És megérthetjük, miért nem zaklatta fel az amputálás, miért épült fel olyan hamar a súlyos sérülésből. Minden egyes történetből azonban ugyanaz a sziklakemény akarat mutatkozik meg: nincs más célja, csak a világ legmagasabb csúcsai. A számos életrajzi mozaik ellenére nem pusztán életút Földes András munkája, de még pályarajznak is rendhagyó. A könyv az egyes expedíciók szerint tagolódik fejezetekre. Ázsia, Afrika és Dél-Amerika egzotikus vidékeire kalauzol el, s megismertet a hegymászó életforma alapvető szabályaival. A remek humorral elmesélt történetcsomagot akár kalandregényként is olvashatjuk, annyira sűrű az élményanyaga. Legnagyobb erénye mégis az a bölcsesség, amely Erőss Zsolt tapasztalataiból árad. Zsolt egész életfelfogása arra világít rá, hogy a sikeres és boldog élethez megfelelő motiváció kell.
S minthogy annyiszor akadtak királyai között olyan pásztorok, akik juhaiknak gyapjával idegeneket akartak felöltöztetni, és zsírjukkal idegeneket akartak hizlalni – mindig a királyok szegték meg először a törvényt, ők kényszerítették a magyarokat törvényeik megvédésére. " (Rákóczi Ferenc: Emlékiratok) Hamvait 1906-ban hozták haza ünnepélyes külsőségek között, és a kassai Szent Erzsébet-székesegyház kriptájában temették el. A nép ajkán legendássá vált fejedelem halálának 200. évfordulójára készült, immáron restaurált lovas szobra (Pásztor János szobrász és Györgyi Dénes építész alkotása) Budapesten, a Kossuth téren áll a Parlament előtt. Mányoki Ádám által készített híres arcképe díszíti az ötszáz forintos bankjegyet. Kassán 1991-ben nyitották meg annak a rodostói háznak a hasonmását, ahol a fejedelem életének utolsó tíz évét töltötte. A múzeumnak berendezett épület előtt 2006-ban állították fel Rákóczi szobrát, Györfi Sándor művét. Az építkezés 1942-ben kezdődött, amikor Kassa az első bécsi döntés után Magyarországhoz tartozott, de az emlékházat csak 1991-ben nyitották meg.
Zrínyi Ilona azonban ezt megtagadta. A vár védelmében maga az ifjú főúr is aktívan részt vett, a bástyákon járva bátorította a védőket. Két és fél év után azonban, 1688. január 17-én Zrínyi Ilona kénytelen volt átadni a várat a császári csapatoknak. Értékeiket szekerekre rakva Zrínyi Ilona gyermekeivel hintón indult Bécs irányába. Édesapja korábbi végrendelete értelmében Rákóczi Ferenc testvérével, Juliánnal együtt I. Lipót császár gyámsága alá került, a család tagjainak el kellett hagyniuk magyarországi birtokaikat. Az uralkodó Kollonich Lipótot jelölte ki nevelőnek, aki a gyermeket először a csehországi Neuhausban (ma Jindřichův Hradec) található jezsuita kollégiumba, majd 1690-ben Prágába küldte tanulni. 1694-ben nagykorúsították, hogy az időközben férjhez ment húga számára örökségét, a "leánynegyedet" kiadhassák. Tanulmányait az ifjú főúr ezt követően nem folytatta, helyette itáliai körutazásra ment, majd hazatért birtokaira, ahol beiktatták Sáros vármegye főispáni hivatalába. Nem sokkal később, 1694. szeptember 26-án pedig házasságot kötött Sarolta Amália hesseni hercegnővel.
1645. február 24-én született I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, az 1703–11 között vívott kuruc szabadságharc vezetőjének, II. Rákóczi Ferencnek az édesapja. Ferenc II. Rákóczi György fejedelem (ur. 1648-1660) és Báthori Zsófia gyermekeként, Gyulafehérváron látta meg a napvilágot. Az erdélyi rendek már 1652-ben, hét esztendős korában apja örökösének választották, a fiatalember azonban végül soha nem foglalhatta el a fejedelmi széket. Ennek fő oka Rákóczi György 1657. évi lengyelországi hadjárata volt, amire az uralkodó eléggé meggondolatlanul vállalkozott: a Porta ugyanis eltiltotta az északi királyság megtámadásától, ő viszont úgy vélte, ha a lengyel trónt sikerül megszereznie, kellő erőt mutathat majd fel az oszmánok ellen. Rákóczi azonban rosszul számított, mivel 1657 során valamennyi szövetségese cserben hagyta, visszavonulása után pedig Damoklész kardjaként lebegett Erdély felett egy török-tatár bosszúhadjárat rémképe. II. Rákóczi György ráadásul a rendek akarata ellenére is ragaszkodott hatalmához, a belviszályok pedig 1660-ra odáig vezettek, hogy a fejedelemség teljesen kiszolgáltatottá vált, miközben gazdag földjét felperzselték a Porta által rászabadított hadak.
Az arisztokratának a sors amúgy sem hagyott sok időt a közéleti szereplésre, ugyanis nem sokkal legkisebb gyermeke születése után, 1676 július 8. -án váratlanul meghalt. Rövid élete miatt I. Rákóczi Ferenc lett a dicső família legkevésbé ismert férfitagja, akinek nevét elsősorban fia, a kuruc szabadságharcot vezető fejedelem kapcsán őrizte meg az utókor. Források: wikipedia; rubiconhu;
Ott ismét találkozott Bercsényivel. Újból felvették a kapcsolatot XIV. Lajossal, és várták az alkalmas időpontot a felkelés elindítására. Benczúr Gyula: Rákóczi elfogatása a nagysárosi várban 1701-ben kitört a spanyol örökösödési háború a Habsburg Birodalom és Franciaország között. A harcok miatt 1703-ban a császári csapatok nagy részét a nyugati hadszínterekre vezényelték. Magyarországon mindössze harmincezer császári katona maradt. Ekkor Rákóczi elérkezettnek látta az időt. 1703. május 6-án Bercsényivel kiadták a breznai kiáltványt, amelyben hadba szólították a magyarokat. Esze Tamás a breznai kiáltvánnyal és a Rákóczitól kapott zászlóval május 21-én kirobbantotta a tiszaháti felkelést. Ezzel kezdetét vette a Rákóczi-szabadságharc. A zászlón a következő felirat állt: Cum Deo pro Patria et Libertate, azaz Istennel a hazáért és a szabadságért. Maga Rákóczi a Vereckei-hágón átkelve június 16-án tért vissza Magyarországra és állt a felkelés élére. A pár ezerfős sereg néhány hónap alatt több mint tízezresre duzzadt.