Tulp anatómiája'' (1632) Leonardo da Vinci ''Vitruvius-tanulmánya'' az emberi test arányairól Fő tájékozódási síkok Emberi csontváz áttekintő ábrája. A fő részek nevének feltüntetésével Andreas Vesalius Az emberi test (Corpus humani) makroszkópos és finomabb szerkezeti felépítése az alapja mindazoknak az életműködéseknek, valamint azok életkorral járó változásainak (Az emberi élet szakaszai), amire az ember fizikailag és szellemileg képes. Új!! : Testen kívüli élmény és Emberi test · Többet látni » Epilepszia Az epilepszia (régiesen frász) az olyan neurológiai betegségek gyűjtőneve, melyek epilepsziás rohamokkal járnak. Új!! : Testen kívüli élmény és Epilepszia · Többet látni » Ezoterika Ezoterika, ezotéria vagy ezoterikus tanok "a titkos tanokra használt kifejezés, amelyet csak egy csoport beavatottjai számára ismeretesek, rejtélyes, okkult, rejtett", szemben az ún. Új!! : Testen kívüli élmény és Ezoterika · Többet látni » Halálközeli élmény Részlet ''Hieronymus Bosch'' "Mennybemenetel" (Vlucht naar de hemel) c. festményéből A halálközeli élmények (angolul: Near-Death Events, NDE vagy Near-Death Experience NDE) olyan emberi tapasztalatok, melyekről a klinikai halálból visszatért személyek számolnak be.
Most sikerült létrehozniuk egy olyan illúziót, amelyben az önkéntes kísérleti alanyok egy műtestet - akár egy élettelen Barbie babáét, akár egy négyméteres óriásét - éreztek a magukénak. Még egy magyarázat a halálközeli élményekre A halálközeli élményekről rengeteg beszámoló, vizsgálat és kutatási eredmény áll rendelkezésre, de még mindig nincs olyan elmélet, amelyet minden kutató elfogadna azok magyarázataként. A halálközeli élmények nemcsak a klinikai halál állapotában jelentkeznek - kiválthatják őket egyes műtéti altatószerek, bizonyos kábítószerek, de megtapasztalhatók akár meditációban is. Miért látjuk azt, ami nincs is ott? Kísértetkastélyok, szellemidézés, telepátia, jövendőmondás, testen kívüli élmények: olyan jelenségek, amelyeket nem lehet megmagyarázni, akár hisz valaki bennük, akár nem. Egy, a közelmúltban megjelent könyvben mégis megtaláljuk e rejtélyek kulcsát. Megfelelő ingerekkel testen kívüli élményeket élhetünk át Az agyunkban élő kép saját testünkről megváltoztatható - állítja Henrik Ehrsson svéd idegtudós.
:D Minél hamarabb csinálj vele valamit, mert ha nyugtalanul alszol, az egészséged láthatja kárát. Szar ez a dolog, mi a párommal mindketten úgy vagyunk éjjel, hogy az elööszobát igyekszünk kerülni. Mikor kiderült, hogy nemcsak én vagyok így vele, ugyanis épp meséltem, hogy alig mertem kimenni a mosdóba, meg is szidott, miért nem ébresztettem fel. De csak pár napja van ez így. Bizti elmúlik. Egyszer még pár éve volt ilyen félöös éjszakánk. Az mondjuk nagyon durva volt. Èreztük, hogy nem ketten vagyunk és féltünk. Aztán másnap kiderült, a nagymamám kómába került, bár nem tudhatom, van-e összefüggés. Ha érdekel, ki tudott nekünk segíteni, szívesen megírom priviben, ketten nem tudtuk volna megoldani... Bocsi, csak este már kikapcsoltam a gépet... félve aludtam el, de most nem történt semmi... Tudatos álmodás. Annak része az álomból álomba ébredés is. most nyitott valaki fórumot. Ès ha megbeszélnétek egymással a gondjaitokat? Aztán nemsokára világosodik, alszol egy jót, mikor már félni sem b´írsz de hemi-sync -et ne hallgass, csak megfelelöö felügyelettel.
Amióta szerelembe estem, Igazán, hogy féleszű vagyok. Szemkötősdit játszanak fejemben S falnak mennek a gondolatok. Petőfi Sándor Mint szelíd tavaszi Eső a rónára, Ugy hulldogál csókod Ajkamra, orcámra, Mindenik cseppjéből Egy-egy virág terem... Csókzáporos tavasz!... Virágos szerelem!... Petőfi Sándor Hej, csak egy szivet bírt E kebel - Azt is a kend lyánya Lopta el. Petőfi Sándor Csók és édes szavak... S szerelmi jelenet... S o bűn, o förtelem... Szerelmet.. Petőfi Sándor versek gyerekeknek - Neked ajánljuk!. pénz vehet! Petőfi Sándor Dicső hely a hölgyek szive, Önzés előtt bezárva ajtaja, Ha bejut is, csak lopva jut belé vagy Erőszak által, De nyitva áll mindennek, ami szép s jó. S az üldözött igazság, Ha mindenhonnan számkivetve van, Végmenedéket ott talál. Dicső, dicső hely a hölgyek szive! Petőfi Sándor Im, szerelmem ekkép változik, de Soha meg nem szűnik, mindig él, S nem gyöngül, ha néha szelidebb is... Gyakran csendes a folyó, de mély! Petőfi Sándor Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozom Az életet, Szabadságért föláldozom Szerelmemet.
… Egy kis mennydörgés szívem dobogása, S villámok futnak által fejemen, S keblemre hajtva fejecskéjét, alszik Petőfi Sándor: Szeptember végén Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifju szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme sötét hajam őszbe vegyűl már, A tél dere már megüté fejemet. Elhull a virág, eliramlik az élet… Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide! Petőfi sándor idézetek. Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sirom fölibe? Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre Könnyezve borítasz-e szemfödelet? S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme, Hogy elhagyod érte az én nevemet? Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd, Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt, Letörleni véle könyűimet érted, Ki könnyeden elfeledéd hivedet, S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is, örökre szeret! Arany Jánoshoz Toldi irójához elküldöm lelkemet Meleg kézfogásra, forró ölelésre!
Ugye fáj? Hát ne kiabálj. Szájadat betedd, s nyisd ki füledet, nyisd ki ezt a kis kaput; majd meglátod, hogy mi fut rajta át fejedbe… Egy kis tarka lepke. Tarka lepke, kis mese, szállj be Laci fejibe. Volt egy ember, nagybajúszos. Mit csinált? Elment a kúthoz. De nem volt víz a vederbe', kapta magát, telemerte. És vajon minek merítette meg azt a vedret? Tán a kertet kéne meglocsolnia? Vagy ihatnék? … Nem biz a. Telt vederrel a kezében, a mezőre ballag szépen, ott megállt és körülnézett; ejnye vajon mit szemlélhet? Tán a fényes délibábot? Hisz olyat már sokat látott Vagy a szomszéd falu tornyát? Hisz azon meg nem sokat lát… Vagy tán azt az embert, Ki amott a kendert áztatóba hordja? Petőfi Sándor - Oldal 2 a 3-ből - Idézetek Neked. Arra sincsen gondja Mire van hát? Ebugattát! Már csak megmondom, mi végett nézi át a mezőséget, a vizet mért hozta ki? Ürgét akar önteni. Ninini: ott az ürge, hű, mi fürge, mint szalad! Pillanat, s odabenn van, benn a lyukban. A mi emberünk se' rest, odanyargal egyenest, a lyuk mellé, s beleönté a veder vizet; torkig tele lett.
S ezt elharsogják, Elharsogják kelettől nyúgatig, S a zsarnokság velök megütközik: Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej, S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivivott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. – Ott szedjék össze elszórt csontomat, Ha jön majd a nagy temetési nap, Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével És fátyolos zászlók kiséretével A hősöket egy közös sírnak adják, Kik érted haltak, szent világszabadság! Petőfi Sándor: A borozó » Virágot egy mosolyért versek, idézetek. Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először… E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békeség egy olajága, S amelynek érintése oly jó!
A csatahely mellett volt egy jókora tó, Tiszta, szőke vizet magába foglaló. De piros volt az most, mert a magyar sereg Török vértől magát vizében mosta meg. Tudtam azt, hogy a világra Csak egy nap süt melegen, S ez a nap nem fönn az égen, Hanem lenn a szív mélyében Van, s e nap a szerelem. A szerelem mindent pótol, s a szerelmet Nem pótolja semmi. Pajtásaim! értetek a bú; Elhagyni, fiúk, titeket, Ez fáj nekem, ez szomorít el, Ez ver kebelembe sebet… De nem! mi vigadtunk minden időben, Igy hát szomorú a búcsu se légyen. Hazugság, amit tartanak közönségesen, hogy a házasságban megszűnik a szerelem. De az embert vágyai vezérlik; Vágyaimnak sólyomszárnya támadt, S odahagytam őslakom s anyámat. Kínok égtek a szülőkebelben, Hogy bucsúmnak csókját ráleheltem. Sose búsúlj! úgyis késő; Ami elmúlt, vissza nem jő. Menj el, karácson, menj innen sietve, Hiszen családok ünnepnapja vagy te, S én magam, egyes-egyedűl vagyok. Mint szelíd tavaszi Eső a rónára, Ugy hulldogál csókod Ajkamra, orcámra, Mindenik cseppjéből Egy-egy virág terem… Csókzáporos tavasz!
Nyomj egy like-ot, ha tetszettek az idézetek!
A Magyar Mozgókép Díjakat ezúttal adták át másodszor, a díjat Kelemen Zénó, Munkácsy-díjas szobrászművész tervezte.