Tóth II József haláláról a család tájékoztatta az MLSZ-t – a labdarúgó-szövetség saját halottjának tekinti az egykori nagyszerű játékost. Tóth II. József egész pályafutása alatt a Csepel labdarúgója volt, 1940 és 1961 között. Összesen 296 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és 78 gólt szerzett. Az 1958–1959-es idényben bajnokságot nyert csapat tagja volt. 1961-ben fejezte be az aktív labdarúgást. A magyar válogatottban 12 alkalommal szerepelt 1953 és 1957 között, és 5 gólt szerzett. Az 1954. május 23-án megrendezett angolok elleni, népstadionbeli 7–1-es mérkőzésen is pályára lépett, sőt gólt is szerzett. Tagja volt az 1954-es svájci világbajnokságon részt vevő ezüstérmes Aranycsapatnak: az NSZK elleni 8–3-as, és a brazilok elleni győzelemnek is aktív részese volt – a németek ellen gólt is szerzett. Csepel örökös bajnoka, Budapest díszpolgára; szülőfalujában, Merseváton 2015 óta sportpálya viseli a nevét. A Magyar Labdarúgó Szövetség megrendülten értesült Tóth II József haláláról, osztozik családja gyászában, és tisztelettel adózik a nagyszerű sportember emléke előtt – emiatt a hétvégi bajnoki fordulók, így az OTP Bank Liga mérkőzései is egyperces gyászszünettel kezdődnek.
Csepel örökös bajnoka, Budapest díszpolgára; szülőfalujában, Merseváton 2015 óta sportpálya viseli a nevét. József sikerei, elismerései Világbajnoki ezüstérmes: 1954, Svájc Magyar bajnok: 1958–1959 A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1955) Budapest díszpolgára (2014) A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2015) A Magyar Labdarúgó Szövetség saját halottjának tekinti az egykori nagyszerű játékost. A Csepel FC az alábbi gondolatokkal búcsúzott Bozsi bácsitól: Tisztelt búcsúzók! A Csepel Football Club egyik legnagyobb ikonjának utolsó útját tettük meg közösen. Véget ért a mérkőzés, végleg lekerült a futballcipő és vele a kék-piros szerelés, kialudtak a reflektorok, elcsendesedett a lelátó. Tóth II József, Bozsi bácsi, aki egész pályafutása során hű maradt a csepeli klubhoz, melynek színeiben közel háromszáz mérkőzésen lépett pályára, most ott lel végső nyugalomra, ahol valójában szeretett élni, s ahol igazán szerették. A régi játszótársak majd mindegyike biztosan várja már őt! A '948 -as bajnok csapatból, ahol még nem játszott ugyan tétmeccsen de már ifistaként meg-megfordult: Marosvári Béla, Szekeres András, Nagy II.
Meghalt Tóth II. József, az Aranycsapat csatára Nyolcvannyolc esztendős korában meghalt Tóth II. József világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, aki a magyar futball aranykorában 12-szer lépett pályára a válogatottban. Az egykori csatár haláláról a család tájékoztatta a Magyar Labdarúgó Szövetséget. Meghalt az Aranycsapat utolsó tagja Nyolcvannyolc esztendős korában elhunyt Tóth II. József világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, aki a magyar futball aranykorában 12-szer lépett pályára a válogatottban.
József sikerei, elismerései Világbajnoki ezüstérmes: 1954, Svájc Magyar bajnok: 1958–1959 A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1955) Budapest díszpolgára (2014) A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2015)
Két egymáshoz igen hasonló tematikájú előadást láttam a közelmúltban. A diktátor című Chaplin-film színházi remake-jét a Vígszínházban, és Bertolt Brecht Ínség és rettegés a harmadik birodalomban című drámájának "kortárs feldolgozását" a Stúdió K-ban. Mindkét előadás tovább formálandó színházi alapanyagként kezeli a feldolgozandó művet. A diktátor színház new york. Mindkét alapmű a (hajdan) kialakuló totalitárius társadalom működéséről, működtetéséről szól. A témaválasztás oka és szándéka is közös… – HORVÁTH PÉTER ÍRÁSA Nem tudom, hogy a színház művészet-e vagy a szórakoztatóipar része, de abban biztos vagyok, hogy mindenképpen: szakma. Egy színielőadás létrehozása mindenekfelett szakmai kérdés. Persze nem egészen mindegy, hogy mesterségünkkel mit hozunk létre. Két egymáshoz igen hasonló tematikájú előadást láttam a közelmúltban. A témaválasztás oka és szándéka is közös: nézzük meg akadnak-e hasonlóságok a színházi eszközökkel megidézett múlt (Chaplin 1940-ben forgatta a Diktátort, Brecht 1935 és 38 közt írta a Rettegést) és a nézők által megélt jelen "valósága" közt.
Értékelés: 581 szavazatból Haffaz Aladdin tábornok hatéves kora óta vezeti az olajban gazdag, ám elszigetelt észak-afrikai Wadiya köztársaságot. Mindent megtesz azért, hogy a demokrácia be ne tehesse lábát országába, amelyet kizárólag ő hivatott sanyargatni és kiszipolyozni. Az elpusztíthatatlan szakállú Aladdin, akkor kerül a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor felröppen a hír a titkos atomprogramjáról. Az ENSZ-be indul beszédet tartani, ám egy félresikerült merényletet követően egy fillér nélkül magára marad New York utcáin. Bemutató dátuma: 2012. május 17. A DIKTÁTOR - Kolozsvári Állami Magyar Színház. Forgalmazó: UIP-Duna Film Stáblista: Linkek: július 28. - csütörtök
Jelesül: a Rettegés láttán néhány napra elhiszem, hogy még ma is létezhet értelme a közösség szónak. A dictator színház . El fogok tűnődni ezen. Horváth Péter JEGYZET [1] Boros Anna, Borsányi Dániel, Domokos Zsolt, Homonnai Katalin, Horváth Szabolcs, Lovas Dániel, Nagypál Gábor, Pallagi Melitta, Piti Emőke, Sipos György, Spilák Lajos, Viktor Balázs. Kapcsolódó írásunk: Hitlernek tapsolnak a Vígben (Fritz Gergely kritikája) >>>
A Chaplin család Magyarországon elsőként Eszenyi Enikőnek engedélyezte a mű színpadra állítását. Magyarországi bemutató: Vígszínház, 2018. október 13. Stroboszkóp használata miatt az előadás megtekintését terhes anyáknak, epilepsziásoknak, valamint pacemakerrel rendelkezőknek nem javasoljuk. Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy az előadás szereplői gyógynövényes cigarettát szívnak.