Nem lehetsz teljes értékű ember, ha kitörlöd a rossz emlékeket. Azért nem emlékeztem semmire, mert én, kicsi angyal, a világ minden kincséért sem tudtam volna elviselni, hogy emlékezzem. A múlt, bármilyen szörnyű is, nem szégyen, hanem kiaknázandó kincs. Behunytam a szemem, megpróbáltam fölidézni annyi elveszett szépséget, amennyit csak tudtam. Közelebb húztam őket, beléjük kapaszkodtam. Emlékezés édesanyámra idézetek képeslapra. Közben mindvégig tudtam, milyen röpke az életünk. Nos: ennyi marad az emlékekből. Utólag ruházzuk fel őket értelemmel, mint a rosszul hallott, s ezért hiányos mondatokat. Hallgatózunk, próbálkozunk. Hátha megtudjuk, kik voltunk. A térben a távolság mindent megkicsinyít, mert mindent összehúz, minek folytán a hibák és fogyatkozások eltűnnek, miért is kicsinyítő tükörben vagy a camera obscurában minden sokkal szebbnek jelentkezik, mint a valóságban. Éppen így hat az időben a múlt: a rég elmúlt jelenetek és folyamatok a szereplő személyekkel együtt gyönyörűeknek tűnnek fel az emlékezetben, mert ez mindent elrejt, ami lényegtelen és zavaró.
Ha eljön az este, csillagokra nézek, sok régi emléket sorra felidézek, és amikor végre rám talál az álom az édesanyámat benne megtalálom. Aranyosi Ervin Anyám képe lelkemen …. Emlékezés édesanyámra idézetek angolul. és furcsán csillogott a szeme. Talán az öröm, talán a múlt bánatos könnye rejtett gyémántszikrákat belé. Apró ráncait takarta kedves mosolya. Fehér haját a múló idő festette, de nem bánta, csak legyintett nevetve. Tatai szállások szép kártyával karaoke Ákos adj hitet mp3 letöltés Qled tv teszt
Mikor imáimat elrebegem sírod felett. Azt kívánom: Nyugodjál Békében!? Ez az élet rendje, mikor az egész kenyérből már csak morzsa marad. Már nem éhes a lélek, csak a szem kíván még néhány falatot. Törékeny termete nekem óriás volt, apró lépte halkan csosszant a kövön, mikor jött elém, megölelt, még akkor is a kisfia voltam, bár, már az én hajamba is ezüsttincset festett az idő. Már lelkembe őrzöm képét. Arany sugarak szárnyán verdes egy magányos szív, s ha hív is egy messzi hang, hogy indulni kell, mert vár valahol, hát szívesen mennék egy ismeretlen világ felé, ahol megölelném újra és örökre. Tekse József /Szhemi/ Édesanyám Édesanyám! Ma Anyák Napja van! Itt, a sírod előtt állok, s köszöntelek. Szemeimből hullnak könnyeim, ahogy feltör bennem az emlékezet. Benned fogant életemet egy köldökzsinór kötötte össze, amely mementóként bennünk… megmaradt örökre. Drága Édesanyám! Emlékezés Édesanyámra Idézetek. Soha nem felejtem el, Neked köszönhetem az életem! Amikor megszülettem, Te voltál az első nő, aki melleden melengettél, babusgattál - örömkönnyeiden át, féltőn öleltél – szerettél.
" Nem számít, hogy tévedett a részletekben, hogy a munka, aminek az egész rövid életét szentelte, egy hajítófát sem ért. Az a fontos, hogy ő hitt benne. És kiderült, hogy lehetséges. Látta a jövőt. Tudta, hogy az ember halhatatlanná válik. " Ó, ha feltalálnának valamit (... ), amivel konzerválni lehetne az emlékeket, mint egy ízt vagy egy illatot! És ha az emlékek soha meg nem kopnának, soha el nem fakulnának, hogy amikor kedvünk tartja, elővehetnénk az üveget, és csak ki kellene húzni a dugót, és újra átélhetnénk az elmúlt pillanatot! Versek és idézetek: EMLÉKEZÉS ÉDESANYÁMRA. Szabadon szárnyalnék Szabadon táncolnék De sziszegő múltam Kúszik most felém. Naplót vezetni olyasvalami, amit minden ember külön szerencséjének tarthatna. Az elmélyülés lehetőségével, visszaemlékezéssel ajándékoz meg bennünket ez a foglalatosság. Megőrizzük ezt a szerelmet egy fényképen Magunknak örökítettük meg ezeket az emlékeket Ahol a szemünk sosem hunytuk le A szívünk sosem törték össze És az idő örökre megfagyott. Az emlékezés köti a cselekvő kart, vagy ostoba, szertelen tettekre sarkallja.