A három társaság az alapító tagok segítségével a német tornászok egyletétől 1966. szeptember 9-én vásárolta meg a Magyar Ház épületét, amelynek fenntartásáról a kezdetektől fogva az AFHLE gondoskodott. Az évek során a Katolikus Liga átadta tulajdonjogát az itt élő magyar ferenceseknek, akik pedig továbbadták a Külföldi Magyar Cserkészszövetségnek, amely azóta is a harmadik társtulajdonosa a Háznak. Ma tehát a New York-i Magyar Ház az Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség és a Széchenyi István Társaság közös tulajdonában áll. A Magyar Ház alapítói gondoskodtak arról, hogy a Ház mindig a magyar közösség kezén maradjon. Az alapító okirat szerint a társtulajdonosok kizárólag hasonló célú szervezetnek adhatják át tulajdonjogukat a másik két társtulajdonos beleegyezésével. Továbbá, abban az esetben, ha az AFHLE megszűnik és a Magyar Ház épületét eladnák, egyik társtulajdonos sem részesülhet a jövedelemből, hanem magyar tudományos vagy kulturális tevékenységet végző szervezetek számára kell felajánlani a teljes összeget.
A Ház épületében működő Magyar Könyvtár 6500 kölcsönözhető könyvvel várja az érdeklődőket, a könyvtár archívuma pedig folyamatosan gyűjti és rendszerezi az észak-amerikai magyarság történetét. 2015-től minden szombat délelőtt az Arany János Magyar Iskola és Óvoda számára biztosít helyszínt a Magyar Ház. Az állandó szolgáltatásokon és programokon kívül rendszeresen szerveznek ünnepségeket a magyar nemzeti ünnepek alkalmával, valamint magyar vonatkozású kulturális programokat, előadásokat és vásárokat. A Magyar Ház körüli mindennapi tennivalókat a három társtulajdonos szervezet vezetőiből delegált Házbizottság, illetve a Magyar Ház operatív menedzsere végzi önkéntes munkában. Források és további információk [ szerkesztés] A New York-i Magyar Ház honlapja A New York-i Magyar Ház Facebook-oldala A Külföldi Magyar Cserkészszövetség honlapja Az Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat honlapja Széchenyi István Társaság honlapja Az Arany János Magyar Iskola honlapja
A New York-i magyar bevándorlók egyik központi közösségi intézményeként a Magyar Ház az elmúlt évtizedekben számos meghatározó személyiséget látott vendégül. E ház falai között tartott beszédet és köszöntötte az amerikai magyarságot többek között Mindszenty József bíboros-hercegprímás; Antall József, az 1989-es rendszerváltás utáni időszak első magyar miniszterelnöke; Göncz Árpád és Schmitt Pál köztársasági elnök; Habsburg Ottó európai parlamenti képviselő; Teller Ede atomfizikus; Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus; Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek; és Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke. A kezdetektől fogva több száz nagylelkű támogató és önkéntes segítő munkája nyomán több ezer látogató ismerhette meg a magyar kultúra egy-egy szeletét a New York-i Magyar Házban. Számtalan előadás, koncert, filmvetítés, szórakoztató műsor, néptánc bemutató, kiállítás, vásár, vacsora, baráti összejövetel otthona volt az intézmény, ahol angol és magyar nyelvtanítás is zajlik, mindez a befogadó országot illetve a magyar emigrációt szolgálandó.
Patai József A huszadik század eleji zsidó irodalom érdeklődése e zárt és egzotikus világ felé nem csupán etnográfiai jellegű, volt néhány alkotó, aki ebből a közegből jött. A haszidizmus "térképén" Magyarország köztes tér volt Ostjudentum és Westjudentum között, és az észak-keleti régió közösségeinek pozíciója marginális maradt kulturális és gazdasági tekintetben. A haszid történetek azonban divattá váltak. A kötet második része Patai József és Szabolcsi Lajos haszid gyűjteményeire fókuszál. Mindkét sajtómenedzser munkássága árnyékban maradt, sajnos. Patai, az Egyenlőség szerkesztőjeként Martin Buber első német gyűjteményeinek megjelenésével egy időben közölt haszid adaptációkat (néha Secundus álnéven): 1907-től kezdve két éven át Mesék a chászid-világból címmel. Miután az Egyenlőségtől érzékeny búcsút vett, amelyet nem árnyékolt személyes konfliktus és megalapította a Múlt és Jövőt (1911) újakat is tett közzé lapjában, majd könyvet adott ki Kabala. Lelkek és titkok (1919) címmel. (A bővített kiadás 1937-es. )
Jégtelenítés miatt késnek az induló gépek Ferihegyen Harminc-negyven perces késésekkel indulnak a járatok Ferihegyről, főként a repülőgépek jégtelenítése miatt - tájékoztatta az MTI-t a Budapest Airport (BA) kommunikációs igazgatója vasárnap délelőtt. 2009. 12. 20 09:52 MTI Hardy Mihály elmondta: emellett mindkét kifutópályát folyamatosan tisztítaniuk kell, mert a szél - bár iránya miatt a fel- és leszállást nem zavarja - ráfújja a havat. Hozzátette: továbbra is huszonegy géppel takarítják a repteret. Az utasoknak számolniuk kell azzal is, hogy a repülőtérre jutás az időjárási nehézségek miatt több időbe telhet. Emellett Hardy Mihály azt is tanácsolta, hogy az utasok ellenőrizzék járatuk várható indulási idejét a honlapon. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. Ferihegy - üzletek / shops. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Ehhez társul a légitársaságoknál megjelenő további munkaerőhiány, és a légiközlekedési értéklánc egészét érintő sztrájkok. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi helyzet a budapesti repülőtér forgalmában és egyes utaskiszolgálási folyamatnál is érezteti már a hatását, ezért a Budapest Airport az alábbi információkkal kíván segíteni utasainak. Járattörlések és késések Fotó: Budapest Airport/Baranyi Róbert Jelenleg a járattörlések a budapesti repülőtér működését csak kis mértékben befolyásolják. Általánosságban elmondható, hogy heti szinten 10-15 üzemelési okból történő járattörlés tapasztalható légitársaságoktól függetlenül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren – összességében ez nagyon alacsony a járatok teljes számához viszonyítva. A járattörléseket két körülmény befolyásolja: az egy nap több útvonalon közlekedő repülőgépek esetében a nap végére halmozott késések miatt az adott repülőgép utolsó járata már nem indul el, mert addigra a fogadó repülőtér bezár. A másik indok pedig, hogy más repülőtereken nem tudják kiszolgálni az adott járatot munkaerőhiány miatt, így a gép nem érkezik meg Budapestre.
Kína egyébként nem csupán a gépek és berendezések terén tudott felmutatni sikeres exportot az orosz piacra, hanem például a fémáruknál is. Ez a csoport a teljes orosz import 6, 9 százaléka volt tavaly, s ennek 27 százalékát szállították kínai vállalatok. A műanyag-és kaucsuk termékek 5, 9 százalékot hasítottak ki az orosz behozatalból, s itt 22 százalékos a kínai részesedés. Még nagyobb a távol-keletiek fölénye a textil áruknál, a teljes orosz importból mindössze 4, 4 százalékot képviselő csoportban 34 százalékot tettek ki a kínai áruk, ami persze nem meglepő, évek óta ekörül mozog ez a mutató. Szerszámokat és órákat (! ) is főleg Kínából vesz Oroszország, a teljes exportból 3, 1 százalékkal részesedő ágazatban a piac ötödét uralják a kínaiak. Az orosz kormány nem csupán az importhelyettesítéssel, hanem más eszközökkel is tompítani akarja a szankciók hatását. Egyszerűsítette például az elektronikai termékek behozatalát, ezen kívül eltörölte a fontos nagyberuházásokhoz szükséges technológia és berendezések, felszerelések vámját.