A legtöbb helyen már kivirágzott a bodza, úgyhogy itt az ideje, hogy egész évre elegendő szörpöt készítsünk. A bemutatja a virággyűjtés és feldolgozás menetét. Íme, a klasszikus bodzaszörp-recept. Sokan már gyermekkorukban megkedvelik a házi bodzaszörp ízét. Ez velünk sem volt másképp. Így amikor kirándulás közben megláttunk egy szép bodzaborkot, kapva kaptunk az alkalmon és szedtünk az éppen nyíló, kellemes illatú virágokból. Otthon azon nyomban neki is láttunk a bodzaszörp elkészítésének a régről ismert, egyszerű recept alapján. Hozzávalók: - por- és szmogmentes helyről szedett bodzavirágzat - 1 db citrom - 1 kg kristálycukor - 1 l víz - befőttesüveg A bodzavirágokat átnézzük, kirázogatjuk, hogy ne maradjon bennük rovar vagy bogár. Így készítsünk bodzaszörpöt friss bodzából!. A virágzatot ollóval levagdossuk a szárakról, úgy töltjük meg velük a befőttesüveget. Szirupot készítünk: a kristálycukrot a vízzel felforraljuk. Amikor a szirup kihűlt, feltöltjük vele a bodzavirággal megtöltött befőttesüveget. Az üvegbe 5-6 karika citromot dugunk.
A bodza az egyik leggyakrabban használt gyógynövény a világon. Az őslakos amerikaiak fertőzések kezelésére használták, míg az ősi egyiptomiak az arcbőrükre és égési sérülésekre. Manapság is használják a népi orvoslásban Európa számos részén. A nyers bogyókat nem tanácsos megenni, ahogy a levelét sem, mert gyomorproblémákat okozhat, ugyanakkor a virágából számos finomságot készíthetünk, például szörpöt. A bodzavirág szerepe Gyakran figyelmen kívül hagyják egészségre gyakorolt hatását, és inkább az aromája és az íze miatt használják például a különféle italok és ételek készítésére. A bodzának a virágát és megfelelően készítve a bogyóját is felhasználhatjuk, ugyanakkor a leveleket, a kérget és a gyökereket messzire el kell kerülni. Virágából isteni szörp, fagylalt, krém, sütemény, palacsinta, dzsem stb. készíthető. A lényeg, hogy a tenyérnyi virágokat mindig poros vagy forgalmas utaktól távol eső helyekről gyűjtsük. A legjobb, ha a saját udvarunkban nyílik, mert akkor biztosak lehetünk a szennyezettség hiányát illetően.
A Nemzeti dal egy alkalmi vers, egy meghatározott eseményre, alkalomra íródott. Témája A mű tematikailag alapvető ellentéteken épül. A költő a dicső, fényes múltat, a szabadságot állítja szembe a jelen szégyenteljes rabságának ábrázolásával. Majd ezt követően utal a jövőre, a feladatra, amely nem más, mint e rablánc lerázása. A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy hiréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! () Hatása Karinthy Frigyes: Így írtok ti című stílusparódiájából. Talpra barna kislányt Tenyeremen vittem, Rabok legyünk vagy szabadok. Ez a kérdés itten. (részlet az 1921 -es bővített kiadásból) [1] Tolcsvay László feldolgozta a verset. A megzenésített változatot Koncz Zsuzsával, az Illés és a Fonográf együttessel közösen, a Budapest Sportcsarnokban 1981 -ben rendezett koncerten nagy sikerrel adták elő. Nemzeti dal(részlet)
Nemzeti dal A Nemzeti dal kézirata Szerző Petőfi Sándor Megírásának időpontja 1848. március 13. Nyelv magyar Témakör 1848–49-es forradalom és szabadságharc Műfaj vers A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzeti dal témájú médiaállományokat. A Nemzeti dal Petőfi Sándor legismertebb költeménye, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása. Jelentősége "Petőfi politikai költészetében valóban határt jelöl: a küszöböt, melyen át a költői vágy és akarat a cselekvés terére lép ki. A szabadság-rajongás az ő legszemélyesebb lírai tulajdona volt; a cselekvés, melyet belőle következtetni kíván, az egészre vár. " (Horváth János, 455. p. ) Keletkezése Forradalmi tömeg a Nemzeti Múzeum előtt 1848. március 15-én. Ismeretlen művész akvarellje A Nemzeti dal kinyomtatott példánya, amit Petőfi sajátkezűleg dedikált: " Az 1848diki marczius 15kén kivívott sajtószabadság után legeslegelőször nyomtatott példány, s így a magyar szabadság első lélekzete.
Nemzeti dal, Magvető Könyvkiadó, Bp., 1959 (In: Szabolcsi Miklós: Költészet és korszerűség) Pest, 1848. március 13. A magyar hazafias költészet legemlékezetesebb darabja Petőfi Nemzeti dal a: az 1848. március 15-i forradalom egyik közvetlen kiváltó oka és jelszava lett. Ezt szavalta el a költő reggel a Pilvax kávéházban, majd az orvosi egyetem udvarán, később a jogászok kívánságára a szeminárium (papnevelde) terén, végül Landerer nyomdája előtt. A kivívott sajtószabadság első terméke volt, s ezrével osztották szét a nép között. Petőfi "dal"-nak nevezte költeményét, de valójában kiáltvány, felhívás a nemzethez: agitál, lelkesít, haladéktalan állásfoglalásra késztet. A legfontosabb mondanivaló, a legfőbb gondolat mindjárt a vers elejére kerül, ugyanúgy, mint Vörösmarty Szózat ában. A lényegre lerövidített kurta mondatok parancsa (az első, négy sorban nyolc mondat található) válaszút elé állítja a hallgatókat, és azonnali elhatározásra ingerel: választani kell a rabság és a szabadság között.
1) Mikor írta petőfi a verset? a) 1988 április 24 b) 1858 március 23 c) 1848 május14 d) 1848 március 13 e) 1848 március 14 f) 1838 március 13 2) Mivel kapcsolatos a vers. a) Honfoglalás b) 1. világháború c) Forradalom d) Szabadságharc e) 2. világháború f) Arany János születésnapja 3) Hány versszakos a) 2 b) 6 c) 12 d) 7 e) 8 f) 9 4) Mi a műfaja a) Ének b) Induló 5) Milyen a refrén? a) Eltérő b) Egyforma c) Oda térő d) Különböző e) Dallamos f) Vissza térő 6) Zenésítették? a) Igen b) Nem 7) Mikor hallható: Sehonnai bitang ember, ki most ha kell, hallni nem mer a) 1. versszak b) 3. versszak c) 4. versszak d) 2. versszak. e) 6. versszak f) 5. versszak 8) Mikor hallható: Fényesebb a láncnál a kard, jobban ékesíti a kart. a) 6. versszak b) 1. versszak e) 5. versszak f) 3. versszak Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.