Bándy Alajos: Műszaki ábrázolás (Műegyetemi Kiadó, 1992) - Példatár és feladatgyűjtemény/ Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Lektor Kiadó: Műegyetemi Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1992 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 198 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: Megjegyzés: Tankönyvi szám: 75000. Fekete-fehér ábrákkal. Bándy Alajos: Műszaki ábrázolás (Műegyetemi Kiadó, 2006) - antikvarium.hu. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A műszaki rajzolás - mint általánosan ismert fogalom - tulajdonképpen kétféle tevékenységet jelenthet. Az egyik valamilyen műszaki objektumra vonatkozó elgondolás rajzban való megjelenítése - a... Tovább A műszaki rajzolás - mint általánosan ismert fogalom - tulajdonképpen kétféle tevékenységet jelenthet. Az egyik valamilyen műszaki objektumra vonatkozó elgondolás rajzban való megjelenítése - a másik pedig ennek a rajznak másolásra (fénymásolat, mikrofilm) való előkészítése. Magától értetődik, hogy az egyetemi tanulmányok során elsősorban az elsőként említett tevékenységre vonatkozó készség kifejlesztése a fő feladat; ugyanakkor azonban a rajzolás technikájában való jártasság megszerzése is lényeges.
Az Ön kosara jelenleg üres.
TUDÁSFORRÁSOK / Tankönyv kategória termékei tartalom: A jegyzet anyaga a Közlekedésmérnöki Kar (a jegyzet írásakor érvényes) tantervéhez igazodik. Elöljáróban a rajzolás technikai feltételeivel (vonalak, rajzlapnagyság, írás) foglalkozik. Rövid áttekintést ad a szabványok szerepéről, fajtáiról és a szabványosítás szervezetéről. Egy terjedelmesebb fejezet foglalkozik az "Ábrázoló geometria" alapvető kérdéseivel, súlyt helyezve a géprajzi alkalmazásokra. A tananyag súlyponti része géprajzi ismereteket tartalmaz, figyelembe véve az átdolgozás időpontjáig megjelent (esetenként előkészületben lévő) MSZ ISO szabványokat. Bándy Alajos: Műszaki ábrázolás (Műegyetemi Kiadó, 1999) - antikvarium.hu. A tananyag nem csak a formai, hanem a tartalmi vonatkozásokat is szem előtt tartja. Az acélszerkezetek rajzainak rajzolási szabályaira is kitér a jegyzet, a teljesség igénye nélkül. A felület-érdességgel, tűrésekkel, illesztésekkel foglalkozó anyagrész a felsoroltak elméleti kérdéseivel is foglalkozik a rajzi megjelenítésen felül. A tantárgy tematikájából következően a jegyzet a legegyszerűbb kötőelemek ismertetését is magába foglalja.
Előtanulmányok szempontjából a Géprajz az a tantárgy, ahol a legnagyobb a gimnázium és a szakközépiskolák tananyaga közötti különbség. A géprajzi ismeretanyag a hallgatóság egy részének részben, vagy teljesen új, míg a másik részének (legalább is elvben) ismert. Vonatkozik ez a géprajzhoz szorosan kapcsolódó, de a tanterv szerint csak ezzel párhuzamosan, ill. később elsajátítandó ismeretekre is (szerkezeti anyagok, megmunkálási módok, stb. ). Ezért egyes esetekben megpróbáljuk a szakismeret nélkül is logikus gondolkodással belátható technológiai szempontokra felhívni a figyelmet. A jegyzethez hasonlóan a példatár ábrái is lehetőleg egyszerűek és géprajzi szempontból nem minden esetben teljesek. Vissza Tartalom BEVEZETÉS 5 1. GEOMETRIAI SZERKESZTÉSEK A GÉPRAJZBAN 7 1. 1. Néhány szó elöljáróban 7 1. 2. Párhuzamosok, merőlegesek, szögek; lejtés és kúposság szerkesztése 7 1. Műszaki ábrázolás - Bándy Alajos - Régikönyvek webáruház. 3. Érintési pontok szerkesztése 10 1. 4. Érintési körök középpontjának szerkesztése 11 1. 5. Ellipszis és kosárgörbe 13 1.
Tengelykötés feladatok 195 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Juhász Gyula: Milyen volt... by Lili Németh
Juhász Gyula: Milyen volt… Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár S e szőkeségben újra érzem őt. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsuzónál Szeme színére visszarévedek. Milyen volt hangja selyme, sem tudom már, De tavaszodván, ha sóhajt a rét, Úgy érzem, Anna meleg szava szól át Egy tavaszból, mely messze, mint az ég. A vers elemzése I. BEVEZETÉS: 1908-tól 1911-ig a nagyváradi premontrei gimnáziumban tanított Juhász Gyula, magyar-latin szakos tanárként. Nagyváradon ismerte meg Sárvári Annát, abban a városban, ahol nem sokkal előtte Ady és Léda talált rá egymásra. Juhász Gyula szerelme viszonzatlan maradt. A távolról csodált Anna színésznő volt, és alig ismerte a költőt. Jóval később tudta meg, hogy a költő Anna-versei neki és róla szólnak. A legszebb költemények nem is Nagyváradon születtek, hanem később, amikor a költő már máshol élt. II. TÁRGYALÁS: 1. Összkép a versről: Szakolcán, 1912-ben írta Milyen volt… c. versét.
Juhász Gyula: Milyen volt... -7. osztály by Brigitta Kovács
A benne ábrázolt érzés már nem a szerelem, hanem az emlékezés a szerelemre. Juhász Gyula impresszionista hangulatlírájának szépségét csodálhatjuk meg a költeményben. 2. A cím: A cím – Milyen volt… – kérdőmondata nem kérdőjellel, hanem három ponttal zárul, így a tűnődés hangulatát teremti meg. 3. A szerkezet: a) Szerkezeti részek: A vers szerkezetében hármas tagolást eredményez az, hogy háromszor lendül neki az emlékezésnek a költő. A három szerkezeti rész egybeesik a versforma három strófájával. A részek képei természeti képek, és az évszakváltást követik. A nyár, az ősz és a tavasz impressziója születik meg bennük: a "dús kalásszal" a nyár, a szeptemberi ég színével az ősz és a sóhajtó réttel a tavasz hangulatát idézi meg a költő. b) A szerkezeti részek viszonya egymáshoz: A három versszak felépítése párhuzamos egymással. Minden új rész kezdetét jól kiemeli az anaforikusan ismétlődő "Milyen volt... nem tudom már" mondat, amely a feledésről szól. A második sorok "De" kötőszava fordulatot jelöl: Anna haját, szemét, hangját mégis fölidézi a táj.
Juhász Gyula: Milyen volt... by Elvira Labanc
Milyen volt… (Magyar) Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár, S e szőkeségben újra érzem őt. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már. De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsuzónál Szeme színére visszarévedek. Milyen volt hangja selyme, sem tudom már, De tavaszodván, ha sóhajt a rét, Úgy érzem, Anna meleg szava szól át Egy tavaszból, mely messze, mint az ég. Kiadó Osiris Kiadó Az idézet forrása Juhász Gyula összes költeményei Wie ihre Blondheit war (Német) Wie ihre Blondheit war, weiss ich nicht mehr, ich weiss nur, dass so blond die Felder wehn, Wenn ährenschwer der gelbe Sommer naht, In diesem Blond kann ich sie immer sehn. Ich kann mich ihrer Augen nicht entsinnen, Doch öffnet sich im Herbst der Himmel Bläue, Geht müd September hin, dann träume ich Von ihrer Blicke Farbe jäh aufs neue. Wie ihre Stimme war, ich hab's vergessen. Wenn Frühlingswinde Wiesen überquern, Dann scheinen ihre Worte aufzuklingen Aus einem Frühling, wie der Himmel fern.