pszichoszomatikus betegség ről beszélünk. Ezek nagyon sokrétűek lehetnek, gyakran hosszú ideig fennállnak, de tünetváltás is jelentkezhet. (Amikor az egyik betegséget meggyógyítják, előjön egy másik, az után egy harmadik. ) Ezek kialakulásukban és fennmaradásában a stressz (vagy más lelki tényezők) kiemelt szerepet játszanak. Érdekli, hogyan hat immunrendszerünkre a stressz? Mik a leggyakoribb pszichoszomatikus betegségek? Allergiák Autoimmun betegségek: pl. sokízületi gyulladás, sclerosis multiplex pl. sokízületi gyulladás, sclerosis multiplex Bőrgyógyászati betegségek: pl. pikkelysömör, ekcéma Emésztéssel kapcsolatos panaszok: pl. hányinger, hányás, hasmenés Érzékeléssel kapcsolatos zavarok: pl. kettőslátás, homályos látás, vakság; fülzúgás, halláscsökkenés, hallásvesztés; zsibbadás, tapintás-, hőérzés csökkenése vagy hiánya; remegések, érzészavar Fájdalom tünetek: pl. Migrén, hasi fájdalom, hát- és derékfájás, izomfájdalom, izületi fájdalom, végtagfájdalom, mellkasi fájdalom, menstruációs fájdalmak Gyomor-bélrendszer betegségei: pl.
A pszichoszomatika kifejezést először 1818-ban egy német orvos, Johann Christian August Heinroth használta. Állítása szerint a testi bajok lelki problémákra vezethetők vissza, ezért az elnevezésben a pszicho a lelki, míg a szóma a testi folyamatokra utal - a pszichoszomatikus gyógyítás ez alapján a betegség kétirányú megközelítését, a testi-lelki kezelést takarja. A modern technika fejlődése miatt egyre inkább háttérbe szorul a mentális problémák felfedése, és a legtöbb orvos csak a testi tünetekre koncentrálva igyekszik meggyógyítani a beteget. A korai pszichoszomatikai kongresszusok egyikén egy történet szerint egy orvos a következőket mondta: "Valahányszor erről a pszichoszomatikának nevezett zagyvaságról hallok, felfordul a gyomrom. " Akkor hogy is van ez? Pszichoszomatikus betegségek A testi tünetek számos esetben megmagyarázhatatlanul alakulnak ki. Az ilyen betegségek esetében különösen érdemes a lelki kezelésre is figyelmet fordítani, hiszen a gyógyszerezés és a különböző beavatkozások sikertelensége után ez a legkézenfekvőbb módja az okok feltárásának.
A "szent hetes" - 7 betegség, aminek bizonyítottan pszichoszomatikus eredete van - Női Portál Lelkünk elfojtott panaszai, avagy a pszichoszomatikus betegségek Gyergyai-Szabó Mariann Vagyis ha rosszul mennek a dolgaink, elegendő, ha pozitív tartalmú képeket generálunk az elménkben, s már egyből javíthatunk a kedélyállapotunkon. Azzal viszont már kevesebben vannak tisztában, hogy ugyanez fordítva is működik. Amikor a szomorúság nem tudja hallatni a hangját, egyszer csak utat tör magának, és megjelennek a pszichoszomatikus betegségek. Gyakoribb, mint hinnénk Amikor újra és újra ugyanazokat a fizikai tüneteket produkáljuk, ugyanazokat a köröket futjuk az orvosnál, a gyógyszerek mit sem érnek, a vizsgálatok eredményei pedig rendre azt mutatják, hogy makkegészségesek vagyunk, érdemes elgondolkodnunk azon, vajon mitől szenved a lelkünk. Mert ahol a testi tüneteket látszólag semmi nem indokolja, érdemes a pszichoszomatikus jelenségek felé fordítanunk a figyelmünket. Nem is gondolnánk ugyanis, milyen gyakran áll megbetegedéseink hátterében valamilyen feldolgozatlan pszichés probléma, szorongás, félelem, szomorúság vagy egyéb negatív érzelem.
Ha igen, a szorongás megszűnésével a probléma automatikusan rendeződik. GYOMORPROBLÉMÁK A gyomor hamar jelzi a lelki problémákat. Sok ember érez égő érzést, fájdalmat gyomortájon, refluxos tüneteket. Tartós feszültség esetén a gyomorfájdalmak rendszeressé válhatnak. A gyomorfekély a klasszikus pszichoszomatikus betegségek közé tartozik. A gyomor rendkívül érzékeny a stresszhatásokra, a legkisebb feszültség, szorongás is gyomortáji égő érzést, refluxot tud okozni. A BÉLRENDSZER PROBLÉMÁI A bélrendszer nagyon érzékeny a lelki problémákra, szinte második idegrendszerként működik. A bélrendszer nyálkahártyája könnyen ingerelhető, gyorsan változik a perisztaltika. A szorongás és stressz sok embernél okoz székrekedést vagy hasmenést. Irritábilis bél szindróma (IBS) Az IBS nagyon gyakori betegség, minden ötödik embert érint. Krónikus lefolyású. Tünetei: hasi fájdalom, hasi diszkomfort érzése, hasmenéses vagy székrekedéses tünetek, puffadás, teltségérzet. Kellemetlen, de viszonylag ártalmatlan bélbetegség, mivel szervi eltérés nem igazolható.
Valóban, a rostokban gazdagabbak (káposzta, karalábé, kelkáposzta) esetében felszabadulnak illó zsírsavak és olajok, melyek teltségérzést, hányingert, puffadást válthatnak ki, de ha ezeket nyitott edényben készítik el, ezek az illó anyagok eltávoznak és megmaradnak az értékes rostok. A kevésbé rostos zöldségfélék (tök, karfiol, paraj) pedig szinte egyáltalán nem puffasztanak. Epehólyag gyulladás dita von. A rostok kedvező élettani hatásai pótolhatatlanok, elősegítik a bélmozgást, székletürítést, méregtelenítenek, az emésztőrendszer egyéb szervi betegségeinek megelőzésében (vastagbél (! )) nagyon fontosak, gátolják a cukrok és zsírok felszívódását, csökkentik a vér és az epe koleszterin tartalmát, ezzel a koleszterin tartalmú epekövek képződésének veszélyét is. Epebetegek diétájában az alapot a zöldség- és főzelékféléknek kell szolgáltatniuk, megfelelő elkészítéssel az esetleges kellemetlen puffasztó hatás elkerülhető és természetesen nagyon fontos, mindezt zsírszegényen! A töltött káposztában nem a káposzta a bűnös, hanem a rengeteg zsír, a rakott karfiolból sem a karfiolt kell eltávolítani, hanem a zsírt, a tejfölt és a vajat.
Az epehólyag-gyulladás tünetei Jellemző tünet lehet a hányás, a jobb bordaív alatti fájdalom, hőemelkedés, láz, étvágytalanság. Ha a közös epevezeték záródik el, sárgaság alakulhat ki. Epehólyag gyulladás dietary. Az epevezeték elzáródását okozó kövek esetén az epeelfolyási akadály miatt a hasnyálmirigy által termelt enzimek aktiválódhatnak, és hasnyálmirigy-gyulladást okozhatnak. Az epehólyag-gyulladás diagnosztikája A jellegzetes klinikai tünetek, hasi ultrahang általában diagnosztikus, de egyes esetekben szükség lehet szcintigráfiás vizsgálat elvégzésére, mely az elfolyási akadályt igazolja. A laborvizsgálatok az epehólyag-gyulladást nem bizonyítják, az epeút-gyulladás jellegzetes laboratóriumi tünetegyüttessel jár, de a választandó kezelés miatt további műszeres, diaagnosztikus tevékenység szükséges. Az ERCP-t (endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia) az epeút-gyulladás esetén szükséges elvégezni. Az epehólyag-gyulladás kezelése Kórházi felvételt igénylő esetekben szigorú epés diéta, antibiotikumos kezelés, kifejezett hányinger, hányás esetén intravénás folyadékpótlás és görcsoldók, fájdalomcsillapítók alkalmazása szükséges.
Ennek megfelelőn az energiabevitel (35-40 kcal/ttkg/nap) 12-17%-át fehérjékkel, maximum 25%-át könnyen emészthető zsírokkal és 55-58%-át szénhidrátokkal fedezzük. A zsírok esetében nem csupán mennyiségi korlátozást rendelünk el, hanem minőségileg is változtatni kell. Hasnyálmirigy-megbetegedések esetén ajánlott az MCT-zsírsavakból (középhosszú szénláncú zsírsavak, forrásuk a kókuszzsír) fedezni az igény egy részét. Azért nem a teljes zsírszükségletet, mert a kókuszzsír nem tartalmazza az esszenciális zsírsavakat. A zsírszükséglet kisebb részét vajból, növényi olajokból biztosítjuk. Az élelmiszercsoportok mindegyikéből a zsírszegényt ajánlott fogyasztani. Az MCT előnye ebben a betegségben, hogy emésztésükhöz nem szükséges lipáz. Az étrendben az egyéni toleranciának megfelelően adunk élelmirostokat, nem feltétel a rostszegénység. Célszerű kerülni a fűszeres, csípős ételeket, ízesítésre a zöldfűszerek ajánlhatók, mint pl. Étrend az epehólyag eltávolítása után – milyen ételek árthatnak? - Napidoktor. a petrezselyemzöld, zellerzöld, kapor, lestyán, majoranna, kakukkfű, borsikafű, tárkony, turbolya stb.