Ez a funkció csak bejelentkezett felhasználóknak érhető el. Bejelentkezés Kiadó intézmény/szervezet: Selye János, a 20. század legjelesebb kutatóorvosai közé tartozó tudós. Az általa kidolgozott stresszelmélet szerint az élőlény az őt ért fenyegetésekre általános vészreakcióval reagál, mozgósítva tartalékait és hormonális erőforrásait. Selye szerint bármely tényező, amely a szervezet egyensúlyi állapotát veszélyezteti, olyan folyamatokat aktivál, amelyek az egyensúly helyreállítását szolgálják. A nem specifikus alkalmazkodási reakciók összességét nevezte stressznek. A stressz pozitív megküzdést jelent, ugyanakkor tartós hatására kimerültség és számos pszichoszomatikus betegség léphet fel. Megosztás
Selye János - Bonckés alatt a kutatás Selye János, a komáromi orvos-dinasztia sarja, a montreali Kísérleti Orvostudományi és Sebészeti Intézet igazgatója, több nagy sikerű könyv szerzője, a kutatásról a kutató emberről mondja itt el gondolatait képzeletbeli famulusának, Johnnak. A könyv elsősorban fiatal kutatókhoz szól, de kézbe vehetik mindazok, akiket érdekel, hogy miért épp az élő szervezetek kutatása - mely szinte teljesen matematizált, ún. egzakt tudományok és többnyire még mindig a saját fogalmainak érvényességével vagy érvénytelenségével elfoglalt társadalomtudományok közé helyezhető el - vált korunk legdinamikusabban fejlődő és legtöbb meglepetést tartogató tudományává. "Egyre bonyolultabb műszereket konstruálnak - írja a stress [sic! ] és a kalcifilaxis felfedezője -, hogy mind mélyebbre áshassanak egy-egy kiszemelt ponton. Természetesen ezt a munkát is el kell végezni, de nem mindenkinek kell azt csinálni, John. Nem mindenkinek! A specialistának beszűkül a látóköre, és ma már biztosan tudom, hogy mindig szükség lesz összegezőkre, naturalistákra, akik továbbra is a nagy térségek áttekintésén fáradoznak. "
Selye János, Hans Selye ( Bécs, 1907. – Kanada, Montréal, 1982. ) osztrák–magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus. Pályafutása [ szerkesztés] Édesanyja osztrák, édesapja magyar volt, ő maga Komáromban nőtt fel; róla nevezték el a komáromi Selye János Egyetemet és a Selye János Gimnáziumot. A városban szobrot is állítottak tiszteletére, egykori lakóházán, a Határőr utcában pedig emléktábla látható. Tanult Prágában, Párizsban, és Rómában is. A prágai Károly Egyetemen szerezte meg orvosi diplomáját 1929-ben, ugyanott vegyészetből is doktorált. 1929–1932 között a prágai egyetemen oktatott. 1932-től a kanadai McGill Egyetemen volt kutató. 1945–1976 között Montréalban egyetemi tanár volt. Ugyanakkor az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadójaként működött. A stressz kutatójaként szerzett világhírnevet. 1936 -ban jelent meg erről első publikációja a Nature folyóiratban. Az Életünk és a stressz című könyve 1964 -ben jelent meg magyarul, ami hamar népszerűvé vált, sokan olvasták és idézték.
Jelentős tapasztalatokat szerzett krónikus betegségek epidemiológiai hatásairól. Selye azt találta, hogy egészen eltérő káros hatásokra is nagyon hasonló lehet a szervezet nem fajlagos válaszreakciója, amelyet három szakaszra bontott fel. Az első szakasz a felfokozott aktivitás annak érdekében, hogy leküzdjük a külső káros hatásokat akár ellentámadással, akár meneküléssel a veszély forrása elöl. A második szakasz már részleges visszavonulás, vagy alkalmazkodás a megoldatlan helyzet elviselése érdekében. Ezután jön a feladás fázisa, amikor kimerülnek a szervezet belső tartalékai, ez már a pusztuláshoz vezet. Forrás: Somogyi Árpád/MTA Felismerését, amit általános adaptációs szindrómának nevezett, 1936-ban a Nature folyóiratban publikálta, tanulmánya a szakirodalom egyik legtöbbet idézett publikációja lett. Ennek folyománya volt a stressz fogalmának bevezetése az élettanba. Selye a stressz hatását a legkülönbözőbb területeken írta le, voltaképp ez képezte további kutatásai alapját is. A stressz szó használata hamarosan minden országban és nyelven elterjedt, így vált mindennapi életünk meghatározó kifejezésévé.
Nem elegendő, ha ételt biztosítunk a madarak számára, mivel nekik is szükségük van a vízre. Mostani cikkemben nagyon hasznos tanácsokat gyűjtöttem össze nektek, tartsatok velem és tudjatok meg mindent a madarak téli itatásáról! Miért fontos a madarak itatása? A mag yarországi madarak többsége minden egyes nap többször is iszik és fürdőzik is – ami pedig nagy kihívást jelent számukra a száraz nyarakon, valamint a csapadék mentes téli időszakokban. Éppen ezért fontos, hogy segítsük a madarak itatás át, már itt, a cikk elején leszögezem, hogy nemcsak télen, hanem egész évben érdemes figyelmet fordítanunk az itatás ra! Hasznos madarak a kertben: hogyan segítsünk nekik? - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. A madarak a téli fagy ok idején élelmet még csak-csak találnak, de vizet már nagyon nehezen, főleg akkor, ha se hó, se zúzmara nincs. Kevesen tudják, de az általunk kihelyezett mag vak kevés víztartalommal rendelkeznek, ezért azok nem elegendők ahhoz, hogy nedvességhez jussanak a madarak. A madarak itatás ával ráadásul mag unknak is jót tehetünk, mivel a jó helyre kihelyezett víz mágnesként vonzza a szárnyasokat, így gyorsabban odaszoknak a kertünkbe.
A kertben vagy az erkélyen is elfér egy kis itató. Ne csak télen jussanak eszünkbe szárnyas barátaink, amikor etetni kell őket, hanem nyáron is! Madaraink többségének ugyanis naponta akár többször innia és fürdenie is kell, ami az egyre szárazabb nyarakon és hómentes teleken mind nagyobb kihívást jelent számukra. Különösen igaz ez manapság, amikor az egykor széles körben elterjedt háztáji állatok itatói is hiányoznak már a településekről. Amennyiben egész évben itatunk, a madarak állandó vendégeink lesznek. Régebben, amikor a háztájiban még voltak haszonállatok, a baromfiudvarok talaja porfürdőt, itatójuk pedig ivó- és fürdőhelyet biztosított a madarak számára is. Ma viszont a lakott területekre egyre inkább a beépítettség okozta táplálék- és vízhiány jellemző. Madarak a kertben télen full. Ezért minél inkább belvárosi környezetben élünk, annál fontosabb, hogy az állatokat – a rovaroktól a békákon, gyíkokon és madarok át az emlősökig – itatással, lehetőleg talajitatóval is segítsük. Itatónak nem alkalmasak azok a nyitott eszközök: hordók, esővízgyűjtők, az udvaron hagyott vödör, nyitott emésztő, melynek meredek, csúszós oldalfala van és 10 cm-nél mélyebb, potenciális madárcsapdaként működik.
Csupán a fakopács (zöld harkály) tudja előbányászni szorgalmas kopogtatással a táplálékát. A talajt is hó borítja, onnan se tudnak az énekesmadarak magvakat felszedni. A madarak többségének legjobb létfenntartó táplálékai a zsíros-olajos magvak (napraforgó-, kender-, lenmag, csiraképtelen lucerna, lóheremag stb. ). Nagyon hálásak a madarak - különösen a cinkék - a zsinóron a fák ágára akasztott faggyúdarabért, amelyre rendszeresen rájárnak, de a verebek nem merészelnek rászállni. A magvakat ne szórjuk a hóra vagy a földre. Készítsünk lehetőleg olyan etetőt, amelybe nem hull bele a hó. Az ilyen fedett etetők nádból, műanyagból. deszkából könnyen elkészíthetők. Legyen a kertben itató és fürdő a madaraknak: nyáron róluk se feledkezz meg! – Természetismeret: termeszeti.hu. Újabban nagyon ügyes önetetőket készítenek műanyag flakonból is; ez mindig csak a szükséges magmennyiséget adagolja ki. Az etetők a gyep közepén, virágágyak között vagy a fák ágain kaphatnak helyet. A csinosan elkészített etető állandó dísze is a kertnek. Az ablak párkányán is elhelyezhetjük úgy, hogy a ház gyermekei minél több madárral ismerkedhessenek meg.
Sajnos a bolhák számos megfelelő helyet találnak otthonunkban. A bolhák sötét, meleg, nedves körülmények között érzik jól magukat, és talán sejti, hogy otthonában hol vannak ilyen területek. Ráadásul a bolhapeték nem rendelkeznek olyan anyaggal, amely lehetővé tenné számukra, hogy a gazdatesthez tapadjanak, és leesnek róla. Ami azt jelenti, hogy bárhol leeshetnek az otthonodban. A oldalon ezért szeretnénk segíteni, hogy felkészülj és időben kiszúrd a bosszantó élőlényeket! Most pedig kezdjük, Meddig élnek a bolhák a szőnyegben? A környezettől függően a bolhák hosszú ideig is megmaradhatnak a szőnyegen. A bolha életciklusa akkor kezdődik, amikor a kifejlett bolha lerakja petéit, és azok a háziállatról a szőnyegre hullanak. Naponta akár 40-50 tojás is lehet. Madarak a kertben télen 2. Ha a körülmények kedvezőek számukra – magas és van páratartalom – körülbelül két nap alatt kikelhetnek. Kedvezőtlen körülmények között akár néhány hétig is eltarthat, mire kikelnek. A kikelés után kikel a bolhalárva. Vak és sötét helyeket keres, ami azt jelenti, hogy megpróbál még mélyebbre jutni a szőnyegbe (vagy a bútorok alá).