A véleménybuborékok és virtuális üvöltözések egyetlen ellenszere ugyanis, ha nyitottsággal fordulunk azok felé is, akik teljesen mást gondolnak a világról. A két pápa azt a törékeny folyamatot mutatja meg, ahogyan ez a két férfi tétován kommunikálni kezd és a kölcsönös bizalmatlanságot legyűrve nemcsak meghallja, de végül el is fogadja a másikat. A mindenki számára jó megoldások csak kölcsönös odafigyelésből születhetnek. Meirelles alapvetően optimista filmjében nem nehéz megpillantani a reményteli példát. A Netflix ráadásul kiváló időzítéssel pont a karácsonyi időszak előtt teszi elérhetővé a filmet. A kereszténység legfontosabb ünnepe környékén egyrészt az egyházi dolgok iránt is nagyobb az érdeklődés, másrészt a nézők sokkal nyitottabbak az efféle pozitív üzenetekre. A két pápa nemcsak Pryce és Hopkins alakítása, Meirelles visszatérése miatt vagy a hiánypótló optimista végkicsengése miatt örömteli, de olyan filmes példázat is, amire nyilvánvalóan nagy szükségünk van.
A két pápa a finom rezdülések, az egymásra figyelés, a kommunikáció filmje. Az alkotók nem foglalnak állást és nem ítélkeznek, hanem ugyanolyan empátiával fordulnak a két főszereplő felé, mint ahogyan ők is egymáshoz. A látványos filmnyelvi megoldásairól és dinamizmusáról ismert Meirelles bölcsen a háttérben maradva a két színészére koncentrál, nyilván nem véletlenül. Jonathan Pryce és Anthony Hopkins mintha csak egy két órás mesterkurzust prezentálna, a két veterán művész játéka egyszerűen lenyűgöző. A kettejük közötti összhang hibátlan és még a legapróbb rezdülésük is a helyén van. A két pápa tehát már önmagában miattuk is méltó a figyelmünkre. Meirelles filmje nem komolykodó vagy nehéz, hiszen végig az emberi vonatkozásra koncentrál. Ráadásul nemcsak egy hibátlanul levezényelt darab, de aktuális társadalmi kommentárként is izgalmas. A közbeszédet uraló, lassan mindenhova beszivárgó hangzavar, az általános rossz közérzet korában nem nehéz rájönni, miért figyelt fel a brazil filmes és a Netflix erre a forgatókönyvre.
Viszont ezek után adódik egy másik kérdés is: hol forgatták a Sixtus-kápolna jeleneteit? A filmben három fontos jelenet is a világ egyik leghíresebb turistalátványosságában játszódik, a film közepén lévő privát beszélgetésben pedig a két színész kettesben barangolja be a kihalt, fényben úszó kápolnát. De a képekből egyértelmű, hogy ezt nem zöld háttérrel és utómunkával oldották meg, ahogy azt is tudjuk, hogy ezek szerint nem is a valódi helyszínen. A Netflix viszont ragaszkodott a Sixtus-kápolnához – pontosabban egy Sixtus-kápolnához. Ezért a római Cinecittà filmstúdióban 10 hét alatt felépítették a saját Sixtus-kápolnájukat, ahol szabadon forgathattak. Ahhoz, hogy lemásolják Michelangelo figuráit, egy úgynevezett tetovált fal technikát alkalmaztak: ennek az volt a lényege, hogy egy speciális anyagra kinyomtatták a kápolna festményeit, amit ezután a falakra ragasztottak. Ezután bevonták a felragasztott képeket, és a stúdióban felépített falak átszívták magukba a festményeket. Az aprólékos munka miatt rengeteg néző hitte azt, hogy ezek a jelenetek a valódi helyszínen készültek, pedig nem lett minden száz százalékig tökéletes.
Az önmagunk elleni sakkpartiban lehetetlen, hogy ne akarjon az egyik énünk tehetségesebben túljárni a másik eszén, mint a másik az egyikén. A hitvitázó drámában szintúgy lehetetlen, hogy az író a két fél tekintetében elfogulatlan maradjon. A színre vivő Vecsei számára is, mintha rokonszenvesebb volna egy árnyalattal az a szofisztikus önirónia, mintha rokonszenvesebb volna egy árnyalattal az a szofisztikus önirónia, amellyel Jordán Tamás Benedekje ágyat vet a saját halhatatlanságának. A lemondásra elszánt pápa érzékletesen, szimultán sajnálja az eredendő értékeit a modernizáció miatt feladó világot, és a maradisága miatt fogyatkozó egyházat. Az élet, amit az Úr adott, tele van változással. Ön Szent Péter utódja. Szent Péter házas volt! – mondja a bíboros. – A XII. századig nem volt kötelező a cölibátus. Angyalokról nem volt szó az V. századig, aztán hirtelen mindenütt ott voltak, mint a galambok! Ugye tudja – feleli a pápa –, hogy mi nem a múlthoz ragaszkodunk, hanem Istenhez? Én vagyok az út, az igazság és az élet.
Benedek egyetlen felvonásra szabott darabban eljátszhatatlan, sokaságú jellemvonásait. Mondják néhányan… azt, hogy… néha kicsit rideg. És hogy nem karizmatikus. Egy csiga, aki a házáról álmodik… és, hogy az egyháznak már szüksége lenne valakire, aki fiatal, életerős és nem rémül meg az óvszerektől. Főleg Afrikában. A HIV miatt. És a válásokat is. Aztán az abortusz kérdés, a pénzmosás a vatikáni bankban. Hogy a saját komornyikja ellopta az iratait és odaadta a szennylapoknak. És sokat beszélnek arról, amit az Iszlám felemelkedéséről mondott, Szentatyám. És a pedofil ügyek, azok az undorító papok, akik beárnyékolják az egész… (szövegtömörítés a cikk szerzőjétől). A vacsorájához kapja e jellemzést a pápa, s jutalomképpen átengedi Brigittának a sörét. Közben a nővér ócska, kontakthibás tévéjén a Rex-sorozatot néznék, ha a közelgő vihar nem zavargatná az adást. Jó napot! Bergoglio bíboros vagyok. (Köszön a fénybe lépve Lukács Sándor. ) Régen nekem is volt tv-m. Szerettem focit nézni. A tv-nek… antennára van szüksége.
Az előadás helyben érzendő! Címkép: Szokodi Bea Belső képek: Molnár Miklós
A hely történetét a film jó néhány szereplő sztoriján keresztül meséli el. Ám mindent a narrátor nézőpontjából látunk: Buscape egy szegény fekete srác, aki túl törékeny és félős ahhoz, hogy bűnöző legyen, ugyanakkor túl okos ahhoz, hogy megelégedjen valamilyen alulfizetett munkával. 4+1 film, amit a fotózás és a képek szerelmeseinek látnia kell. Eladó ház tárnok tabán utc A Szépség És A Szőr Diane Arbus Képzeletbeli Portréja – Xibeiop A szépség és a szőr: Diane Arbus képzeletbeli portréja - ISzDb Víz és uv álló ponyva ASzépségÉsaSzőr:DianeArbusKépzeletbeliPortré, amerikai, dráma, szinkronos - Videa Hagyatéki eljárás ⋆ Öröklési jog Conan a detektív 13 rész Diane Arbus különös világa | Nőké Nicole Kidman és Roberjáték 5 éves kislánynak t Downey Jr. "kimagasa rózsa neve ló" alakítást nyújtanak ebben a filmben, amely Diane Arbus, a híres fényképész képzeletbeli portrécsend rendelet ját festi meg. A magányos feleség és anya, Dheti ötöslottó számai iane Arbus, New York-i lakásának ablakából megpillant egy maszkos alakot, akiről kiderül, hogy ő a titokzatos új 3.
A Bang Bang Klub A szintén igaz történeten alapuló film négy félelmet nem ismerő fiatal, Greg (Ryan Phillippe), Joao (Neels Van Jaarsveld), Kevin (Taylor Kitsch) és Ken (Frank Rautenbach) történetét örökíti meg. A fényképészek a dél-afrikai apartheid rendszer utolsó napjaiban életüket kockáztatva készítenek fotókat az ott zajló brutalitásról és erőszakról, mert meg akarják mutatni a világnak az igazságot. Ketten Pulitzer-díjat is kaptak a képeikért, ám súlyos árat fizettek érte. Nagyítás Az 1966-os film egy argentin novella alapján készült, és az Arany Pálma-díjat is elnyerte a 1967-es cannes-i filmfesztiválon. A történet főszereplője egy híres divatfotós, Thomas (David Hemmings), aki új inspirációt keres a műtermen kívül, és elkezdi az "utca emberét" fotózni. Egy napon egy ölelkező párt kap lencsevégre a parkban, ám amikor észreveszik, a pár női tagja azonnal el akarja venni tőle a szalagot. Thomas nem érti a heves felháborodást, és miután lerázza a nőt, előhívja otthon a negatívot – amikor nagyításban is megnézi a képet, felfedezi, hogy egy pisztoly is van rajta… Sötétkamra Ha szeretjük a thriller műfaját, ez a film biztosan tetszeni fog.
dolgozói nem vehetnek részt. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Ha kérdés merült volna fel benned a játékkal kapcsolatban, azt itt felteheted.