Következő konferenciánk: Regisztráció: hamarosan Az Egészségügyi Menedzserképző Központ, a NEVES (NEm Várt ESemények) Program szakmai koordinátoraként, annak tanulságai alapján "Betegbiztonsági Fórum" néven, szakmai rendezvénysorozatot hívott életre, amelynek célja a betegbiztonság javítása, módszertani ajánlások kidolgozása. A rendezvényekre kéthavonta, általában csütörtök délutánonként kerül sor. A rendezvényekre várjuk kórházigazgatók, ápolási- és minőségügyi vezetők, orvosok, ápolók, döntéshozók, finanszírozók, civil szervezetek, valamint minden olyan szakember jelentkezését, aki elhivatott a betegbiztonság javítása iránt. 20 éves az Egészségügyi Menedzserképző Központ | Weborvos.hu. Az összejövetelek formája interaktív, cél a kölcsönös tapasztalatcsere, információ-átadás, tanulás, és végső soron a gyakorlatban hasznosítható ajánlások kidolgozása. Minden Fórum egy kiemelt téma köré szerveződik, melyet vitaindító előadást követően, egy-egy felkért szakértő moderál. Az események során részben a létező hazai adatokra alapozva, (pl. : NEVES program), részben a nemzetközi szakirodalom bemutatása mentén zajlik az eszmecsere.
A COVID 19 vírus megjelenése számos olyan új kihívás elé állította az Egészségügyi Menedzserképző Központ jelenlegi és volt hallgatóit, amelyek megoldásában hasznosíthatták az intézetben szerzett tudást, ezért a 25 éves évforduló kapcsán az EMK a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társasággal közösen pályázatot hirdet "Tudás, gyakorlati alkalmazás, változtatásvezetés, hozzáállás a járvány kezelésében – Menedzsmenttudással a járvány ellen" címmel. Pályázhatnak mindazok, akik részt vettek vagy részt vesznek az EMK valamelyik képzésén (egészségügyi menedzser szakirányú továbbképzés vagy MSc képzés, minőségügyi és betegbiztonsági menedzserképzés, szociális vezetőképzés, EFOP 1. 8. 0. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ állás, munka, karrier | Profession. projekt keretében meghirdetett jógyakorlat képzések; stb. ), és aktív résztvevői voltak a Covid-19 járvány elleni védekezésnek. Szöveges pályázatokat várunk, 1000-2000 karakter közötti terjedelemben, szabad formában, amiben a pályázó leírja azt, hogy az EMK oktatási és egyéb programjai során elsajátított ismeretek hogyan segítették, milyen inspirációt adtak a járvány kezelésében munkája során.
Tegyünk többet a betegbiztonságért! Új szemléletű képzésmódszertant fejlesztenek ki az Egészségügyi Menedzserképző Központ munkatársai Elnyert összeg: 48 643 euró Erasmus+ ― Képzésmódszertani változtatásokra és szemléletformálásra van szükség a betegbiztonságban dolgozó szakemberek szerint ahhoz, hogy a betegellátás folyamatában kevesebb hiba fordulhasson elő. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja által irányított MAP4E-projekt célja egy olyan, új szemléletű képzésmódszertan kifejlesztése, amely hatékonyan növeli a betegbiztonságot és változtatja meg a szervezeti kultúrát. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ - Nyerőmagyarok. ― – Fontos kimondani: ismerjük a problémát, pontosan tudjuk, hogy előfordulnak hibák az ellátás során, és bár az egészségügyi dolgozók számára már jó ideje rendelkezésre állnak a betegbiztonság fejlesztését célzó tananyagok és kurzusok, úgy tűnik, az ismeret mégsem jelenik meg a gyakorlatban, tehát valami nem működik jól. Ezért keressük a legjobb módszertant. Rövid idő alatt, nagyon fókuszáltan kell átadnunk a tudásunkat úgy, hogy az be is épüljön az egészségügyi dolgozók mindennapi gyakorlatába – avat be a projekt hátterébe dr. Lám Judit szakmai munkatárs.
Dr. Safadi Heléna, a projekt szakmai irányítója a betegátadás fogalomköre felől közelíti meg a problémát. – A beteg gyógyítása során számos betegátadási esemény történik. Betegbiztonsági szempontból az képezi a problémát, ha az átadás-átvételkor nem állnak rendelkezésre időben a szükséges információk az ellátásért aktuálisan felelős személyek számára. Azok hiányában ugyanis nem biztos, hogy a megfelelő ellátást kapja az adott beteg, és ebből kára származhat – mondja. Hozzáteszi: – A betegátadás az a folyamat, amelyben a betegért aktuálisan felelős egészségügyi szakember átveszi az őt megelőző felelőstől az információkat és az ellátás felelősségét. Ez történik például akkor, amikor az éjszakás orvos vagy ápoló tájékoztatja a nappalosokat arról, hogy mi történt a betegekkel az éjszaka során, vagy amikor a beteget továbbküldik egy másik intézetbe vagy vizsgálatra. – Az ügyeletbe érkező orvosnak tudnia kell, hogy milyen panaszai, vizsgálati eredményei voltak a betegnek napközben. Azt is, hogy a beteg jobban érzi-e magát, vagy épp romlott az állapota, változtatták-e a gyógyszereit, vár-e rá valamilyen vizsgálat, vagy várható-e valamilyen fontos lelet érkezése – veszi át a szót dr. Belicza Éva, a betegbiztonsági tanszéki csoport vezetője.
Ehhez a több évtizedes betegbiztonsági tapasztalattal rendelkező spanyol partner szakmai támogatást és felügyeletet nyújt a projektben. Ennek erdeménye egy, a hazai kórházakban és a nemzetközi színtéren is alkalmazható betegbiztonsági képzésmódszertani ajánlás lesz. A projekttagok arra számítanak, hogy a MAP4E hatására a projektben részt vevő kórházakban várhatóan javul majd a betegátadási folyamatok mindennapi gyakorlata, és egy, a betegbiztonságot jobban támogató szervezeti kultúra kialakulása is elindulhat. A MAP4E tehát nemcsak a tudásátadásról, hanem a gyökeret vert szemlélet megváltoztatásának igényéről is szól. Arról, hogy az ellátásban részt vevő orvosok és egészségügyi szakdolgozók ne azt tekintsék csak a feladatuknak, hogy saját területükön betegeket kezelnek, hanem hogy a betegeket úgy lássák el, hogy az ellátásban utánuk következő szakember a kapott információk alapján a legtöbbet tudja nyújtani majd a beteg számára. Mindemellett cél az is, hogy a szakemberek megértsék és felismerjék saját szerepüket a betegbiztonság javításában az ellátás egyéb területein is.
Utóbbiak közül kiemelkedő fontosságú az Európai Adathálózat (European Health Data and Evidence Network – EHDN) projekt, amelynek kimondott a célja, hogy 100 millió európai beteg – az európai lakosság egyötöde – adatait hálózatba szervezze, és terápiás céllal feldolgozhatóvá, alkalmazhatóvá tegye. A BD4DO magyar vonatkozású projektje, a 7 millió eurós támogatású DO-IT azért jött létre, hogy a BD4BO projektjeit koordinálja, és elősegítse a különböző szakmai szervezetek közötti együttműködést. A London School of Economics vezetése mellett 36 konzorciumi taggal együtt két éven át a hatékonyabb egészségügyi rendszerek kidolgozásán munkálkodtak. – Azon dolgoztunk két éven át – mondja dr. Bencze László, hogy ezeket a big data projekteket egységes hálózatba szervezzük. A 2019 januárjában zárult közös munkafolyamatban megteremtettük a projektek közötti rendszeres belső kommunikációt, és a szakma, a külvilág felé is kommunikáltunk. A DO-IT-projektnek köszönhetően született meg az összes BD4BO-projekt dokumentumtára, a konzorcium tagjai pedig szakmai ajánlásokat dolgoztak ki azzal kapcsolatban, hogy az adatokat hogyan lehet az egészségügyi eredmények mérésére felhasználni.