Remek magyar film rovatunkban jöjjön Egy pikoló világos (1955) – rendező: Máriássy Félix. Kincse Marcinak régen tetszik a vele egy házban lakó Cséri Julika, de mielőtt szerelmük kibontakozhatna, a fiút behívják katonának. Juli gyárba kerül dolgozni, ahol rossz társaságba keveredik, gyakran mulat hajnalig, fogynak a "pikoló világosok". Marci egy év után hazalátogat és mélységesen csalódik a lányban, szakít vele.
Egy pikoló világos (1955) - Kritikus Tömeg főoldal képek (10) díjak cikkek vélemények (4) idézetek érdekességek (2) kulcsszavak (10) Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned. Spoilerek megjelenítése 2012-10-05 10:57:32 Tenebra (3) #4 Néztem-néztem, vártam, hogy majd a Csempészekhez hasonló kritikus művé alakul - de nem. A film érdemes tényleg az, hogy bemutatja Budapestet akkori valójában. Viszont ezen kívül egy átlagosnál jobb, de még mindig elég ismerős, sablonos szerelmi történet (hirtelenjében a Bikaborjak vagy a Barátnők jutott eszembe). Persze volt benne némi moralizálás, és mintha Máriássy ezt a korabeli fiatalság és lehetőségei kritikájának szánta volna, mégsem volt e vonulat annyira direkt. Így többnyire untam, ami nem jó. Mindenesetre a képi világ valóban gyönyörű, kiváló munkát végzett az operatőr. Leginkább az tetszett, mikor a végén a vonatra nézünk le, és egyszer csak a füst betölti az egész képernyőt. Szép, pontos, feszültséggel teli beállítás. 2011-03-15 17:57:22 critixx #3 Eiben tényleg zseni volt.
Míg a fiú a hazát védi a gaz imperialista nyugat ellen, Juli a züllés útjára lép. A három műszak után bárokba jár, jazz zenére táncol, és dobálja befele a pikoló világosokat számolatlanul. Sok kis pohár sör, sok apró lépés a pokolba. De, aztán jön a szocialista erkölcs mindent megtisztító ereje, jóra fordul minden, és jöhet a következő év: 1956. Ajánlom azoknak, akik csodálják a régi nagy színészeket, akik még láthatták Őket, élvezhették nagyszerű tehetségüket és azoknak, akik koruk miatt lemaradtak erről. Azért jók ezek a filmek, mert itt maradtak Ők velünk, a történeten meg jót kacaghatunk. Ilyen is volt rég a történelmi időkben. Ruttkai Éva, Bitskey Tibor, Bulla Elma, Görbe János, Sulyok Mária, Schubert Éva és még sokan mások. Egy pikoló világos – fekete-fehér, magyar vígjáték, 82 perc, 1955
Az Egy pikoló világos Máriássy Félix 1955-ben bemutatott fekete-fehér film.
Petőfi Sándor: A természet vadvirága Mit ugattok, mit haraptok Engemet, hitvány ebek! Torkotokba, hogy megfúltok, Oly kemény koncot vetek. Nyirbáljatok üvegházak Satnya sarjadékain; A korláttalan természet Vadvirága vagyok én. Nem verték belém tanítók Bottal a költészetet, Iskolai szabályoknak Lelkem sosem engedett. Támaszkodjék szabályokra, Ki szabadban félve mén. Nem virítok számotokra, Árva finnyás kóficok! A természet vadvirága petőfi. Kiknek gyönge, kényes, romlott Gyomra mindjárt háborog; Van azért, ki ép izléssel Üdvezelve jön elém. Hát azért nekem örökre, Szépen békét hagyjatok; Ugysem sok gyümölcsü munka: Falra borsót hánynotok. S kedvetek ha jön kötődni, Ugy kapkodjatok felém: A természetnek tövises Vadvirága vagyok én.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Mit ugattok, mit haraptok Engemet, hitvány ebek! Torkotokba, hogy megfúltok, Oly kemény koncot vetek. Nyirbáljatok üvegházak Satnya sarjadékain; A korláttalan természet Vadvirága vagyok én. Nem verték belém tanítók Bottal a költészetet, Iskolai szabályoknak Lelkem sosem engedett. Támaszkodjék szabályokra, Ki szabadban félve mén. Nem virítok számotokra, Árva finnyás kóficok! A természet vadvirága verselemzés. Kiknek gyönge, kényes, romlott Gyomra mindjárt háborog; Van azért, ki ép izléssel Üdvezelve jön elém. Hát azért nekem örökre, Szépen békét hagyjatok; Ugysem sok gyümölcsü munka: Falra borsót hánynotok. S kedvetek ha jön kötődni, Ugy kapkodjatok felém: A természetnek tövíses Vadvirága vagyok én.
Saját korai költői magatartásával is leszámol, amikor vad, zabolátlan, a hagyományokkal nem törődő, újat akaró költőnek ábrázolja magát. Petőfiben él egyfajta zsenitudat: szerinte az Isten teremtette őt erre a foglalkozásra, nem kellett "belé verni" a költészetet. Eredetinek, elődök nélkülinek tartja magát, s művészi adottságait, tehetségét, ízlését a természet adományának tekinti. Nem volt teljesen igaz, hogy Petőfi nem tanult, hogy csiszolatlan, kiműveletlen tehetség lett volna, hiszen diákkorában rengeteget olvasott, tanult. A vadzseni-kép inkább csak reklámfogás volt a Pesti Divatlap szerkesztője, Vahot Imre részéről, aki kitalálta Petőfinek ezt az imázst, és minden eszközzel igyekezett reklámozni, "sztárolni" a költőt. A természet vadvirága elemzés. A vadvirág, melyet önmaga jelképének választ, nemcsak stílusának természetességét fejezi ki azzal, hogy a természetben nő, hanem azt is, hogy erőt érez magában (a vadvirág lehet szúrós is): jelezni akarja, hogy visszatámad ám, ha bántják. Ha kell, meg tudja védeni magát.
Várható megjelenés: 2020. március 15. Duray Miklós szerint Petőfi Sándor életműve és életpályája azt mutatja, hogy a legtermészetesebbtől, az egyszerű virágtól hogyan lehet eljutni a legbonyolultabbig, a hazáig. Ebben az útkövetésben segít ez a könyv. Csáky Pál úgy gondolja, hogy Oriskó Norbert kezdeményezése cáfol minden sémát: cáfolja azt, hogy mindenkinek az elvárások, a konvenciók szerint kellene élnie. És magasztos szintre emeli a tényt, hogy az emberi szellemet soha nem lehet semmilyen falanszterbe bezárni. Petőfi Sándor: A természet vadvirága - Divatikon.hu. A kötet tartalma: Csáky Pál Testvérlelkek (Előszó) • A viráglelkű költő (2019) • Petőfi szállóigéi (2007) • Egymillió fontos betű (2020) • Petőfi humorának kardélén (1999) • Petőfi sorsával az emberi teljességet kínálja fel (2005) • Miért Petőfi A KÖLTŐ? (2008) • A kíméletlen költő (1999) • A korláttalan természet vadvirága (2004) • A segesvári csata hőse (2018) • Isten csodája (2020) Függelék – A Petőfi-életút 1823 és 1849 között – néhány sorban – A feleségek felesége (2018) – A lengyel-magyar barátság képei Krakkóban és Tarnóban (2018) – Duray Miklós: Nyílegyenesen haladunk a kanyarban, vagy kanyargunk a nyílegyenesen?
Leírja a pozsonyi Petőfi-szobor történetét, amely Radnai Béla alkotása, 1911-ben készült el és kálváriája azt a szomorú történetet jelképezi, amely a felvidéki magyarságét is jellemzi, ide-odahelyezték, ledöntötték, többször megcsonkították, végül 2003-ban a Medikus-kertbe került. Bemutatja továbbá a Felvidéken látható többi Petőfi-szobrot is, sőt az Erdélyben, Milánóban, Strasbourgban, Lengyelországban, a Hortobágyon és Budapesten található szobrokat és emlékhelyeket is képeken rövid leírásokkal. Petőfi Sándor - A természet vadvirága(Sza.boss verzió) - YouTube. Hiányos lenne a könyv, ha nem kapott volna benne helyet a Petőfihez oly közel, talán a legközelebb álló két személy, Szendrey Júlia, a feleségek felesége és Bem József, aki fiaként szerette őt és a szabadságharc után ugyancsak kalandos élet jutott neki osztályrészül. Mindkettőről méltó megemlékezés szól. A szerző a könyv utolsó írásában arról vall, hogy édesanyja szerettette meg vele Petőfi költészetét, majd több iskolai ünnepélyen lelkesen szavalta a Nemzeti dalt. A könyvbemutatón pedig a kötet szakmai konzultánsaként közreműködő Szabó Marika, a Dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium tanárnője elmondta, hogy hosszú tanári pályafutása alatt nem találkozott még olyan diákkal, aki jobban ismerte volna a költő pályafutását és munkásságát, mint Oriskó Norbert.