| Gamekapocs HARMADIK JELENET | Szöveggyűjtemény | Kézikönyvtár Juta eladó hazard Nincs új a magyar Nap alatt. Katona József Bánk bán c. drámája és annak korabeli háttere ma is azonos. Ahhoz, hogy Orbán bánk újfeudalizmusát megértsük, fel kell lapoznunk Katona művét, ezen belül Tiborc panaszát. (A drámából Erkel Ferenc alkotott operát, melynek emlékezetes címszerepét Simándy József énekelte, feledhetetlenül. Annak különösen a Hazám, hazám…kezdetű nagy áriáját…) Az értés és összevetés okán - a prózai részt idézzük. Jegyzet ►Katona József: Bánk bán (I. szakasz) - Gilitze Blog. Tiborc panasza Ő csorda számra tartja gyülevész Szolgáit! éppenséggel mintha minden Hajszála egy őrzőt kívánna; sok Meránit, olykor azt hinné az ember, Hogy tán akasztani viszik, úgy körül Van véve a léhűtőktől, s mi egy Rossz csőszt alig tudunk heten fogadni. Ő táncmulatságokat ád szüntelen, Úgy, mintha mindég vagy lakodalma, vagy Keresztelője volna: és nekünk Szívünk dobog, ha egy csaplárlegény az Utcán előnkbebukkanik, mivelhogy A tartozás mindjárt eszünkbe jut. A jó merániak legszebb lovon Ficánkolódnak - tegnap egy kesej, Ma szürke, holnap egy fakó: - nekünk Feleség- és porontyainkat kell befogni, Ha veszni éhen nem kívánkozunk Ők játszanak, zabálnak szüntelen, Úgy, mintha mindenik tagocska bennek Egy-egy gyomorral volna áldva: nékünk Kéményeinkről elpusztulnak a Gólyák, mivel magunk emésztjük el A hulladékot is.
Bánk, szinte az utolsó pillanatig tisztelettel beszél vele, végül azonban megöli. A gyilkosság hirtelen következik be, a személyében megalázott főhős a rá támadó királynét dühében öli meg. Bánk késlekedése, bizonytalansága végletesen változik meg ebben a helyzetben. Tragikumának ez is fontos momentuma. Katona József: Bánk bán (elemzés+cselekmény) - Oldal 11 a 13-ből - Műelemzés Blog. A tragédia legvitatottabb felvonása az ötödik szakasz. A Bánk bán-elemzők és értelmezők (pl. Gyulai Pál, Arany János, Németh László, Kerényi Ferenc, Nagy Péter, Illyés Gyula, Pándi Pál) szinte mindegyike megállapítja, hogy dramaturgiai szempontból ez a mű legvitathatóbb része. Az egymásba fonódó konfliktus-szálak már eddig is bonyolulttá tették a cselekményt, sokak szerint felesleges az új konfliktusszint (Endre király) beépítése. Látni kell azonban, hogy Katona szándéka nem egyszerűen a "jó, igazságtevő uralkodó" konvencionális, megoldást hozó szerepének megvalósítása. A király szerepének koncepcionális funkciói vannak, mind az eszmei üzenet, mind a cselekmény szintjén. Egyrészt Endre ugyanúgy kerül az események középpontjába, mint Bánk, másrészt az őt ért veszteség (szeretett hitvese elvesztése) tragikus is.
Tántorogva kimegy. A királynéra Myska bán talál rá. A haldokló Gertrudis utolsó szavával azt mondja, ártatlanul hal meg. Myska hallja, amint Petur és a békétlenek közelednek. Petur parancsot ad az egész királyi család kiirtására, mire Myska elrohan, hogy megmentse a királyfiakat. Petur már csak Gertrudis holttestét és Ottót találja a szobában. Meg akarja öletni a herceget, ekkor azonban bejön Solom mester, aki a király seregének előőrsét vezeti. Azért jött, hogy hírül adja Endre érkezését, a palotában azonban felfordulást talált, mivel a békétlenek megkezdték a zendülést. Petur és a békétlenek összecsapnak Solommal és katonáival, közben Ottó elmenekül. Petur az embereivel utána veti magát, Solom pedig Peturékat veszi üldözőbe. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Bánk bán elemzése. Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
Az ügyről értesülve Bánk szinte eszét veszti. Nem hallja meg Melinda fontos utalását: "pokolbéli tűz ége csontjaimban, és a királyné aludni ment – álmos volt. Bánk őrült beszédnek véli. Eltaszítja magától szerelmét, még kisfiát is megátkozza, amibe az asszony beleőrül. Ezért nem is bünteti meg Gertrudis, mikor magán kívül rágalmazza. A zendülők jelszava rámutat a mű konfliktusára. A haza és Melinda is veszélyben. Bánkot mindkettőhöz "tündéri láncok" kötik. Ha védi a hazáját Gertrudisszal szemben, akkor hűtlen a királysághoz. Ez a közember, a nádor problematikája. Ha a családját kiszolgáltatja a királyné bosszúálló híveinek, az a magánemberé. Akkor is magánemberként cselekedne, ha Gertrudon mint kerítőnőn állna bosszút. Katona József: Bánk bán (elemzés) - Irodalmi Blog. A nádori szerep viszont kizárja a magánember érdekeit. Megállapíthatjuk, hogy a konfliktus nemcsak az egyes személyek között jön létre, hanem Bánk lelkében is. Önmagával áll konfliktusban. Ezért hezitál, indulatai ki-kitörnek belőle. Bánk döntését az is nehezíti, hogy a csábítás ügyében korlátozottak az információi a királyné bűnösségét illetően.
A negyedik felvonásban nyilvánvalóan nem azzal a szándékkal megy Gertrudishoz, hogy felelősségre vonja. Maga is megjegyzi, hogy kész volt a távozásra. A Gertrudissal való vitában emelkedik társadalmi szerepének és tragédiabeli szerepének csúcsára. A gúnyos, rideg királynét nem megcsalt férfiként, hanem az országáért felelősséget érző politikusként, "minden magyar nevében" vonja felelősségre, viselkedése valóban királyi. Végzetes véletlen, hogy közéjük toppan Ottó, mert Bánk kiesik szerepéből, dühében már nem képes mérlegelni. Meggyőződik Gertrudis bűnéről, megcsalatásában való segítségéről. Az átkozódó s valóban nem királyi módon viselkedő Gertrudis gúnyolódásaira, sértéseire s végül támadására dühödten válaszol, bosszút áll: nem leszúrja, hanem – féktelen haragjában – összeszurkálja a királynét. Összeomlásának ez is oka, tette után rádöbben, hogy cselekedetére nincs mentség. A királyi kegyelem, a bűn alóli világi (jogi) felmentés semmit sem változtat helyzetén, saját erkölcsi ítélete alól ez nem menti fel.
Ő táncmulatságokat ád szűntelen, Úgy, mintha mindég vagy lakodalma, vagy Keresztelője volna: és nekünk Szívünk dobog, ha egy csaplárlegény az Utcán előnkbe bukkanik, mivelhogy A tartozás mindjárt eszünkbe jut. A jó merániak legszebb lovon Ficánkolódnak - tegnap egy kesej, Ma szürke, holnap egy fakó: - nekünk Feleség- és porontyainkat kell befogni, Ha veszni éhen nem kivánkozunk. Ők játszanak, zabálnak szűntelen, Úgy, mintha mindenik tagocska bennek Egy-egy gyomorral volna áldva: nékünk Kéményeinkről elpusztúlnak a Gólyák, mivel magunk emésztjük el A hulladékot is. Szép földeinkből Vadászni berkeket csinálnak, a- Hová nekünk belépni nem szabad. S ha egy beteg feleség, vagy egy szegény Himlős gyerek megkívánván, lesújtunk Egy rossz galambfiat, tüstént kikötnek, És aki száz meg százezert rabol, Bírája lészen annak, akit a Szükség garast rabolni kényszerített. Ők monostort, templomot Építenek, hol úgy sípolnak, úgy Megzengenek, hogy a zarándokok Táncolni kénytelenek a sáros útcán; Nekünk pedig nincs egy jó köntösünk, Melyben magát az ember egy becses Védszent előtt mutathatná meg a Templomban.