Tóth Ferenc és Munkácsi András cipész mesterek Debrecenben, a Bethlen Gábor utca 48. szám alatti műhelyükben dolgoznak. A Deichmann, Salamander, Humanic és TTT cégek részére végeznek garanciális javításokat illetve természetesen lakossági munkákat is vállalnak. Tevékenységi körükben általános, hagyományos munkákat végeznek a sarkalástól kezdve, a talapláson át, a cipzárcserékig. Feri már 25 éve van a pályán András keze alól pedig 11 éve kerülnek ki megjavított darabok. Feri és András örömmel várja minden kedves régi és új ügyfelét a műhelyben reggel 7. 00 órától 17. Bethlen gábor debrecen. 00 óráig. Vállalt munkák: · Talpjavítás · Sarkalás női/férfi lábbeli · Hátsóbélés · Talpbetét csere és készítés · Cipzár csere · Foltozás · Tépőzár csere · Ragasztás · Varrás gépi/kézi · Ringlizés · Szegecselés · Patent csere · Csatozás · Stb. Cím: 4026 Debrecen, Bethlen Gábor u. 48. Nyitva tartás: H-P 7. 00 - 17. 00 Telefonos elérhetőség: Feri: 06/20 496-8859
Részletek: Verseny: Jótékonysági Rotary Futás 2017. április 2.
Rólunk Mi is a karrier iroda? Céljaink Munkatársaink Diákoknak Szolgáltatásaink Ahol találkozhattok velünk Szakmai gyakorlatok Partnereink Állásajánlatok Intézményeink Karriertervezés Tájékoztató anyagok Önéletrajz Motivációs levél, levélminta Állásinterjúk Cégeknek Ismertető Kapcsolattartás Milyen szakmákat tanulnak a diákjaink? Hírek Aktuális hírek Karrier hírek Kapcsolatfelvétel Intézmény címe 4026 Debrecen, Piac u. 8. Kezdőoldal. Intézmény honlapja Kapcsolattartó neve... Kapcsolattartó telefonszáma (52) 412-212 Kapcsolattartó email címe Fogadóórák Feltöltés alatt… Kérdésed van? Keress minket bizalommal! Felveszem a kapcsolatot
Oldal betöltése...
célom kezdőlap célom ↑ Ingyenes weboldal készítő rendszer -
A fotók képoldalán a szerző - ha szükségesnek tartja - elhelyezheti a szignóját. Nevezési lap letölthető a Méliusz Juhász Péter Könyvtár weboldalán:. A képek postai úton visszaküldésre alkalmas csomagolásban küldhetők be (a szállítás során keletkezett hibákért felelősséget nem vállalunk), vagy személyesen is beadhatók 2013. szeptember 12-től szeptember 20-ig a Méliusz Juhász Péter Könyvtár Információs pontján a könyvtár hivatalos nyitva tartási idejében. A kiállításra el nem fogadott képek átvehetőek a kiállítás után a Méliusz Könyvtár portáján 2013. Bethlen gábor debrecen szóbeli. október 10-től október 20-ig a könyvtár Információs pontján a könyvtár hivatalos nyitva tartási ideje alatt. Külön kérésre a képeket postán küldjük vissza. A kiállításra elfogadott képeket a rendezők korlátozás nélkül felhasználhatják a pályázat propagálása érdekében. A pályázók - alkotásaik beküldésével - elfogadják a részvételi feltételeket, hozzájárulnak ahhoz, hogy beválogatott munkáik egy évig vándoroltathatóak Debrecen város és Hajdú-Bihar megye területén.
Zsiga Ferenc | 2021. 08. 20., 15:59 A Szent Jobb-körmenetet az 1990-es rendszerváltás óta a hagyományoknak megfelelően augusztus 20-án rendezik meg, ezzel is tisztelegve az államalapító Szent István király előtt. Sokan viseletben, helységtáblákat magasba emelve vonulnak, és személyes jelenlétükkel közösségeiket is képviselve köszönik meg Istennek, hogy az Apostoli Királyon keresztül Hazát adott ennek a népnek. A Szent Jobb hányattatott sorsa a történelemkönyvekből ismert, keveset tudunk azonban arról a díszes ereklyetartóról, ami vállra emelve kimagaslik a körmenetből és százezrek simítják végig szemükkel, amikor könnyezve éneklik: "Hol vagy István király, téged magyar kíván! " A XIX. századi hazai ötvösművek közül nemcsak érzelmi kötődésünk miatt emelkedik ki ez a Lippert József (1826-1902) prímási főépítész tervei alapján Bécsben, a Brix und Anders cégnél 1862-ben készült remekmű. Lippert neve elsősorban épületek kapcsán cseng ismerősen, pedig számtalan templomi berendezés, liturgikus öltözet és pompás kegytárgy tervezése köthető hozzá.
Kezdőlap / Első világháború / Szent Jobb körmenet Budapesten Várkonyi Titusz Forrás: OSZK Fényképtár Raktári jelzet: FVB 2077 Felvétel tárgya: Szent Jobb körmenet Budapesten Készítő: Készítés helye: Budapest Felvétel ideje: 1915-05-30 Felirat a kép verzóján: Könyörgő körmenet fegyvereink győzelméért. Pecsét: M. N. Múzeum Könyvtára; Világháború; 1353 Méret: 120x180 mm Megjegyzések: Az eseményről több mint 10 perces film is készült, ld.. Az FVB 2076-os kép duplikátuma Felhasználási lehetőségek: A kép közkincskörbe tartozik; ingyenesen letölthető, szabadon megosztható és felhasználható. A képet letöltő személy ugyanakkor a letöltéssel vállalja, hogy a kép további felhasználásakor annak forrását (Országos Széchényi Könyvtár, Történeti Fénykép- és Videótár) minden esetben megjelöli. Kérjük, hogy nagyobb felbontású kép igénylése esetén vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal a e-mail-címen. Kulcsszó: csoportkép körmenet látkép riportkép Szent Jobb ünnepség Prev Előző Szent Jobb körmenet Budapesten következő A Szent Jobb-ereklyetartót leveszik a díszhintóról Next Kapcsolódó képek
A XIX. század második felében kezdett kialakulni a Szent István kultusz lényeges eleme, a Szent Jobb ereklyéjének körmeneten való körülhordozása. Ez a szokás amúgy az ereklyekultuszhoz szervesen hozzátartozik; a Szent Jobbal kapcsolatban valószínűleg azért jelentkezett viszonylag későn, mivel nem egy állandó helyen őrizték, sőt folyton az eltűnésétől, elrablásától rettegtek. A körmenetek a várkápolnabeli őrzés idején kezdődtek meg: az 1862-től a ma is használt Lippert-féle rekeszzománcos ereklyetartóban vitték a Szent Jobbot a Mátyás-templomig és vissza. A Szent Jobb első magyarországi "körútja" az 1771-es Raguzából (Dubrovnik) történő hazahozatalakor kezdődött, amikor Győrött és Pannonhalmán több napig mindenki által megtekinthető és tisztelhető volt. Rendszeressé azonban csak 1891. augusztus 20-a után váltak, miután Szent István napját hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánították. 1944 őszén a koronázási jelvényekkel együtt a Szent Jobbot is elvitték Budáról, sőt az országból is. 1945. augusztus 19-én a salzburgi érsek segítségével hozták vissza az ausztriai Mattsee-ből, így a második világháború utáni első augusztus 20-án már ismét körmenetben vitték végig a romos utcákon – ezúttal azonban nem a budai várban, hanem Pesten, a Ferencesek temploma és a Szent István-bazilika között.
Megtartják a szentmisét augusztus 20-án a budapesti Szent István-bazilikában; a Szent Jobb-körmenet helyett ereklyés áldást kapnak a hívek – közölte az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye szerdán az MTI-vel. A hagyományosan a bazilika előtti téren, több tízezer zarándok részvételével megtartott szertartást idén a koronavírus-fertőzés elleni hatósági korlátozások miatt a bazilikában, szigorú egészségügyi szabályok betartása mellett rendezik meg, és azon csak meghívottak vehetnek részt. A délután 5 órakor kezdődő szertartást Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek vezeti, a homíliát Kovács Gergely gyulafehérvári érsek mondja. A szentmisét a Duna Televízió és a Magyar Katolikus Rádió élőben közvetíti. A mise után szokásos Szent Jobb-körmenet helyett, ugyancsak a bazilikában, a magyar nemzetért könyörgő liturgiát tartanak. Utána a bíboros a Szent Jobb-ereklyével áldást ad a templomban lévőkre és mindazokra, akik a televízión vagy a rádión keresztül kapcsolódnak be az ünnepbe – olvasható a közleményben.
1944 őszén a koronázási jelvényekkel együtt a Szent Jobbot is elvitték Budáról, sőt az országból is. 1945. augusztus 19-én a salzburgi érsek segítségével hozták vissza az ausztriai Mattsee-ből, így a II. világháború utáni első augusztus 20-án már ismét körmenetben vitték végig a romos utcákon – ezúttal azonban nem a budai várban, hanem Pesten, a Ferencesek temploma és a Szent István-bazilika között. A következő évben ismét a bazilika környékén volt a körmenet útja. 1947-ben maga Mindszenty József bíboros vezette a tömeget a bazilikától a Hősök teréig. Ekkor közel félmillió ember vett részt a Szent István-napi körmeneten. A következő évben a kommunista vezetők már nem engedélyezték a felvonulást vallási és nemzeti tartalma miatt. 1950 és 1989 között ez a nap a népköztársaság ünnepe volt, és az alkotmány napjának, az új kenyér ünnepének nevezték. Több mint negyven évi szünet után, 1989. augusztus 20-án rendezték meg újra a Szent Jobb-körmenetet. Többet jelentett ez akkor egy vallásos rítus fölelevenítésénél, mert nemcsak a hívek vettek részt az ünnepségen, hanem állami vezetők is.