Hogy önmagáért nem, pusztán felturbózott szupernőként szeretik csak, bizonyára senkinek sem kellemes, az identitásválságról nem is beszélve. A musical befejezése ezért is tűnik kicsit következetlennek, és ezen Alföldi fantasztikus, belső vívódását és pálfordulását megjelenítő magánszáma sem segít. Mi lehet a vége egy ennyire egyenlőtlen kapcsolatnak? (Shaw Pygmalionjában egyébként nincs is happy end. ) A darab egyébként messze felülmúlja a magyar musicalbemutatók színvonalát, és ez elsősorban a főszereplőknek köszönhető: ismét felülíródik az a berögződés, hogy egy zenés előadás sikere a látványon és éneken, mintsem a színészi játékon múlik. Akik alapvetően szeretik a műfajt és a korhű, klasszikus színházi megvalósításokat, jobb helyre nem is válthatnának jegyet, mint a Centrál Színház My Fair Ladyjére. My Fair Lady Centrál Színház Bemutató: 2016. szeptember 30. Rendező: Puskás Tamás
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak. Fotó: Norbert Hartyányi - We Love Budapest Aki imádja Alföldi Róbertet gonoszként, az szeretni fogja az új My Fair Ladyt a Centrál Színházban. Bár ez az előadás nem forradalmasítja a Pygmalion-sztorit, hozza azt, amit a kissé porosodó műfaj kedvelői elvárnak. Higgings professzort a darab végére sem szeretjük meg. Ha Alföldi Róbert felbukkan egy musicalben, az önmagában komoly hívószót jelent. A magyar zenés színházban ugyanis már nehéz nagyot robbantani, ráadásul Puskás Tamás rendező a lehető legklasszikusabb köntösben tálalta George Bernard Shaw drámájának megzenésített sztoriját: szép kosztümökkel, papírmasé londoni utcaképben, elegáns század elejei szobabelsőben, bálteremben elevenedik meg a gőgös beszédtanár és a hercegnővé kupált virágáruslány története (jelmez: Szakács Györgyi, díszlet: Bagossy Levente). Fotó: Horváth Judit - We Love Budapest Alföldit kellemesen bizarr élmény volt nézni ebben a konzervatív megvalósításban: sziporkázott a végletekig negatív, mai szemmel simán bunkónak nevezhető, sznob Higgins professzor szerepében, aki még szerelmes férfiként se tudja levetkőzni önzőségét és arroganciáját.
A történet szerint Henry Higgins, a talpig úriemberként is érdes modorú nyelvészprofesszor fogadást köt műkedvelő kollégájával, Pickering ezredessel, hogy az útszéli nyelven és tájszólással, elviselhetetlen hangon rikácsoló, piszkos külsejű, elhanyagolt virágáruslányból pár hónap leforgása alatt kifogástalan társasági dámát farag. Eliza Doolittle, a fogadás tárgya "nehéz kiképzés" elé néz, a fonetikán kívül el kell sajátítania az úri viselkedés szabályait, a műveltség alapelemeit, s le kell vetkőznie megrögzött régi rossz szokásait… Forrás: Centrál Színház, Színház Online, Wikipedia,
Higgins a darab elején parancsoló tanár, ösztöneitől nem zavart, százszázalékos férfi. Csak jóval később derül ki, hogy az ösztönök támogatása nélkül félember, egy akaratos gyerek. Nyelvésznek a legjobb, ott villog, egyébként csak egy szerencsétlen fl ótás. Amikor Eliza otthagyja – ez Alföldi egyik legszebb jelenete -, szorítani kezd a szíve, és a mamája után kiált, őt hívja segítségül. A törvény egyedül kevés, ahogy a neveletlen ösztönös sem megy magában semmire. Elizának Higgins, Higginsnek Eliza kell. Csak együtt adnak ki egy egészet. Mint a yin meg a yang. " Kritikus szemmel az előadásról: "Látni kell a darab miatt, látni kell az elképesztő színészi teljesítmények és a tökéletes megvalósítás miatt. " (Galamb Zoltán –) "Alföldi gond nélkül elénekli a nem mindig könnyű számokat, alázatosan játszik, erős színpadi jelenléte gazdagítja Higgins karakterét. " (Rényi Ádám – Ványa bácsi) "Ritkán adódik bemutató, melyben a két híres főhős összecsapása ilyen minden pillanatában kidolgozott, igaz és szenvedélyes asszó legyen. "
Mese, amely mindegyikünk szíve közepéig hatol. Mindenki legszemélyesebb élményeit jeleníti meg. Gondold meg, mennyi nehézség, kín, küzdelem, elbukás, újbóli nekiveselkedés kellett ahhoz, hogy a társadalom jól nevelt, felnőtt tagjai legyünk. Mennyi nehézségbe került, amíg rászoktunk, hogy ne pelenkába pisiljünk, hanem üljünk a bilire, sőt az a bili se kell, egyenesen kimehetünk a mosdóba! Hányszor szólt ránk emelt hangon az apánk, hogy rendesen viselkedjünk, hányszor adott rossz jegyet a tanárunk, amíg megértettük, hogy jobb lenne tanulni, és folytathatnánk tovább, mindenkinek megvan a maga története. G. B. Shaw az ősi Pygmalion legendából írt színdarabot, alig száz éve. Nála ez a történet inkább arra szolgált, hogy kifejthesse nézeteit aktuális társadalmi kérdésekről, a nők helyzetéről, az osztálytársadalom igazságtalanságáról. A musical változat nagy leleménye, hogy a mesére rakódó ideológiai sallangokat eldobta, maradt a lényeg. Amit pedig kifogásolsz: miért mindig a férfi? A mi kultúránkban a férfi jelenti a törvényt, az Atyától jön a parancs, a nő az ösztön sötétjét jeleníti meg.
A Centrál előadásából hiányzik mindenféle súlyosabb mondanivaló, ez a My Fair Lady megmarad különösebb tét nélküli, édes kis semmiségnek egy szerelemről, amelynek beteljesüléséig rögös út vezet, de ez csak még jólesőbbé teszi a beteljesülését. Ugyanis Puskás megelégszik a leírt szöveg – technikai értelemben véve – minél színvonalasabb színrevitelével, és tulajdonképpen ezért nem is igen illene kritizálni, hiszen nem azzal van baj, ami a színpadon van, hanem azzal, ami lehetett volna. Így legfeljebb a szó hétköznapi és művészi értelmében vett unalmat lehet felróni a produkciónak: Bagossy Levente nagyszabású, zsúfolt, kirakaterdős utcát és kidolgozott lakásbelsőt ábrázoló tere pont olyan, amilyenek a színházban lenni szoktak az olyan valóságosnak tűnő, de azért mégis csak színházban elképzelhető utcák és lakásbelsők, és Szakács Györgyi csinos, de abszolút nem emlékezetes jelmezei is pont ilyenek. Olyan ez a látvány, mint amilyen a valamit nem túl sikeresen mímelő ember beszéde: modoros. A jelenetek tempója, az előadás ritmusa pont jó, a társalgások épp kellemesek a már hatásos, de azért általában még nem túljátszott poénok miatt, egyszóval a megvalósítás hozzáértő, sőt kimondottan profi.
Középkori oltár nyomára bukkantak a Szent Sír-templom helyreállítási munkálatai során Jeruzsálemben – jelentette a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság hírportálja szerdán. A kutatók szerint egykor egy pompás, középkori oltár díszes része volt a Szent Sír-templom egyik hátsó folyosóján, az egyik fal mentén talált kőlapnak az eddig rejtett, hátsó oldala. A Jézus hagyomány szerinti keresztre feszítésének és sziklasírba temetésének helyén felépített templomban a felújítási munkálatok során fedezték fel a 2, 5 méter széles és 1, 5 méter hosszú félretett kőlapot a régészek. " Most nem látható, de eredetileg értékes, apró, finoman megmunkált márvány- és üvegdarabkákkal volt kirakva " – mondta a leletről Amit Reém, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) jeruzsálemi körzeti régésze. Egy középkori oltár maradványát találták meg a jeruzsálemi Szent Sír-templomban » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Csodálatos, igazán elképesztő műtárgy – tette hozzá a szakember, aki Ilya Berkovich-csal, az Osztrák Tudományos Akadémia tudósával együtt végezte a feltárást. A követ eredetileg a középkorban, főként a római templomoknál alkalmazott kozmateszk stílusban díszítették, amely a klasszikus, a bizánci és a korai iszlám művészetet ötvözi, s melyben finomra vágott, színes márvány- és üvegdarabokat illesztenek körkörös ornamentikába, gyakran aranyfoglalatokkal.
A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap föld Nagypénteki barangolás a Honti Kálvárián Nagypénteken emlékezünk meg Jézus Krisztus kínszenvedéseiről, kereszthaláláról. Ez a nap a keresztény/keresztyén világ egyik legjelentősebb egyházi ünnepe. Jézus Krisztus keresztútját, kínszenvedéseinek mozzanatait mutatják be a kálvária egyes stációi. Jézus keresztre feszítésének története. Nincs ez másként az ipolysági Honti Kálvária esetében sem. A kanyargó Ipoly folyó fölé… Nagypéntek – Emlékezés Jézus kereszthaláláról Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb ünnepe: Jézus kínszenvedésének, halálának és sírba tételének a napja. Az Anyaszentegyház ősi hagyomány szerint nem mutat be szentmisét ezen napon, mert maga az örök Főpap, Krisztus az áldozat a kereszt oltárán. A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti 2. és a farsangi időszak vége… A húsvéti szent három nap - szokások, hagyományok A húsvéti szent három nap (liturgikus nevén: Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat Jézus Krisztus keresztre feszítésének, sírbatételének és feltámadásának három napja.
Út menti keresztet avatott Soltész Miklós Kállón (fotók) Út menti keresztet avatott Soltész Miklós államtitkár a Nógrád megyei Kálló községben nagypénteken, Jézus kereszthalálának napján. Népszokások Tolnából: Így étkeztek eleink nagypénteken A tavasz, újjászületésének időszaka az embert is a környezete megújítására, megtisztítására készteti. Cikkünkben a nagypéntekhez kötődő Tolna megyei hagyományokról kérdeztük…