Nem kevés embernek okoz problémát, hogy az éjszaka közepén arra ébred: nagyon melege van, izzad, és akár többször is pizsamát, hálóinget kell cserélnie emiatt. Ha a hálószoba túl meleg vagy túl sok ágyneműt használunk, természetes az izzadás, ám ha semmi zavaró körülmény nincs, és ez mégis szinte mindennapos, más lehet az éjszakai izzadás oka. Az orvosok a súlyos éjszakai hőhullámokat tartják problémásnak, amelyeknek semmi köze a környezethez és az alvóruhához. A probléma igen gyakori. Fontos szétválasztani a környezet okozta izzadás t az egészségügyi gondok miatti izzadástól. Az éjszakai izzadás oka több egészségügyi probléma is lehet. Az orvosnak alaposan fel kell térképezni a beteg állapotát, hogy rájöjjön, mi lehet a felelős a problémáért. Néhány dolog, ami okozhatja: - Menopauza: a hőhullámok ebben az időszakban jellemzőek, a legtöbb menopauzán áteső nő tapasztalja és hosszabb ideig is szenved tőle. - Idiopátiás hyperhidrosis: ez egy olyan állapot, melyben a szervezet krónikusan sok verejtéket termel bármilyen mögöttes egészségügyi probléma nélkül.
A Hodgkin-limfómában szenvedők közel negyede éjszakai izzadástól és hőemelkedéstől is szenved, emellett fáradékonynak érezhetik magukat, és alkohol fogyasztása után fájhat testük azon része, ahol a tumoruk található. De az agresszív vagy előrehaladott non-Hodgkin-limfómában szenvedők is megtapasztalhatják az extrém éjszakai verejtékezést. Gyógyszerek Sok olyan gyógyszer létezik, például néhány vény nélkül kapható lázcsillapító is, melyek mellékhatásaként éjszakai izzadás jelentkezhet. De a régebbi típusú antidepresszánsok, a szterodidok, vagy épp a hormonpótló terápia gyógyszerei is okozhatnak ilyen panaszokat. Érdemes a tünetek jelentkezésekor orvosunkkal vagy gyógyszerészünkkel konzultálnunk. TBC A tuberkolózisban, azaz TBC -ben szenvedők 50 százalékát kínozza éjszakai izzadás is. A betegséget okozó baktériumok a tüdőben telepszenek meg és növekednek, a betegség pedig súlyos és fájdalmas, véres köhögéssel is jár. A páciensek gyakran belázasodnak, fáradtnak, gyengének és étvágytalannak érzik magukat.
A test hőmérséklet szabályozásának központi eleme az izzadás, amikor is a bőr irharétegében található verejtékmirigyekből folyadék szabadul fel. Maga a folyamat testünk számára egy természetes folyamat, amit legfőképpen a hónaljban, a fejen, talpon vagy a tenyéren észlelünk. Mi az éjszakai izzadás? A tünet alvás közben fizikai megterhelés nélkül jelentkezhet, ha a túl meleg a takaró vagy túlfűtött a hálószoba. Ez természetes állapot. Ha azonban gyakran ébredünk csuromvizes pizsamában vagy ágyneműben, akkor gondolnunk kell arra, hogy a túlzott izzadás összefüggésben van valamilyen egészségügyi problémával. Mi a különbség az éjszakai izzadás és a hőhullámok között? A hőhullám nem más, mint hirtelen jelentkező magas hőérzet, amely általában néhány percig tart és a nap folyamán bármikor jelentkezhet, nemcsak éjszaka. Kísérő tünetei lehetnek az arc és a nyak kipirulása, izzadás és gyakran megnövekedett szívritmus. Az éjszakai izzadás oka Az éjszakai izzadás leggyakoribb okai az alábbiak lehetnek: Menopauza tünetek (hőhullámok): A menopauza időszak alatt az ösztrogén és a progeszteron hormon termelésében bekövetkező változások okozzák a hőhullámok megjelenését.
A fizikális vizsgálaton túl a TSH, T3 és T4 hormonok ellenőrzését és ultrahangot is kérhet az endokrinológus. Premenstruációs szindróma, változókor A hormonális változások a menstruációs ciklus velejárói. Az ösztrogén- és progeszteronszint alakulása szerepet játszik a PMS, tehát a menstruációt megelőző tünetegyüttes kialakulásában. Amikor a progeszteronszint nő, az ösztrogénszint csökken, ami hatással lehet a hipotalamuszra, az agy azon részére, amely közreműködik a testhőmérséklet szabályozásában. Menopauza előtt, illetve alatt az egyéb változások mellett hőhullámok és fokozott verejtékezés is megjelenhetnek, szintén a hormonális változások következményeként. A cikk az ajánló után folytatódik Terhesség Az állapotos nők között sokan tapasztalnak hőhullámokat, illetve verejtékezést. Az okok itt is főleg a hormonális változásokban keresendők. A terhesség során a vérplazma mennyisége jelentősen megnő, az erek kitágulnak, a bőrfelszínhez közel is több vér áramlik, ami melegérzetet idézhet elő.
Júlia apja nem nézi jó szemmel, hogy lánya egy komédiásba szeretett bele, más vőt szemelt ki. Petőfi többször is megkéri Júlia kezét, meg is akarja szöktetni. 1847 januárjában az Életképekben közreadja a Reszket a bokor... kezdetű versét, mely így végződik: "Hogyha már nem szeretsz, / Az isten áldjon meg, / De ha még szeretsz, úgy / Ezerszer áldjon meg! " Mire Júlia azt üzeni: "1000 x Júlia". Májusban találkozóra hívja Petőfit, hogy tisztázzák egymás iránti érzelmeiket, mert ahogy írja "ha elszakasztanak tőle, ha még nem is láthatom, úgy veszve, veszve lesz minden számomra! Amikor májusban Petőfi újra megkéri kezét, a lány a költőt választja még akkor is, ha apja emiatt megtagadja a hozományt. Augusztus 5-én ülik eljegyzésüket, majd 1847. szeptember 8-án tartják az esküvőt az erdődi vár kápolnájában. Hat hétig tartó mézesheteiket Koltón, a Teleki-kastélyban töltik, ennek emlékét több Petőfi-vers őrzi. A bécsi forradalom hírére Petőfi Jókaival együtt a márciusi ifjak élére áll, március 15-én Szendrey Júlia varrja és tűzi férje mellére a kokárdát, amelyet a párizsi trikolór mintájára készített, magának pedig piros-fehér-zöld főkötőt varr.
Csöndes szobám egyik zugában Én egy kis bölcsőt ringatok, Szívem a szeretet oltára Gyűlölségről mit sem tudok! " Horvát Árpádtól 1851. szeptember 6-án, Budapesten született Szendrey Júlia második gyermeke, Attila, akiről Három rózsabimbó című verse szintén tartalmaz leírást, s hozzá íródott Attila fiam című, 1860-ban keletkezett verse, melynek ismétlődő sorát a kötet címadó idézetéül választottam, s amely szintén az anya és gyermeke közti megbonthatatlan kötelékről szól. Külön említést érdemelnek hazafias versei, melyekről szintén írtam egy tanulmányt. Ezek közül kiemelendő a magyar történelem egyik meghatározó női alakjáról szóló kézirata, mely a Zrinyi Ilona címet viseli. A mai kor magyar olvasója számára is fontos üzenetet hordoz Petőfi Zoltánhoz szóló, Magyar gyermekek éneke – Zoltán fiamnak című, 1856-ban született verse, melynek jelentősége abban áll, hogy a Bach-korszak idején íródott. Fő gondolata, hogy a hazának olyan gyermekekre, fiatalokra van szüksége, akik hazájukhoz minden körülmények között hűségesek, s ha arra kerülne a sor, felnőttként szülőföldjükért készek lennének akár vérüket is adni.
Amit Julia 1847 október 17-ike után irt a Naplójába, abból a levelesláda előkerültéig egyetlen sor sem jelent meg. Bár a megjelent részletek rendkivül fontosak – különösen Petőfi és Julia szerelmének az ébredése és fejlődése szempontjából, – az ismeretlenül maradt részletek ma már talán még jelentősebbek, mert ezek döntik meg azt a sok titokzatos és többnyire rosszindulatu találgatást, amely Julia mártiréletét az utókor számára meghamisitotta. (forrás: MTI, tá,, a portré Szendrey Júlia festett képe a Petőfi Irodalmi Múzeumban)