A Focus on Folk című koncertjén a fellépő kamarazenekar finn és magyar zenészekből állt. Az 1989-ben indult tanárként az Óbudai Népzenei Iskolában, ahol tíz évig dolgozott, majd a szentendrei Vujucsics Tihamér Zeneiskolában négy évig, ezzel párhuzamosan a szigetmonostori Zöld Sziget iskolában két évig oktatott hegedűt a 6-18 éves korosztálynak. 2007-től indult el hazánkban először a népzene egyetemi szintű oktatása a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén, melynek Népi Vonós Tanszékére Ökrös Csaba is felvételt nyert. 2012-ben zeneművész-tanári diplomát szerzett. Ezzel párhuzamosan 2010 szeptemberétől a Népzene Tanszék hegedűtanára is volt, ahol többek között olyan kiváló, a zenetudományban, zeneművészetben, zenepedagógiában elismert szakemberek kollégája lett, mint Richter Pál, Pávai István, Ferenczy Ilona, Tari Lujza, Sebő Ferenc, Halmos Béla, Jánosi András, Juhász Zoltán, Eredics Gábor, Balogh Kálmán, Árendás Péter, Csávás Attila, Doór Róbert. 2012 szeptemberétől kezdett a nagy hírű Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában is tanítani.
Katona József Színház gyász Ökrös Csaba zenész
Zsuráfszki Zoltán 1984-ben alapította meg a Kodály Kamara Táncegyüttest, ennek 1992-es megszűnéséig az Új Stílus nevet kapó kísérőzenekar állandó zenésze és zenei szerkesztője volt Ökrös Csaba, aki 1986-ban Molnár Miklós hegedűssel és Kelemen László brácsással megalapította az Ökrös Együttest. 1990-ben csatlakozott hozzájuk Mester László brácsás és Doór Róbert bőgős. Tizenhét éven keresztül népszerűsítették a magyar népzenét koncertekkel és tanítással itthon és külföldön egyaránt. Az Ökrös Együttesnek hat saját lemeze jelent meg, két közös lemez Kallós Zoltánnal, egy közös lemez Fodor Sándor Neti kalotaszegi prímással, de sok más neves népzenésszel, énekessel muzsikáltak együtt (Sebestyén Márta, Berecz András, Szalóki Ági, Herczku Ágnes). Balogh Kálmán cimbalomművész tíz évig volt állandó vendégük, egyik lemezén és számos más népzenei lemezen is közreműködtek. Ökrös Csaba a Honvéd Művészegyüttes Hegedős Zenekarának tagja volt 2004 és 2007 között, 2008 és 2012 között a Téka Együttesben muzsikált.
Ökrös Csaba 1960. június 17-én született Szolnokon. Az általános iskolát ének-zene szakon kezdte el Jászberényben, kilenc éves korában kezdett hegedülni. A népzenével 1976 óta foglalkozik, akkor kezdte a hangszeres népzene gyűjtését is Kallós Zoltán segítségével és irányításával Erdélyben. Az érettségi után felvételt nyert ez egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ének-zene-történelem szakára. Másfél év tanulmányok után azonban a bostoni MIT Egyetemre hívták hegedű és a magyar népzene oktatására. Két nyarat töltött ott, de hazajövetele után a főiskolát már nem folytatta, mert a Bartók Néptáncegyüttesbe hívták hegedűsnek, ahol tíz évet töltött. Közben Tímár Sándor, az Állami Népi Együttes akkori vezetője is felkérte, hogy vegyen részt az együttes munkájában és ezt örömmel elfogadta. Négy évet muzsikált az együttessel. Az 1986-ban Zsuráfszki Zoltán által megalapított Kodály Kamara Táncegyüttes alapító tagja és az együttes megszűnéséig állandó zenésze és zenei szerkesztője volt. Az együttes zenekara az Új Stílus nevet kapta, mellyel többek között kiadtak egy nagy lemezt az USA-ban.
2007-ben indult el hazánkban először a népzene egyetemi szintű oktatása a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén, amelynek Népi Vonós Tanszékére Ökrös Csaba is felvételt nyert. 2012-ben zeneművész-tanári diplomát szerzett. Ezzel párhuzamosan 2010 szeptemberétől a Népzene Tanszék hegedűtanára is volt, ahol többek között olyan kiváló, a zenetudományban, zeneművészetben, zenepedagógiában elismert szakemberek kollégája lett, mint Richter Pál, Pávai István, Ferenczy Ilona, Tari Lujza, Sebő Ferenc, Halmos Béla, Jánosi András, Juhász Zoltán, Eredics Gábor, Balogh Kálmán, Árendás Péter, Csávás Attila, Doór Róbert. 2012 szeptemberétől kezdett a nagy hírű Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában is tanítani. Fotó: Muray Gábor kulturális újságíró a Facebook-on így emlékezik rá: "Egyszer, talán 2001-ben felmentem a Tiborhoz a Tibornyába, hova máshova, a piliscsabai campus kocsmaszentélyébe. Inni. Záróra után Tibor ott maradt, és azt mondta, ezt végig kell hallgatnod. Nagy lemezgyűjtő volt, nem lehetett tudni, hogy New York-i jazz következik-e, vagy valami karcos blues.
A KFT zenekar jelentette be Facebook-oldalán a szomorú hírt, hogy elhunyt Ökrös Csaba hegedűművész. "Elment egy virtuóz hegedűs. Egy remek ember. Egy csupaszív fickó. Száz éve ismertük egymást. Operaházi koncertünk értékes színfoltja volt az a mesteri hegedűszóló. Köszönjük, Csabi. Köszönjük, Ökrös Csaba. Jó pihenést! " – írta a szívszorító sorokat Facebook-bejegyzésében a KFT zenekar. A bejegyzést a Ripost szúrta ki. Elhunyt Ökrös Csaba népzenész, hegedűművész. A hírt a Papageno magazin is megerősítette. A művész 1960-ban született Szolnokon. Érettségi után az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán tanult, majd másfél év után elhívták a bostoni MIT Egyetemre hegedű és a magyar népzene oktatására. Utána a Bartók Néptáncegyüttesbe került hegedűsnek. 1986-ban alapította meg az Ökrös Együttest Molnár Miklóssal és Kelemen Lászlóval. Mester László és Doór Róbert 1990-ben csatlakozott hozzájuk. Tizenkét éven keresztül zenéltek együtt.
- Színházterem Történelmi játszóház - ingyenes! Történelmi és ügyességi vetélkedő nyereményekkel, filmvetítés, kézműves foglalkozások (papírcsákó, kard, kokárda és zászló készítése) 2012-03-15, csütörtök, 11:00-15:00 Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ (1105 Budapest, Szent László tér 7-14. ) Nemzeti ünnepünk - Március 15. Huszárpróba, dárdahajítás, íjazás, csákó-, kard-, kokárda- és paszománykészítés, gyertyamártás, sütés-főzés stb. Népművészeti mesterek bemutatója, melyen nemzeti jelképekkel díszített tárgyakat készítenek. Kép: skanzen és/vagy zaszlo_es_kokarda 2012-03-15-18, csütörtök-vasárnap 10:00-16:00 Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) (2000 Szentendre, Sztaravodai út) Bokréta - március 15-éhez kötődő kézműves-foglalkozás gyöngysorfűzés, bokréta kötése, vesszőparipa, kardocska, kokárda, ostor készítése. Hétköznap délelőtt és délután előzetes bejelentkezés alapján. 2012-03-09-14, csütörtök-szerda Agora - Gyermekek Háza (9700 Szombathely, Jászai M. utca 4. )
Tudtad-e, hogy a szabadságharcban bátor nők is helytálltak? Bányai Júlia a harci cselekmények kitörése után korábban elhunyt férje nevén, férfiruhában jelentkezett a honvédseregbe. Nemcsak a fegyveres harcokban vett részt, hanem – francia nyelvtudása révén – az osztrák és az orosz hadseregnél gyakran kémkedett is, táncosnő szerepében. Legyünk büszkék az őseinkre, a tetteikre, hogy általuk lehettünk azzá, akik most vagyunk. Ami a történelemkönyvekből kimaradt, avagy tudtad-e? Kisebbeknek jó ötlet lehet, ha kreatívkodás, alkotás közben beszélgetünk velünk az eseményekről., Kézműves ötletekért, dekorációs tippekért kattints ide! Ha gyermeked szeret színezni, akkor itt, és itt találsz hozzá letölthető anyagot. Összegyűjtöttünk Nektek egy csokorra való érdekességet az 1848. március 15-i események hátteréről. Ezek segítségével közelebb kerülhetünk a nemzeti ünnephez, sőt – talán még az is kedvet kaphat annak megismeréséhez, aki egyébként nem annyira rajong a "töriért", hiszen ez, itt most nem kötelező.
március 16., 13:31 Mindeközben 2017. március 15., 18:59 Képzelje el, hogy feleolyan sebességgel hallgatja Orbán Viktort, mégsem lesz unalmas! Használt villanymotor Meghatalmazas gepjarmu uegyintezes Mikulás csizma sablon de
A törvényi felhatalmazás birtokában 1848. április-májusban "tavaszi nagytakarításra" került sor Magyarországon, majd a hamarosan visszacsatolt Erdélyben és a Katonai Határőrvidéken. A császári zászlókat és színeket felváltotta a magyar, s természetesen ezt vette használatba a Batthyány-kormány kiépülő intézményhálózata is. Ekkor már semmi sem állta útját, hogy a katonák s a tisztek velük tartó része a külsőségekben is jelét adják választásuknak. Az Évszakok azt a világot mutatja be, amelyben élünk – ám egészen biztosan úgy, ahogy még soha nem láthattuk. A Kádár-korszakban csupán a nem hivatalos ünnepeken viselt kokárdát nézték rossz szemmel, hiszen abban a függetlenség vagy épp a szovjetellenesség jelképét vélték felfedezni. Viharok dúlnak most is a nemzeti szimbólumok fölött: már nem Petőfiékről vagy ötvenhatról, a hazáról vagy éppen az önrendelkezésről szólnak az ünnepi megemlékezéseink, hanem ki-ki sajátos értelmezésben tűzi zászlajára vagy tagadja meg eredeti jelentésüket. Pedig a trikolór, nemzeti jelképeink már önmagukban is üzenetet hordoznak az arra fogékonyak számára.