Ezt a munkámat egykori mesteremnek, Somogyi Istvánnak ajánlom, aki 1986 őszén felvett engem a Tanulmány, későbbi Arvisura Színházba, és ezzel 180 fokos fordulatot vett az életem, hála Neked ezért, István! Részt vehettem többek között az általa rendezett Szentivánéji álom és A Mester és Margarita című előadásokban, mindkét mű nagy hatással volt a későbbi munkáimra, így erre a mostanira is. Hála továbbá Babnig Gézánénak, Aranka néninek, aki 1986-ban minden kedden és csütörtökön egy órával előbb elengedett a Bőripari Szakközépiskola tanműhelyi gyakorlatairól, hogy részt vehessek a Tanulmány Színház próbáin, mondván, "Menj csak, fiam, keress magadnak olyan hivatást, amelyben valóban örömöd leled, és örömet tudsz okozni másoknak is. " – Pintér Béla
19:00 A francia bohózat koronázatlan királyának, Georges 2021. október 10. Hírek A magyar dráma napja – Pintér Béla Ezen a napon nem csak a magyar drámát ünnepeljük, hanem a magyar színházi élet egyik legfontosabb alkotójának, Pintér Bélának a 2021. szeptember 21. Interjúk "Nincs nyugalmam, ha nem vagyok itt" – interjú Peremartoni Krisztinával A Városmajori Szabadtéri Színpadon hamarosan elkezdődik a színházi szemle, amely során hat előadást láthat a fővárosi közönség. Az elmúlt évadból 2021. augusztus 8. Hírek Pintér Bélával próbál Szabó Kimmel Tamás Mint ahogy azt már megszokhattuk, a 2021/22-es évadban is érkezik egy új Pintér Béla-bemutató, amelyet a Jászai Mari-díjas színész-rendező ír 2021. augusztus 6. Hírek Kihirdette 2021/22-es évadát a Tomcsa Sándor Színház Elérkezett az évnek az az időszaka, amikor a színházak sorban bejelentik, milyen bemutatókkal várják nézőiket jövőre. A már eddig kihirdetett 2021. július 22. Kritikák Maradt a tehén és a szamár Elsőre idilli, betlehemi kép fogad az Újvidéki Színház színpadán.
És hát a színészek, ez a jól temperált együttes szokásosan jól teszi a dolgát. Szamosi Zsófi Rózsi szerepében egészen kiemelkedő alakítást nyújt, amennyiben egy belső lélektani folyamat kidolgozásával átköti a figura életének különböző állomásait. Thuróczy Szabolcs és Quitt László a két falusi ember komédiáspárjában üdítő látvány, Enyedi Éva pedig a cigány lány Anita figuráját teszi már-már didaktikusan markánssá. Szakonyi Györk játssza (a mellesleg elnyomott íróember) Bélát, akinek nagyvárosi, mondhatni, értelmiségi sértettsége lehengerlő. Szalontay Tünde a feleség, Irén szerepében a végére megkapja az áhított csecsemőt is, akit immár Friedenthal Zoltán Attilája nélkül kell majd fölnevelnie. A tolókocsis Ágit Roszik Hella játssza - és neki is megvan a külön drámája. Pintér Béla több szerepben jó. Csak egy dramaturg, az hiányzik nagyon a produkcióból: a "nem volt szívünk kidobni" motívumok egyrészt nagyon meghosszítják, másrészt fölhígítják az előadást. Szkéné, május 21.
És a kormánypropagandában még elviselitek a hazugságot, de a színházban már ti se! Pintér Béla / Fotó: Színhá Fészkelődtök, ásítoztok, alszotok egyet, mert unjátok, mert ti is a metsző humorú, fájdalmas színházat szeretitek. Ezért mégsem döntöttetek úgy, hogy elpusztítotok minden független színházrendezőt és társulatot, mint ahogy ezt tettétek annak idején a Krétakörrel és a Szputnyikkal is? Mégsem mészároltok le bennünket, mégsem mészároljátok le a legjobb kőszínházakat, elsősorban a Katona József Színházat? Megijedtetek, hogy eljöhet a perc, amikor felelni fogtok a magyarok Istene előtt, mert az ő haragja sújt le rátok? Megijedtetek, hogy bűnhődni fogtok nem is akárhogyan? Megtudtátok, hogy a pokolban kipeckelt szemmel kell majd néznetek Balázs Péter szolnoki rendezéseit, a Magyarország – Wales világbajnoki selejtezőt, és a végtelenített Bayer-showt? Mégsem fogtok bűnhődni, mégsem vagytok gyilkosok, mégsem vagytok a magyar kultúra gyilkosai? " – kérdezte Pintér Béla. A tüntetés részleteiről ITT olvashatnak.
"Ki nem sz*rja le a kritikát az internet korában? " ‒ hangzott el nemrégiben a retorikusnak szánt kérdés egy beszélgetésen. Időről időre hallani, olvasni ilyesmit akár a szakma által kifejezetten elismert színészektől is. Vagyis olyasvalakiktől, akiket nem holmi sértettség, inkább csak a trendiskedés szándéka motivál, amikor közösségi médiát, rajongói oldalakat, posztokat és kommenteket emlegetnek – mintha… Az 1998-ban indult Pintér Béla és Társulata az évek során az ország (egyik) legelismertebb, a kritika által folyamatosan számon tartott független társulatává vált. A szkénés indulás – akárcsak sok más alkotó(csoport) esetében – nagyon meghatározó, alapjaiban formálta a társulat közönségét. Az utóbbi években azonban jelentősen kitágult azoknak a köre, akik szeretnének eljutni a társulat egyik-másik… Pintér Bélán kívül kevés olyan alkotó van a magyar színházi palettán, akinek életműve az övéhez hasonlóan szorosan összefonódik kivívott társadalmi státuszával és nyilvánosságbeli önreprezentációjával.
Van egy fősodor - amely nemigen sodor, néha csak cammog -, és vannak kacskaringók, kitérők és betétek; mindösszesen jól földagadt a Pintér Béla Társulat legújabb produkciója, a Szutyok. Ami amúgy pontosan erről szól, a szutyokról, noha ez itt tulajdonnév, az intézetből örökbe fogadott kamasz lány gúnyneve. A lányt, Rózsit barátnőjével, Anitával együtt egy falusi házaspár fogadja örökbe, miután megtudják, hogy az asszonynak nem lehet gyereke, és elmennek az intézetbe, hogy "feliratkozzanak" egy csecsemőért; de a véletlenül megpillantott vadóc lányt nem tudják otthagyni. A lány barátnője: cigány. A falu előítéletes, de megpróbál felülemelkedni. Pedig utóbb bebizonyosodik: az előítélet alapja a tapasztalat. A cigány lány lop, aztán még örökbe fogadó "apját" is elszereti a feleségétől. Hazug hízelkedés, álszent megjátszás jellemzi az érdekvezérelt cigány árvát. A másik lánynak ronda a foga; ettől (is) morc és nehezen szerethető. Õ tud szeretni, csak nem tudja kimutatni. Árgus szemmel figyeli, hogy a biopék (! )
Ady Endre szerepe és öröksége száz év múltán sem változott. Olvasna még Puzsér Róberttől? Kattintson! Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/44. számában jelent meg, október 29-én.
Választottunk néhány hagyományos ételt, amelyekkel dédanyáinkhoz hasonlóan ünnepelhetjük a húsvétot: Húsételek Rozmaringos bárányborda A rozmaring és a kakukkfű klasszikus kísérői a bárányhúsnak, erőteljes illatával emeli az ünnep fényét. Hozzávalók 4 személyre: 8 szelet bárányborda 1 gerezd fokhagyma 5 evőkanál olívaolaj (az eredeti recept szerint zsír) 8 rozmaring ág tehetünk hozzá 2 evőkanál citromlevet is Elkészítés: A fokhagymát a hámozás után áttörjük, a bordákat megszabadítjuk a faggyútól majd megmossuk. Egy tálkában az olajat a citromlével és a fokhagymával összekeverjük, ízlés szerint sóval, borssal ízesítjük. Ebben a keverékben megforgatjuk a húst, majd a rozmaringágakkal a tálba rakjuk és hagyjuk legalábbb egy órát pácolódni, úgy, hogy az idő felénél átforgatjuk. Egy vas serpenyőben forrósítunk fel egy keveset a pácolajból. A húsokat emeljük ki a pácléből, a csontokra pedig tekerjünk egy kevés alufóliát. 10-15 percig süssük a bordákat! Húsvéti hagyományok és ételek - GulyásHús.hu. Amíg sül a hús készítsünk hozzá egy finom, paradicsomos köretet.
Közeleg az újabb koronavírus-hullám? Ledöbbentünk! Ez történik a testeddel, ha mágneses karkötőt viselsz Kiskegyed - AKCIÓK Házi süti gyűjteménnyel jelent meg a Kiskegyed Konyhája különszáma (X) Megjelent a Kiskegyed Konyhája júliusi száma (X) Mentes receptekkel jelent meg a Kiskegyed Konyhája különszám (X) FRISS HÍREK 08:18 08:02 07:43 07:36 07:23
A húsvét egyet jelent a tavasz kezdetével. Rengeteg népszokás és hagyomány kapcsolódik ehhez az ünnephez, már a kereszténység előtti időkből is. Mivel a hosszú és szegényes böjti időszakot követő ünnepről van szó, ezért a húsvéti ételek is ennek megfelelően készülnek: húsos, gazdag fogások friss tavaszi zöldségekkel feltálalva. (A böjti időszak alatt sokan csak napi egyszer ettek, akkor is főképp növényi ételeket, kenyérféléket. ) Elengedhetetlen húsvéti ételek Van néhány olyan húsvéti étel, ami nem hiányozhat az ünnepi asztalról. Hagyományos húsvéti ételeink | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál. Az egyik ilyen örök klasszikus a húsvéti kalács. Elsőre bonyolultnak tűnhet az elkészítése, pedig teljesíthető vállalkozás akkor is, ha kezdő háziasszony vagy. Lehet sima, töltetlen, amit sonkához illik kínálni, és vannak az édesebb, kakaós desszertvariációk is. A tojás szintén elmaradhatatlan és jelképes része a húsvéti asztalnak, nélküle nem is húsvét a húsvét. Többféleképpen felhasználható például hidegtálakban, szendvicsekben, vagy kaszinótojásként megtöltve.
Meghonosodásában nagy szerepet játszott a bibliai motívum, a keletlen pászka húsvéti liturgikus jelentése. Magyarországon szegénykenyérként vagy cigánykenyérként ismerik, némely helyeken vakaréknak mondják, hiszen régen a maradék kenyértésztából készült. A sárgatúró készítésének hagyománya is vidékenként eltérő: Erdélyben például nem terjedt el szélesebb körben, Szatmárban viszont édes és sós változatban is készítik. Felvidéken, Kárpátalján pedig több helyen is jellegzetes húsvéti fogás. Székelyföldön és a Maros-vidék szórványában viszont éppen a pásztorhagyományok hatására kerülhet érett juhtúró az asztalra. Az őrségi nagypénteki babgánicát igazi helyi jellegzetességként tartjuk számon, miközben a gánica (ganca) általánosan elterjedt étel volt a magyar nyelvterületen. A magyar parasztkonyha a18. századtól ismeri a krumplit. Hagyományos húsvéti ételek receptjei. Kezdetben pépek, kásák formájában terjedte el, így a gánica is ekkor vált közkedvelt, egyszerű eledellé. Változatos elkészítési módjának köszönhetően laktató kísérője a zsírosabb vagy éppen édes feltéteknek.
Pedig igazi csemege, különösképp a fiatal nyolchetes bárány, aminek húsa halvány rózsaszín, a zsírja pedig csillogóan fehér. Hagyományos bárányételek közé tartoznak a székelyudvarhelyi bárányflekken, a hagymával sült báránycomb vagy a velővel töltött bárányeleje. Ételmaradékok mágikus célra A templomban megszentelt ételek melléktermékeit mágikus rituálék kellékeként használták fel: a sonka csontját a a gyümölcsfára akasztották, ettől várták ugyanis, hogy bőséges legyen a termés. A húsvéti kalács morzsájából pedig jutott a tyúkoknak is, abban bíztak, hogy a megszentelt finomság hatására a tyúkok több tojást tojnak majd. Más házaknál megőrizték a kalács morzsáját, és nyáron szórták szét a gabonaföldeken. Zalától Borsodig – Mit eszik a magyar? A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet egy izgalmas kutatást készített arról, hogy az ország egyes területein élők mely ízeket kedvelik leginkább. A vizsgálatból kiderült, hogy az Alföld keleti részén, illetve a Nyugat-Dunántúliak körében a sós íz a kelendő, a Közép-Dunántúliak az édes, a Dél-Dunántúliak a keserű, míg az északi régióban a savanyú ízekért rajonganak az emberek.