Projekt: GINOP-2. -1. -8-17-2018-02 A kedvezményezett neve: Borovi Faipari Zrt. A projekt címe: INNOVÁCIÓS EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSA A BOROVI FAIPARI ZRT. - NÉL. A támogatás összege: 26, 91 millió Ft. A támogatás mértéke: 39% Projekt: GINOP-1. 2. 1-16-2017-00582 EU-S SZÍNVONALÚ FEJLESZTÉS A BOROVI ZRT. -NÉL. A támogatás összege: 215, 47 millió Ft. A támogatás mértéke: 50%
Másodrendű kötések - Fajtái Kémiai kötések 9 osztály Okostankönyv Hidrogénkötés a kémiában Az anyagok kémiai és fizikai tulajdonságait az elsőrendű (kovalens, ionos, fémes) kötéseken kívül a molekulák között fellépő lényegesen gyengébb másodrendű kötések is befolyásolják. Dipólus-dipólus kölcsönhatás: Dipólus molekulák között jön létre. Az ellentétes pólusok közötti vonzás tartja össze a molekulákat. E k = 0, 8-12 kj/mol. Diszperziós kölcsönhatás: Apoláris molekulák között csak diszperziós kötés lehetséges. A leggyengébb másodrendű kötés. A diszperziós kötés annál erősebb, minél jobban deformálható a molekula külső atomjainak elektronfelhője. E k = 0, 8 kj/mol alatt. Hidrogénkötés: A legerősebb másodrendű kötés. Mikor egy hidrogénatom létesít kötést két másik atom között, hidrogénkötésnek nevezzük. Elsőrendű / másodrendű kémiai kötések duo fixi - A Lurdy Ház. Hidrogénkötés olyan molekulák között alakul ki, amelyek a hidrogénatomon kívül nagy elektronegativitású atomokat tartalmaznak, s amely atomokhoz nemkötő elektronpár is tartozik. A hidrogénkötés jelentősége rendkívül nagy, mert nemcsak a víz, hanem számos, biológiailag fontos vegyület (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) tulajdonságait is befolyásolja.
Az anyagi halmazok atomokból, ionokból, molekulákból vagy ezek kombinációiból állhatnak. Fizikai és kémiai tulajdonságaikat az őket alkotó részecskék tulajdonságai és a részecskék között lévő kölcsönhatások határozzák meg. Az atomok elsőrendű kötésekkel (ionos, fémes, kovalens) kapcsolódhatnak egymáshoz, de ezek mellett másodrendű kötések is kialakultak, melyek jóval gyengébbek. A másodrendű kötések a molekulákból felépülő anyagokban, a molekulák között alakultak ki, három típusukat ismerjük. Erősségük kb. a tizede az elsőrendű kötésekének. Csak folyadékokban vagy szilárd anyagokban alakul ki, mivel rövid hatótávolságú. A fizikai állandókból (olvadáspont, forráspont) következtethetünk erősségükre. Másodrendű kémiai kötések. Diszperziós kölcsönhatás: Időleges töltéseltolódást alakít ki az atommagok rezgéséből adódóan. Pillanatnyi dipólusosság alakulhat ki, hogyha egy apoláris molekula közel kerül egy másikhoz. Ilyenkor az egyik molekula atommagja vonzó hatást gyakorol a másik molekula elektronfelhőjére. A molekula méretének növekedésével a pillanatnyi dipólusosság is növekszik, a kölcsönhatás erősödik.
A térkép mérete Kiadás éve, kiadó Lurdy házban lévő boltunk készlete