Szendi Gábor e tudományos eredményekre támaszkodva állítja: mivel a betegségek keletkezésének a táplálkozás az egyik sarkalatos pontja, ezért a paleolit étrend rendkívül hatásosnak bizonyulhat a kezelésükben. A paleolit táplálkozás nem az élet vize és nem a bölcsek köve. Ám szemben más divatos fogyókúrás irányzatokkal - amelyeknek kritikája is helyt kapott e kötetben - nem is zavaros prófécia, hanem az ember tudományos alapokon nyugvó, újra felfedezett étrendje és életmódja. 3 490 Ft ragasztott kartonált Szállítás: 1-3 munkanap Adatok Vélemények Értékelések Raktári kód: 712323 EAN: 9789639971639 Kötésmód: ragasztott kartonált Oldalszám: 320 KSH: 4901100000 Nyelv: magyar Méret (mm): 164 x 235 x 18 Kiadó: Jaffa Kiadó (Nincs értékelés) Még nem szavaztak A szerző további művei TOP Táplálkozás, diéta
A civilizációs betegségek egyenként is levezethetők a nyugati életmód négy nagy kockázati faktorából: a fénykerülésből a szénhidrátalapú táplálkozás ból az idegen fehérjék fogyasztásából és a túlzott higiéniából. Erről szól Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás és korunk betegségei és a Paleolit szakácskönyv II. betegségekről szóló fejezetei. Az evolúciós orvoslás elveinek alkalmazása nem kíván egészségügyi befektetéseket, nem kíván költséges eszközöket, csupán ésszerűen megalapozott életmódváltást. Betegeknek, és egészséges embereknek De megfogalmazódott az a hipotézis is, hogy a vadászó-gyűjtögető étrend irányába tett változások jó hatással vannak az egészségre, különösen a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében. A paleolit étrend jó hatással van az egészséges szervezetre is. Egy 21 napos vizsgálat szerint, melyben 14 egészséges nőt és férfit vizsgáltak kiderült, hogy a résztvevők három hét alatt átlagosan 2, 3 kg-ot fogytak, testtömeg indexük 0, 8-al csökkent, derékbőségük 1, 5 cm-el lett kisebb, és az inzulinrezisztencia is csökkent.
Szendi Gábor könyvében fejezetről fejezetre bontakoznak ki korunk betegségei és a nyugati civilizáció közti összefüggések. Ezek a bajok oly réginek tűnnek, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni: mindig is velünk voltak, és nem új fejlemények az emberiség történetében. Ám a gyökerüket kutatva szinte kivétel nélkül azt tapasztaljuk, hogy történetük nem is oly régen kezdődött… A paleolit táplálkozással foglalkozó kutatások és az evolúciós orvoslás újszerű felismerései teljesen átrendezik az emberről alkotott képünket, merőben új betegségelméletük pedig érthetővé és sikeresen kezelhetővé teszi a nyugati civilizáció betegségeit. Szendi Gábor e tudományos eredményekre támaszkodva állítja: mivel a betegségek keletkezésének a táplálkozás az egyik sarkalatos pontja, ezért a paleolit étrend rendkívül hatásosnak bizonyulhat a kezelésükben. A paleolit táplálkozás nem az élet vize és nem a bölcsek köve. Ám szemben más divatos fogyókúrás irányzatokkal – amelyek kritikája is helyt kapott e kötetben – nem is zavaros prófécia, hanem az ember tudományos alapokon nyugvó, újra felfedezett étrendje és életmódja.
Szendi Gábor új könyvében azt állítja, hogy a paleolit táplálkozással megelőzhetők a civilizációs betegségek. Erre nagy szükségünk van, hiszen valami nagy baj van a nyugati világ egészségével. A látszólagos fejlődés ellenére olyan veszedelmes kórok jelentek meg világunkban, amelyek pár évtizeddel korábban még ritkák vagy ismeretlenek voltak. Szendi Gábor legújabb könyvében fejezetről fejezetre bontakoznak ki a nyugati civilizáció és egyes betegségek összefüggései. Miként új könyvének bevezetőjében írja, a civilizációs betegségeket a civilizáció okozza. De vajon a civilizáció mint megbetegítő tényező hogyan ragadható meg? A civilizáció mely aspektusa az, amely a betegségekért felelős? A sűrű népesség? A mesterséges anyagok és a szennyezett környezet? Mind lehetséges, Szendi azonban a kutatások alapján úgy véli, hogy a civilizáció megbetegítő hatásának a fő csapása a táplálkozás és a nap kerülése. A nyugati étrend alapvetően idegen az emberi szervezet működésétől, következésképen ez az étrend eredendően megbetegítő.
A paleolit táplálkozás nem az élet vize és nem a bölcsek köve. Ám szemben más divatos fogyókúrás irányzatokkal - amelyeknek kritikája is helyt kapott e kötetben - nem is zavaros prófécia, hanem az ember tudományos alapokon nyugvó, újra felfedezett étrendje és életmódja. Kedvezmény -5% 11, 45 € 10, 88 € Nyelv magyar Kiadó Jaffa Kiadó Megjelenés éve 2011 Oldalak száma 317 Kötés típusa papír / puha kötés Súly (g) 380 g Méretek (Sz-M-H) 165-230-20 EAN 9789639971639 Szállítási idő Boltban - Készleten - 1 munkanap
Ipari forradalom érettségi tête de lit A person A friend A little Forradalom: gyors, mélyreható minőségi változást jelent. Az ipari forradalom elnevezés nem biztos, hogy helytálló, mert a folyamat nem volt gyors, de annál inkább mélyreható. Ipari forradalom alatt a nemzetgazdaság egészében végbemenő robbanásszerű fejlődést, modernizációt értünk, amely változásokat indít el a társadalomban, a demográfia, az infrastruktúra, a művészetek, a tudományok terén is. Első ipari forradalom tétel. Az első ipari forradalom Az ipari forradalom megindulását 1780 körül lehet datálni. Nyugat-Európában ekkor minőségi változás ment végbe az iparban, a termelés technikája forradalmian megváltozott, a kézműipart, a manufaktúrákat fokozatosan felváltotta a gyári tömegtermelés, és a korábbi energiák (szél, víz) helyett pedig a szenet és a gőzt kezdték hasznosítani. Az ipari forradalom lezárulását nem lehet konkrétan meghatározni, a fejlődés még a mai napig is folyamatban van. By Illustrator T. Allom – History of the cotton manufacture in Great Britain by Sir Edward Baines A változások előfeltételei közé tartozott a mezőgazdaság tőkés átalakulása, a jól működő hitelszervezet kialakulása és a lakosság növekedése is.
Ennek következménye, hogy többek között Indiában a hazai textilipar teljesen visszafejlődött. James Watt korszerű gőzgépé nek feltalálása után (1769) az emberi és állati izomerő helyett az új energiafajták használatát részesítették előnyben, így többek között a szövő-és fonógépek is gőzerő vel működtek. Közlekedés Mivel a megnövekedett mennyiségű nyersanyagot és munkaerőt a lehető leggyorsabban a feldolgozás helyére kellett szállítani, ezért a közlekedés fejlesztésére volt szükség. Fulton 1807-ben gőzhajót épített, majd megindultak a kísérletezések az első vasútvonalakon, gőzmozdonyokkal. 1829-ben George Stephenson megalkotta az első lokomotív ot. Ezen találmányoknak köszönhetően a kész termék szállítása is felgyorsult. Érettségi 2017 - Történelem: Az ipari forradalom - Invidious. A XIX. század első harmadát a közlekedés forradalmá nak is nevezzük. Még 1336 szó van a tételből! A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!
King Ludd. Sztrájkokat is folytattak: 1834-ben Lyonban a selyemszövők sztrájkoltak és 1844-ben Sziléziában a takácsok léptek fel ez ellen. Nem mindig vették őket komolyan, vagyis a sikerük nem volt garantált. A női és a gyermekmunkások is megjelentek. Társadalmi következmény: a társadalom három csoportból állt: A., Burzsoázia: ők álltak a társadalom élén, ők a nagypolgárok. Gyártulajdonosok, banktulajdonosok, nagykereskedők és részvénytulajdonosok. Kiszorították a nagybirtokos arisztokráciát. B., Középosztály: megélhetésüket a fizetésük adta, az elit nagyobb fizetést kapott (orvosok, jogászok, mérnökök, középmanagerek, a közigazgatás vezetői, egyetemi tanárok, kis-, és középüzemek tulajdonosai). C., Munkásság: egyre nagyobb tömeget tettek ki, a városokban éltek. Színes csoport: fehér galléros munkás (=szakmunkás, tanult); betanított (=napszámos). Ipari forradalom történelem tétel. Elindultak a szakszervezetek, melyeknek céljuk a munkásság helyzetén való javítás volt. Forrás: |