Bebörtönöztetné a Fidesz egyik alapítója a Válasz Online oknyomozó újságíróját Bányai-Ferenczi Regina 2020. 02. 23. 18:54 Bayer Zsolt publicistát olyannyira feldühítette a felesége vezette Országos Vérellátó Szolgálattal foglalkozó cikksorozat, hogy úgy érezte, reagálnia kell. Rögtön börtönbe is küldte volna Élő Anitát.
Bayer Zsolt;Országos Vérellátó Szolgálat;vérplazma; 2022-05-11 12:39:00 Felhúzta magát egy cikken, amely leírta a valóságot, s ezért jogi eljárást indított. Elbukott. Jogerősen is felmentette a bíróság a Válasz Online újságíróját a rágalmazás vétsége miatt indított magánvádas eljárásban, amelyet a Bayerné titokban adta el a multiknak a vérplazmát című írás miatt indított Élő Anita ellen Bayerné dr. Matusovits Andrea - olvasható a Válasz Online cikkében. A bíróság szerint a cikk a tényállításai "alkalmasak lehetnek a sértett becsületének csorbítására", de "nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul". A bíróság Bayerné dr. Matusovits Andrea kifogásai alapján a következő közlések tényszerűségét vizsgálta: Az első- és másodfokú bíróság is megállapította, hogy valamennyi megállapítás tényekkel alátámasztott. Emellett kimondta azt is, hogy Bayerné dr. Matusovits Andrea közszereplőnek minősül, a cikk a közérdeket szolgálja, kijelentéseinek ténybeli alapja van, "a vádlott újságíróként betartotta a szakmai szabályokat és jóhiszeműnek minősíthető".
A szerződést nem adta ki kérésünkre az Országos Vérellátó Szolgálat. Az ennek módosításáról szóló iratot kérésünkre nem adta ki az Országos Vérellátó Szolgálat. A régi szerződést piaci verseny után kötötték meg, az újat nem. Az új közölt ár a világpiaci ár alatti. A történetbe már korábban beszállt Bayer Zsolt, miután az Országos Vérellátó Szolgálat élére a feleségét nevezték ki, és ezért sajtótámadások érték. A Válasz Online ezekben nem vett részt, Bayerné dr. Matusovits Andrea ugyanis nem kötőgépszerelőként kapta meg a vérellátás vezetését, hanem több szakvizsgás orvosként. Jeleztük ugyanakkor, hogy érdekesnek találjuk: a vérellátó szolgálat vezetői és a nyertes magyar cég tulajdonosai egyaránt Szegeden végezték az orvostudományi egyetemet. A Vascular Plazma egyik akkori tulajdonosa emiatt beperelte lapunkat; ezt volt történetünk első sajtópere, amelyet jogerősen meg is nyertünk. Bayerné dr. Matusovits Andrea és Bayer Zsolt házasságát tehát magánügyüknek tekintjük. Azt nem tekintjük annak, ahogy Bayer ezt kezeli: a cikkein keresztül lehet olyan információkat megtudni az Országos Vérellátó Szolgálatról, amelyeket az állam elfed a sajtó elől.
A múltkori riportunkban felkeresett egyik központ jelenleg hétezer forint juttatást fizet alkalmanként, minden ötödikre pedig tízezer forintot, a másik pedig havi 95 ezer forintot is elérhetőnek tart. A plazmaadás nagyjából egy órát vesz igénybe, a hét-tízezer forintot egy olyan országban fizetik ki, ahol a középiskolai végzettséggel rendelkezők garantált órabére idén 1 211 forint. Korábbi riportunkban erről a szerintünk vitatható jelenségről írtunk, amikor kipróbáltuk a "plazmázást", a jó pénzhez jutásnak ezt a gyorsan terjedő formáját. Bayerné titokban adta el multiknak az állami vérplazmát
Egy történelem házi feladat, megtaláltam, aztán felraktam, hátha egyszer még valaki hasznát veszi... (2003. ) A francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát 1789. augusztus 26-án fogadta el az alkotmányozó nemzetgyűlés. Első változatát La Fayette fogalmazta, de az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat alkotója, Thomas Jefferson is részt vett elkészítésében. Hasonló szellemiségük ellenére, a francia konkrétabb, pontosabban megfogalmazott alkotás. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának első pontja kimondja, hogy társadalmi különbségek a közösség szempontjából, a társadalomban betöltött szerep hasznossága szerint lehetnek, egyébként minden ember szabadnak, és jogilag egyenlőnek születik. Rousseau tanai is megtalálhatóak a nyilatkozatban, többek között a második cikkelyben, amely az ember természetes jogaira hivatkozik. A negyedik is ezzel a témával foglalkozik, kimondja, hogy ebben semmi illetve senki nem korlátozhatja, kivételt képez ez alól néhány társadalmi szabály. Emberi és polgári jogok nyilatkozata kiadása. A VI. cikkely kimondja, hogy mivel a törvény a közakarat kifejezőeszköze, ezért minden polgárnak joga kell, hogy legyen részt venni azok alkotásában.
Az 1789-es nagy francia forradalmat követően az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata "a közakarat kifejezéseként" konkrét szabadságjogokat biztosított az elnyomás ellen. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789) 1789-ben a francia nép megdöntötte a királyságot, és kikiáltotta az első Francia Köztársaságot. Mindössze hat héttel a Bastille ostroma és alig három héttel a feudalizmus eltörlése után az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elfogadta az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát (franciául: Déclaration des droits de l'Homme et du citoyen). Ez volt az első lépés a Francia Köztársaság alkotmányának megírása felé. A Nyilatkozat kimondja, hogy minden polgárnak biztosítani kell "a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással szemben való ellenállás" jogát. Emberi és polgári jogok nyilatkozata pdf. Kijelenti, hogy a törvény szükségessége abból ered, hogy "az egyes ember természetes jogainak gyakorlása más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára ugyane jogok élvezetét biztosítják". Ezért a Nyilatkozat úgy tekinti, hogy a törvény "a közakarat kifejezése" a jogegyenlőség előmozdítása céljából, és "csak a társadalomra nézve ártalmas cselekedetek megtiltására van joga".
Megosztás: (Déclaration des droits de l'homme et du citoyen) Kiadta a francia Nemzetgyűlés 1789. augusztus 26-án. A francia nép Nemzetgyűlésben összeült képviselői… a Legfelsőbb Lény jelenlétében és oltalma alatt ezennel elismeri és kinyilatkoztatja az ember és a polgár alább következő jogait. I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak. II. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással szemben való ellenállás. III. Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik; sem testület, sem egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha (az) nem határozottan tőle ered. Emberi és polgári jogok nyilatkozata tétel. IV. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása tehát más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára ugyane jogok élvezetét biztosítják; s e korlátokat a törvény határozhatja meg.
Közvetlen elődje az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat és az angol Jognyilatkozat. Közvetett többek között Locke társadalmi szerződése és Montesquieu: A törvények szelleméről című műve. Legfontosabb gondolata, hogy a Függetlenségi Nyilatkozathoz hasonlóan kimondja, hogy "minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik". Ez az alapja a híres hármas jelszónak: szabadság, egyenlőség, testvériség. A Szabadságot a IV. cikkely határozza meg, de több is foglalkozik ezzel a gondolattal (VII, IX, X, XI). A szabadság fogalmába így beletartozik a pluralizmus is, amely szintén a felvilágosodás gondolata. Kimondja, hogy szabad vallásgyakorlat van, ennek hatására jelennek meg a nem hívők csoportjai is. A Nyilatkozat ezt a X. pontban állítja, azonban nem ad teljes vallásszabadságot, csak nem határozza meg, hogy miben kell hinnie az embereknek. Történelmi források elemzése | Sulinet Tudásbázis. Az Egyenlőség gondolata a deista istenfelfogás következménye. Olyan módon, hogy ez az új gondolkodásmód nem fér össze a korábbi elképzeléssel, mely szerint a király Isten kegyelméből uralkodik.