kerület cím nincs megadva eladó családi ház · 3 szoba 92 M Ft Székesfehérvár, cím nincs megadva eladó családi ház · 4 szoba 87, 9 M Ft Ráckeve, cím nincs megadva eladó családi ház · 5 szoba 239 M Ft Budapest, III. kerület Rákóczi utca 17. eladó telek · szoba 10, 5 M Ft Salgótarján, cím nincs megadva eladó családi ház · 3 szoba 38, 9 M Ft Dabas, cím nincs megadva eladó családi ház · 3 és félszoba 30 M Ft Sándorfalva, cím nincs megadva eladó családi ház · 4 szoba 70 M Ft Nyíregyháza, cím nincs megadva eladó családi ház · 3 szoba 6, 3 M Ft Somoskőújfalu, cím nincs megadva eladó családi ház · 2 szoba 3 M Ft Körösladány, cím nincs megadva eladó lakás · 1 szoba 5 M Ft Szirák, cím nincs megadva eladó családi ház · 4 szoba Böngéssz még több ingatlan között! Megnézem Eladó, Debrecen, 2 szobás 55 m 2 · és 2 félszobás · jó állapotú Lépj kapcsolatba a hirdetővel Referens Csarnainé Szutor Andrea Anna +36 30 208 Mutasd 1669 Teljes név A mező kitöltése kötelező. E-mail cím Hibás e-mail formátum! Telefonszám Hibás telefonszám formátum!
Eladó családi ház Eladó, Debrecen, 2 szobás Eladó családi házak Debrecen Debrecen Eladó családi házak 55 m 2 alapterület Jó állapotú 813 m 2 telekméret Hirdetés gáz (konvektor) Épület szint: 1. emelet Hirdetés Otthonfelújítás? A Gépész szakáruházakban víz-gáz-fűtéstechnikai termékek széles kínálatával várjuk!
Eladó lakást vagy házat keres Debrecenben? Ebben a rovatban debreceni eladó lakások és eladó házak között kereshet. Az eladó lakások Debrecen apróhirdetések kategórián belül debreceni használt és új építésű eladó családi házak, ikerházak, sorházak, tanyák, valamint eladó tégla építésű lakások és panel lakások között kereshet. A rovatban Ingatlanirodák és tulajdonosok is ingyen hirdethetik az eladó ingatlanokat Debrecenben. Debrecen, Belváros, Cemete utca Eladóvá vált szeretett lakásunk: Debrecen BELVÁROSÁBAN (Libakert), a Csemete utcán, 65 m2-es, 10. emeleti, 2+1 fél szobás, külön wc-s, erkélyes, liftes lépcsőházban, TULAJDONOSTÓL, megegyezés szerint bútorzattal együtt. Befektetésnek vagy saját célr... Debrecen, Újkert, Lehel utca - Agrár Egyetem 8 perc séta! - Debreceni Egyetem 11 perc séta! - Nagyerdő 15 perc séta! - Villamosmegálló (2-es, DAB székház) és buszmegálló 1 perc séta!!!! - Aldi, Spar, DM, (Ötvenhatosok tere) és konditerem (Cutler Gym) 6-8 perc séta! - Gyógyszertá... Debrecen Debrecen, Postakert városrészen, kiváló megközelíthetőséggel, csendes, kertvárosi környezetben 112 m2-es, 2+2 félszobás, jó állapotú, tégla falazatú, garázzsal egybeépített családi ház eladó 636 m2-es telken.
Biczó István-kert, Debrecen, ingatlan, ház, 80 m2, 16. 900. 000 Ft |
1471. szeptember 20. Szerző: Tarján M. Tamás "Szomorú a királyok sorsa, amiért háborút kénytelenek viselni, mert gyakorta diadalmaskodnak ugyan, de mindannyiszor emberi vérrontás árán. (Hunyadi Mátyás magyar király) 1471. szeptember 20-án üzent hadat Hunyadi Mátyásnak (ur. 1458-1490) Jagelló Kázmér herceg, IV. Kázmér lengyel király (ur. Igazságos Mátyás | Könyvtárak.hu - Tudás. Élmény. Kapcsolat.. 1447-1492) fia, aki a Vitéz János vezette összeesküvők felkérése nyomán formált igényt a magyar trónra. A nemesi szervezkedés nyomán meginduló lengyel betöréssel Mátyás uralma komoly veszélybe került, ám a király bölcs taktikájának köszönhetően utóbb vérontás nélkül oldotta meg a konfliktust. Bár a későbbi korok sorscsapásai nyomán az "igazságos Mátyás" alakját maguk a nemesek is nosztalgiával idézték fel, a nagy király uralkodása alatt egyáltalán nem bizonyult népszerűnek. Mátyás a bárók és az országgyűlés egymás elleni kijátszásával ugyan elérte, hogy a kormányzásban az ő akarata érvényesüljön, azonban abszolutisztikus módszereivel, a fokozott adóterhekkel és nyugati hódító hadjárataival az 1460-as évek végére komoly ellenállást váltott ki a magyar nemesség körében, ami idővel legközelebbi bizalmasait is árulásra sarkallta.
Kolozsvár, február 23. – Ezen a napon született Hunyadi Mátyás, a magyar történelem leghíresebb és legismertebb személyisége. Mondák és legendák terjednek arról, Mátyás mennyire jól megértette magát a kisemberekkel. Az 1458 és 1490 között uralkodó királynak valóban sok arca volt. Apja Hunyadi János kormányzó, anyja Szilágyi Erzsébet. Volt egy bátyja: Hunyadi László, akit kivégeztek 1457-ben felségárulás miatt. Hatéves koráig egy dajka és anyja nevelte, majd először Szánoki Gergely, később Vitéz János tanította – humanista szellemben. Nagyon fogékony volt a történelmi érdekességekre, megtanult németül és csehül. V. Tényleg igazságos volt-e Mátyás király? – Bukaresti Rádió. László uralkodása ezekben az időkben már igen csak bizonytalanná vált, el is menekült Bécsbe, majd Prágába, magával vitte Hunyadi Mátyást is, egyfajta túszként. Az országban aztán megszűntek a zavargások, a király azonban váratlanul meghalt, megnyitva ezzel az utat a Hunyadiak, pontosabban Mátyás előtt. Egyszer volt Budán kutyavásár – Animációs film: Csehországba kellett menni Mátyásért, az akkori uralkodó, Podjebrád György azzal a kitétellel adta ki, hogy feleségül veszi lányát, Katalint.
Neki magának nemesi, de köznemesi sorból kellett magát felküzdenie, amit főleg vitézségének és jó hadvezéri képességeinek köszönhetett. A tudományokra azonban már se lehetősége, se ideje nem volt, de ami nem adatott meg neki azt pótolta fiainál, akiket a legjobb tanítók neveltek és oktattak. A kis Mátyás első tanítója egy Szánoki Gergely nevezetű lengyel humanista volt, aki Ulászló király nevelőjeként került Magyarhonba, ám a fiatal uralkodó korai halála (1444) után a Hunyadiak udvarába került. Mátyás ekkor még alig volt kétéves, így Szánoki kezdetben főleg Lászlót tanította, és hat évvel később visszatért hazájába. Egyes beszámolók szerint Mátyás későbbi tanácsadója, az apját is hűen szolgáló Vitéz János is a tanítója volt. Mindenesetre Mátyás igazán művelt kis nemesúrfi lett. 1471. szeptember 20. | Kázmér lengyel herceg hadat üzen Mátyás királynak. Szeretett olvasni, a magyar mellett latinul, németül, csehül és románul is tudott, e mellett jártasságot szerzett az egyház és államjog, valamint a művészetek területén. Ennek később uralkodóként is hasznát vette, nemhiába tartják őt a hazai reneszánsz kultúra legnagyobb patrónusának.
"Mátyás, az igazságos…" "Mátyás, az álruhás országjáró…" "Mátyás, a művelt reneszánsz király…" "Az okos király…" Ahogy már sejteni lehet, ma főként I. Mátyás királyról lesz szó, aki a köznyelvben Mátyás királyként maradt fenn. Miért épp őt választottam mára? Egyszerű oka van: ötszázhetvennyolc éve, 1443. február 23-án született Kolozsváron, és úgy éreztem, hogy megéri néhány szóban bemutatni. Számos legenda kering vele kapcsolatban, 1984-ben például Mesék Mátyás királyról címmel vetítettek egy tizenhárom részes televíziós animációsfilm-sorozatot. Először az Igazmondó juhász című részt nézhették meg az érdeklődők, amelynek a cselekményét valószínűleg a hallgatók is jól ismerik. De valóban annyira igazságos volt-e, mint ahogy évszázadokon keresztül sugallták? Erre a kérdésre a Magyar Tudományos Akadémia honlapján megjelent átfogó írásban kereste a választ Horváth Richárd történész a 2018-as Mátyás-emlékév ürügyén. A Mesék és sztereotípiák helyett: Mátyás király és uralkodása című cikkben az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa azt írta, hogy a mondák és legendák hőse "kiemelkedő tehetség volt a 15. századi magyarországi politikusok körében, de aligha lehetett kedvelt személy, […] és érdemes felülvizsgálni a »törökverő«, valamint a főnemességgel szemben a köznemességre támaszkodó királyról szóló képet is".
A mai napon Mátyás király születésnapjára emlékezünk, felidézve a nagy király uralkodásának egyes állomásait, miközben bemutatjuk a Könyvtá elérhető digitális tartalmakat. Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsvárott. Apja, Hunyadi János erdélyi vajda. A másodszülött fiú elsősorban anyja, Szilágyi Erzsébet mellett nevelkedett, mivel apját a háborúk és az ország kormányzása kötötte le. Szilágyi Erzsébet a politikában csak keveset vett részt, viszont gondos gazdaként irányította a hatalmas Hunyadi-birtokokat, nevelte gyermekeit. Mátyás lett az az uralkodó, akinek a nevét a gyerekek előbb ismerték meg a mesékből, mint a történelemkönyvekből. Mit jelent királynak lenni? A meséket a régi korokban nem gyerekeknek mesélték. Felnőttek ültek össze estéről-estére, hogy meghallgassák a mesemondót, aki történeteket tudott szegény legényekről, elvarázsolt emberekről, csodás állatokról, messzi birodalmakról, no és persze jó királyokról… Azonban gyerekek is ültek a felnőttek között, vagyis a mesék mindenkihez szóltak.
A korszak kutatójának tehát nincs könnyű dolga, ugyanis a Mátyás királyról szélesebb körben élő elképzelés megnehezíti a valós kép megrajzolását. A korábban említett történész szerint "nem beszélhetünk egységes »Mátyás-korról«, emberöltőnyi uralkodása több szakaszra bontandó". Mivel az idő véges és nem is történelmi rovatot szerkesztek, csupán az igazságos jelzőre térnék ki vele kapcsolatban. Ma már biztos, hogy az igazságtevő királyról szóló kép jóval később alakult ki, valószínűleg azért, mert ő volt az utolsó erre alkalmas uralkodó a magyarság történelmében. A mai részből nem szeretném kihagyni Szent Mátyás, a "jégtörő" ünnepét, amely tegnap volt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapja szerint "Mátyás király is róla kapta a nevét, mert Mátyás napjára virradólag (február 23-án este) született". "A népi kalendáriumban jégtörő Mátyás ünnepe, febr. 24. úgynevezett ellentétes rámutatónap (a megfigyelhető jelenség ellenkezőjét olvassák ki belőle), azaz időjárásából következtetnek a tavasz közeledtére vagy késésére" – olvasható a Magyar Katolikus Lexikonban.
Udvara európai méretekben is a reneszánsz kultúra egyik központjává vált, amelyben a leghíresebb éppen a Corvina könyvtár volt, amelynek egyes darabjait a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiállításában, másokat az Országos Széchényi Könyvtár Corvina oldalán tanulmányozhatjuk. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király... Mennyi csodálatosan szép mese kezdődik ezekkel a szavakkal! Vajon miért volt fontos őseinknek, hogy meséket őrizzenek meg és adjanak tovább az emberemlékezet számára – a mi számunkra – bölcs és jó uralkodókról, igazságos királyokról? Elsősorban azért, mert királynak lenni nem csupán azt jelenti, hogy valaki fejére koronát tesznek, palotába vezetik és díszes trónra ültetik.