622. július 16. : A medinai kivándorlás – ez a nap egyben az iszlám időszámítás kezdete is. A fiatalon elárvult Mohamedet nagybátyja nevelte fel, akit gyakran elkísért kereskedelmi útjaira, ahol megismerkedett az arabokétól különböző kultúrákkal, több vallási tannal, filozófiával – ezen tapasztalatait fel is használta később az iszlám tanainak kialakításakor. Islam időszámítás kezdete 1. Gyakran járt a Mekkához közeli Híra-hegyre elmélkedni; s a feljegyzések szerint már 40 éves volt, amikor látomások tudatták vele, hogy feladatai vannak: Gábriel arkangyal meglátogatta, és közölte vele, hogy "fel kell vennie a harcot az arab törzsek hamis bálványai és hazug babonái ellen". És harcolt: egyre több híve lett a prófétának, akik lelkesen vallották az egyistenhitet. A mekkai hatalmasok, kereskedők számára azonban veszélyes volt ez az ember és tanításai: igyekeztek ottlétüket "ellehetetleníteni". A Mekkába érkező kereskedelemben érdekelt törzsek között, a környékbeli falvaknál, népeknél keresett támogatást, eredménytelenül.
Keresztény naptár – Tíz nap elveszett A világ legszélesebb körben használt naptára a keresztény Gergely-naptár. A naptár kezdete Krisztus születéséhez igazodik, az eseményeket ez előtt vagy után helyezi el az időben. Fő jellemzője, hogy napokban, hónapokban és években méri a múló időt. Egy nap 24 órából áll – ennyi ideig tart, hogy a Föld megforduljon a saját tengelye körül. A Gergely-naptár a korábbi Julianus-naptárt pontosította. Utóbbiban egy év 365, 25 napos, ezért négyévente beiktattak egy szökőnapot. Mivel azonban egy napév valójában 365, 2422 napot jelent, a 11 perces eltérés következtében a húsvét időpontja folyamatosan tolódott. Valójában ez tette szükségessé a korrekciót. Ennek első lépése az volt, hogy 1582. október 4. Islam időszámítás kezdete 5. után közvetlenül október 15. következett, vagyis tíz nap egyszerűen elveszett. Azóta pedig, hogy a 11 perces eltérések ne okozzanak zavart, 400 évente elmarad 3 szökőnap. Kínai naptár – A holdhoz igazítva A közigazgatásban 1921. január 1-jétől hivatalosan a Gergely-naptárt használják ugyan, ám a kelet-ázsiai ünnepek meghatározása továbbra is a kínai naptár alapján történik.
Az iszlám naptár éveinek átszámítási képlete [ szerkesztés] C (Gergely-naptár), H (Iszlám naptár) Az iszlám naptár hónapjai [ szerkesztés] Muharram al-Haram (röviden Muharram) - محرّم Szafar - صفر Rabí al-Avval (Rabí I) - ربيع الأول Rabí al-Áhir vagy Rabí asz-Szání (Rabí II) - ربيع الآخر أو ربيع الثاني Dzsumáda l-úla (Dzsumáda I) - جمادى الأول Dzsumáda l-Áhir vagy Dzsumáda sz-Szání (Dzsumáda II) - جمادى الآخر أو جمادى الثاني Radzsab - رجب Saabán - شعبان Ramadán - رمضان Savvál - شوّال Dzú l-Kaada - ذو القعدة Dzú l-Hiddzsat - ذو الحجة Források [ szerkesztés] H. Islam időszámítás kezdete 7. James Birx (szerk. ): Encyclopedia of time: science, philosophy, theology, and culture, 2009, SAGE Publications, Inc., ISBN 978-1-4129-4164-8, p. 131-132 Nemzetközi katalógusok GND: 4332685-7 SUDOC: 027775658 NKCS: ph166090 BNF: cb119745866
Készítenek ilyen naptárakat, de ezeket csupán tervezési céllal. A naptárakban az újhold megjelenésének becsült dátuma található, és a tényleges hónap a fentebb leírtak alapján egy nappal később vagy korábban is kezdődhet a naptárban levő napnál. Az Öböl-államokban, és különösen Szaúd-Arábiában emiatt az Umm al-Qura naptárat használják (ez az újhold feltűnésének precíz megfigyelésén alapul, amit Rijádban végeznek). Az iszlám vallás - idővonal - Helyezés. Ennek következménye, hogy a szent napok eszerint néhány nappal korábban kezdődnek, mint más muszlim országokban. Ennek feloldására néhány prominens muszlim kormányzat 1419 AH ( 1998–1999) óta az Umm al-Qura egy korszerűsített módszerét alkalmazza a szent napok meghatározására. Az iszlám naptár szerinti hét a zsidó hagyományokból ered. Az iszlám naptár szerinti hét napjai: jaum al-ahad ("az első nap") - hagyományosan ez vasárnapnak felel meg jaum al-ithnajn ("második nap") jaum ath-thulaathaa' ("harmadik nap") jaum al-arbia'aa' ("negyedik nap") jaum al-khamisz ("ötödik nap") jaum-al-dzsumu'a ("az összegyűlés napja") jaum asz-szabt - szombat Jaum-al-dzsumu'a napján (pénteken) délben a muszlimok összegyűlnek a mecsetekben és istentiszteleten vesznek részt.
Ezek képezik a Korán alapját, melyeket Mohamed halála után rendszereztek, végső formáját e szent könyv Othmán kalifa uralkodása idején, 650-656 körül nyerte el. A művet fejezetekre, azaz 114 szúrára osztották, a szúrákat pedig versekre. Mohamed kialakított egy új holdnaptárat is; ezt, illetve az új arab időszámítást Omár (634-644) kalifa vezette be. Az időszámítás kezdetét a Próféta életének legfontosabb időpontjához kötötték: a mi időszámításunk szerint 622. 622. július 16. | „Mohamed futása” – az iszlám időszámítás kezdete - altmarius. július 16-a, vagyis a hidzsra napja volt. Ez a nap lett az iszlám holdnaptára szerint Moharrem hó 1. napja. (forrás: Mohamed élete)
A medinai események előrevetítették az arab világbirodalom létrejöttét, hiszen az iszlám tanításai alapján megszülető teokratikus államban megszűnt a belső torzsalkodás és a törzsek egy közös cél megvalósításának – legelőször Mekka elfoglalásának – érdekében összpontosították erejüket. Nem véletlen, hogy a muszlim időszámítás kezdetét utóbb nem a próféta születéséhez, vagy a Híra-hegyen történt eseményekhez, hanem a Medinába való kivonulás, a hidzsra évéhez kötötték. Mohamed tehát az iszlám állam megalapítása után jelentős katonai erőre tett szert, amit legelőször szülővárosa, Mekka meghódítására akart felhasználni. Miért 622 az iszlám időszámítás kezdete? - Kvízkérdések - Mitológia, vallás - iszlám vallás. A következő évek során portyázó harcosai ellenőrzésük alá vonták a Tömjénutat, majd 624-ben, Badr kútjánál súlyos vereséget mértek a mekkaiak seregére. A háború ezután még több fordulatot vett, ám a vallásalapító 628-ra elérte, hogy híveivel a Kába-kőhöz zarándokolhasson, alig egy évvel később pedig gyakorlatilag vérontás nélkül foglalhatta el szülővárosát. Egykori ellenfelei – köztük Amr ibn al-Ász, Egyiptom majdani meghódítója és Khalid ibn al-Walid, "Allah kardja" – ezután sorra hűséget esküdtek Mohamednek, aki a következő években az Arab-félsziget törzseinek jelentős részét beolvasztotta államalakulatába.
A kezdő évet történelmi és teológiai megfontolások alapján jelölte ki. A különféle történeti források ellentmondásai miatt ugyanis Krisztus születésének időpontja körül már Dionysius idejében is nagy volt a bizonytalanság. Az utóbbi évtizedekben éppen a csillagászati kronológia segítségével valószínűsíthető, hogy Krisztus valójában a mai időszámítás kezdetének tekintett időpont előtt a 7. évben született. A keresztény egyházak azonban máig megőrizték a másfél évezredes hagyományt, és ennek az időszámításnak a kezdetét tekintik Krisztus jelképes születési időpontjának. Még pontosabban fogalmazva: mivel a kereszténység Krisztus születésének ünnepét a IV. század végétől egységesen december 25-re tette át, az időszámítás e jelképes születési időponttól számított 8. napon kezdődött. Természetesen az évszámoknál szereplő Kr. e. Kr. u. vagy i. és i. sz. megjelölések is erre a jelképes születési időpontra, és nem az ettől biztosan eltérő, tényleges eseményre vonatkoznak. A zsidó naptár – négy zsidó újév?