Kötelesrész ajándékozás esetén | fórum | Jogi Fórum Esetén Étrend pajzsmirigy alulműködés esetén Köteles rész alapja | Dr. Szász ügyvédi iroda A kötelesrész sem mindig kötelező Lenne még egy kérdésem ezzel kapcsolatban, mégpedig az, hogy a hagyatéki leltár során ez az ajándékozás is rögzítésre kerül? Vagy a hagyatéki tárgyaláson a közjegyző tudni fog erről a korábban megtörtént ajándékozásról? Bele lesz már számítva a kötelesrész-alapba? Vagy ezt esetleg külön kell majd kérvényeznem ott, hogy számolják bele? 2017. 14:26 Köszönöm a választ, de laikusként ez nekem eléggé kínai. :) Mikor nem elégíthető ki a kötelesrész? Nem 10 évig igényelhetem még egyébként? Bár mindegy, mert 5 éven is belül vagyok. 2017. 13:54 2017. 10:30 Tisztelt Jogi Szakértők! Nagymamám 4 évvel ezelőtt elajándékozott egy telket és ezt csak most tudtam meg a halála után, mikor lekértem a telek tulajdoni lapját a Földhivataltól. Világosan rajta van, hogy ajándékozás történt. Édesapám már korábban elhunyt, így én vagyok az egyik örökös nagymamám után.
Mi lehet a jó megoldás ebben az esetben? Köszönöm előre is ha valaki segítene. 2017. 01. 06. 23:22 gerlach 2017. 20:30 Közben utánanéztem és már tiszta a dolog. Függetlenül attól, hogy el lett ajándékozva a telek, beleszámít a kötelesrész-alapba. Mivel ennek a teleknek volt a legnagyobb értéke, így valószínűleg szépen meg is fogja dobni az alapot. A kötelesrész mértéke 2014-ben, az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével megváltozott: a kötelesrészre jogosultat annak az egyharmada illeti meg, ami neki, mint törvényes örökösnek egyébként járna (korábban még az örökség fele járt kötelesrészként. ) Kitagadtak! Örökölhetek? Családi konfliktusok esetén gyakran felmerül az igény, hogy valamelyik rokon semmilyen mértékben se részesülhessen a családi vagyonból. Ilyenkor az illető örökségből való kitagadása vagy kizárása szokott kérdéseket felvetni – azt azonban kevesen tudják, hogy ezek külön fogalmak, amelyek eltérő a következményekkel járnak. A kötelesrész ugyanis megilleti az örököst kizárás esetén, hacsak arról a családtag önként le nem mond.
Utóbbi érvényességéhez szinte bizonyosan szakértő – közjegyző vagy öröklési jogban jártas ügyvéd – segítsége szükséges. Nem nagyon van olyan ember, aki ne hallott volna már a kötelesrészről. Azt azonban kevesen tudják, hogy pontosan kinek jár, és mennyit kell kötelesrészként juttatni az örökségből? Részesülhet-e belőle a kitagadott rokon vagy az a házastárs, akit kihagytak a végrendeletből? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. A kötelesrész kérdése akkor szokott felmerülni, amikor az örökhagyó nem a törvényes öröklés rendje szerint szeretné vagyonát elosztani az örökösei között, és szándékát valamilyen végintézkedési formában rögzíti. Kötelesrésznek ugyanis azt a minimum részesedést nevezzük, amely az örökhagyó leszármazójának, házastársának és szülőjének jár, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Jogosultak rá az elhunyt: gyermekei és további leszármazói, a házastársa (bejegyzett élettársa), a szülei (amennyiben nincs leszármazó vagy nem örökölhet).
Ugyanakkor azt is fontos megemlíteni, hogy a munkáltató nem jogosult arra, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabért a munkavállaló munkabéréből levonja. A munkabérből történő levonásra kizárólag végrehajtható okirat alapján van lehetőség, illetve előfordulhat, hogy a fizetési felszólítás alapján a munkavállaló hozzájárulását adja vagy felhatalmazza a munkáltatót a levonásra. Ez utóbbi esetben a levonás kizárólag a levonásmentes munkabérrészig terjedhet. Az Mt. a visszakövetelésre nyitva álló 60 napos határidőt a jogalap nélkül kifizetett munkabér esetére állapítja meg. Kérdésként merülhet fel, hogy mi minősül munkabérnek? Az Mt. szerint munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. Ennek megfelelően 60 napon belül követelhető vissza a munkabér, valamint a különböző bérpótlékok, bérkiegészítések, juttatások. A gyakorlat szerint viszont nem tartozik a munkabér körébe a munkavállalónak fizetett költségtérítés, tekintettel arra, hogy az nem a munkavégzés ellentételezése.
Kérdés A bérszámfejtés ellenőrzésekor derült ki, hogy egyes kollégáinknak a 2017-es évre járó teljesítmény bónuszát tévesen, magasabb összegben fizettük ki a januári munkabérrel együtt. A bónuszelszámolásról a munkavállalók nem kaptak részletes értesítést, csak a januári bérlapjukon jelent meg külön sorban a kiutalt összeg. Mivel már hatvan napon túli a kifizetés, visszakövetelhetjük-e ezt az összeget akkor, ha a munkavállalók írásban elismerik, hogy valóban nem jogosultak a bónuszra? Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2018. május 28-án (165. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3267 […] munkavállaló okozta volna a tévedést. Ha viszont a munkavállaló a teljesítménybónuszról nem kapott olyan elszámolást, amelyből a kifizetés helyességét megállapíthatta volna, nagy valószínűség szerint arra sem lehet hivatkozni, hogy a tévedést fel kellett volna ismernie. Hangsúlyozzuk, hogy a törvény szerint a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni, amelyből a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja [Mt.
mely szabályait engedi be a munkaviszonyba. Konkrétan nevesíti a jognyilatkozatok értelmezésére vonatkozó jogszabályhelyét, melynek értelmében jogról lemondani vagy abból engedni csak kifejezett nyilatkozat alapján lehet és az ilyen nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni [Ptk. 6:8 §. (3) bekezdés)]. Véleményem szerint ezt a munkabérre is alkalmazni kell, hiszen arra is joga van a munkavállalónak. A magánjog területén jóformán bármiben megállapodhatnak a felek, bármilyen eljárást kialakíthatnak egymással szemben, de ha probléma lesz belőle, akkor csak a jogi normák lesznek az irányadóak. A hivatkozott jogszabályhelyek az alábbiak: "Mt. § (1) A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. (2) A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy b) ha az előlegnyújtásból ered. (3) Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak ellenértékeként, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.
Az Önadózó csomag előfizetési díja 2022. 7-12. hónapra 14. 490, -Ft. Mit ad ennyiért Önnek az Önadózó? Önadózó újság havi lapszámai (az előfizetés kezdő hónapjától decemberig, print és elektronikus formátumban) + Online csomag: Számviteli szabályzatok 2022, GDPR Segédlet, Pénzmosás elleni szabályzat 2022, Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon, Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek. Előfizetni itt lehet: Vissza az előző oldalra Szabályzatok Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése E-Könyvek E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése Szakkönyvek Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.