Közélet Júliustól számos változás lép életbe: módosul a gyermekek után járó adóbónusz, illetve a létminimum összege, valamint az idősek is korábban kapják meg a 13. havi nyugdíjat. Adóbónusz Az adóbónusz összege a gyermekek életkorától függően módosul. Ez a jelenlegi 43, 60 euróról (vagy 47, 14 euróról) júliustól 70 euróra emelkedik a 15 év alatti gyermekek esetében, 2023 januárjától pedig már 100 eurós bónuszról beszélhetünk. Tizenöt év feletti gyermekeknél a bónusz a jelenlegi 23, 27 euróról 40 euróra emelkedik, míg 2023-tól kezdődően 50 euróra nő. 1 euro mennyi ft. A gyermekek után járó juttatás július 1-jétől havi 30 euróra, 2023 januárjától pedig havi 40 euróra emelkedik. Létminimum A létminimum összege júliustól 7, 5 százalékkal emelkedik, mivel 2022 első negyedévében pontosan ennyivel nőtt a szlovákiai háztartások egy főre jutó jövedelme az előző év azonos időszakához képest. A létminimum ezáltal 16, 30 euróval havi 234, 40 euróra emelkedik. 13. havi nyugdíj A nyugdíjasok nem az év végén, hanem júliusban kapják meg a 13. havi nyugdíjat.
Erről az eseményről készült az első magyarországi mozgó filmfelvétel, a legelső filmhíradó. A földművelésben zajlódó technikai és technológiai (vetésforgó, trágyázás, gépesítés. kapásnövények, ipari növények terjedése, fajállatok tenyésztése, szőlőültetvények számára új fajták behozatala) modernizáció a termésátlagok növekedését vonta maga után. A birodalmi mellett kialakuló országos piac is biztos értékesítési lehetőséget jelentett a specializálódó termelés számára is. Az ország egyes területein ti. kialakul a térségre jellemző sajátos termelési struktúra: pl. makói hagyma, kalocsai vagy szegedi paprika, kecskeméti kajszibarack, homoki szőlőkultúra a Duna-Tisza közén stb. Növénynemesítő intézetet állítottak fel. A városok – főleg Budapest – környékén a városi piacokra termelő zöldség- és gyümölcstermesztés, tejgazdaságok jöttek létre. Budapest világvárossá fejlődése tétel. Ipar Az 1880-as évek közepétől az ipari forradalom hatására Magyarországon az ipar fejlődése újabb lendületet vett (lásd későn jövő előnyei). A magyar kormányok adókedvezményekkel segítették az ipar fejlődését.
A modernizálást a gátrendszerek kiépítésével a mezőgazdaságban kellett kezdeni. A folyószabályozások lezárultával jelentős területek kerültek művelés alá, másrészt pedig a nagybirtokokon elterjedő korszerű eljárások, gépek (alagcsövezés, műtrágya, vetőgép, aratógép stb. ) a termelékenység növekedést vonta maga után. A tradicionális juhtenyésztés és rideg állattartás visszaszorulóban volt, helyette az istállózó állattartás terjedt el. Mindez új fajták megjelenését is jelentette: a magyar szürkét felváltotta a hízékonyabb, jól tejelő "színes" svájci és holland szarvasmarha, a makkoltatva tartott bakonyi sertést pedig a mangalica és az angol hússertés. Őket követte a szellemi elit, költők, írók, művészek, tudósok, az egyetem tanárai, akik ugyancsak jelesül hozzájárultak ahhoz, hogy Budapest lett a nemzeti kultúra Athénja. A folyamat ellenállhatatlan erejét jelzi, hogy az országot és a leendő fővárost szívből kedvelő nádor – Ferenc császár bátyja -, József főherceg is hathatósan támogatta a városfejlődést: középületek építését kezdeményezte, és pártfogója volt az 1808-ban alakult pesti Szépítészeti Bizottságnak.
A liberális-patrióta nemesség történelmi szombólumként, s realitásként egyaránt, tudatosan választotta a dinamikusan fejlődő Budapestet a modern Magyarország fővárosául.