A JVS Group Magyarország hamarosan bejelenti, hogy milyen világszenzációt hoz el az év végére. Az Inkák Aranya kiállítás 2019. október 13-ig megtekinthető a Komplexben (Király utca 26. )
Misztikus nép, amely egykoron hatalmas birodalom felett uralkodott, ám a spanyol hódítók érkezése után a több száz évig fennálló kultúra egy pillanat alatt összeomlott. Az Inkák Aranya kiállítás most bevezet e különleges világ titkaiba. Íme, néhány tény, amit érdemes tudni az inkákról. Istenként tekintettek leigázóikra Az egyik inka eredetmonda szerint az istenek egyszer szakállas, állatok hátán lovagoló, magas emberek képében térnek vissza. Amikor a birodalom kapujában megjelentek az őslakosokhoz képest nagydarab férfiak az ezüstösen csillogó páncéljaikban, az inkák a jövendölést látták beigazolódni. " Hihetetlen látvány lehetett számukra a spanyolok bevonulása: lovakat addig soha nem láttak és a tűzokádó fegyverek is földöntúlinak tűnhettek " – mondta Varga András, a kiállítás kurátora. Polgárháborús állapotokat találtak a spanyolok A konkvisztádorok egy inka birodalommal találták szembe magukat, amelyet himlőjárvány tizedelt, majd Huáscar és Atahualpa háborúja miatt szenvedett. Apjuk halála után a két testvér csatájából Atahualpa ikerült ki győztesen, ám ő Pizarro rabjaként végezte.
Az Inkák Aranya kiállítás a belvárosi Komplexben várja a látogatókat. (Komplex Event – Budapest, VI. Király utca 26. ) Forrás: Felhang Produkciós Iroda
Az Inkák Aranya kiállítást ugyanaz a JVS Group Magyarország szervezi, amely korábban a Titanic, a BODY és A világ múmiái nagyszabású produkciókat is elhozta a fővárosba. "Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy egy újabb látványos és exkluzív kiállítást mutathatunk be. Az inka birodalom a világ egyik legrejtélyesebb kultúrája, amely minden külső hatástól mentesen fejlődött évezredeken át. Hiszünk benne, hogy aki betér a kiállításra, feltöltődve és új tudással gyarapodva távozik. A jövőben is azon leszünk, hogy újabb és újabb kulturális szuperprodukciókat mutassunk be a magyar közönségnek" - mondta el Oláh Zsuzsanna, a JVS Group Magyarország Kft. marketing és kommunikációs igazgatója.
Az első kokafogyasztók Az inkák előszeretettel fogyasztották a kokacserje enyhe kábítószernek számító levelét – hegyvidéken ma is szokás a levelek rágása. Maga az uralkodó sem vetette meg e tradíciót, őt "előrágók" is segítették a mesterséges felfrissülésben.
"Gyerekkorom óta kalandornak tartom magam, keveredik bennem a történész, a régész, a kincskereső. Amikor meghallom azt, hogy az "inkák misztikus aranya", rögtön feléled bennem a kis Thomas Crown: hogyan lehetne ellopni ezeket? Persze tudom, hogy ez szinte lehetetlen, valóságos hadsereg védi az értékeket. A megnyitóra édesanyámmal érkeztem, ő a legnagyobb kiállítás rajongó a világon" – mondta Árpa Attila. "Nehéz körülmények között nőttem fel, az arany ékszerekről még csak nem is álmodhattunk. Kevés tárgyhoz kötődöm érzelmileg, de van például egy ékszerem, amit nagy becsben tartok. Ez egy arany szívecske, az anyukám és a dédnagymamám fotójával. Bevallom, most egy kicsit elvakított a csillogás az aranyteremben és hihetetlen izgalmasnak találom az inkák világát" – nyilatkozta Kulcsár Edina. "Ha aranyról van szó, mindenevő vagyok. Szeretem a gyűrűket, a karpereceket és mindent, ami sárgán csillog. Az aranyterem döbbenetes! A kiállítástól pedig kedvet kaptam, hogy ellátogassak Peruba" – mondta el Köllő Babett.
Pár éve újraolvastuk a regényt. "A valós törésvonal nem Bokáék csapata és a füvészkertiek között, hanem az erősek és a gyengék között húzódik – felnőtt olvasóként ez volt a legmeghökkentőbb tapasztalat" - írtuk akkor. A teljes kritikát itt elolvashatod: NEMECSEK az nem kisbetű Tovább olvasok Kapcsolódó cikkek Nagy Bödőcs Tibor: Nem voltam olvasó, de A Pál utcai fiúkon sírtam Nagy Grecsó Krisztián: A Pál utcai fiúk életem első katarzisa volt Nagy 10 érdekesség Molnár Ferencről, aki ismerte Budapest összes jellegzetes alakját Hetven éve halt meg New Yorkban Molnár Ferenc, a világszerte ismert és kedvelt magyar színműíró, A Pál utcai fiúk című szerzője. Vérbeli fővárosi publicista volt, darabjaival elsődlegesen szórakoztatni akart, de azért olykor odaszúrt egyet-egyet a polgárságnak. Polc Byung-Chul Han is Nádas Péter falujában élne szívesen, és énekelne a körtefa alatt Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle Loki visszaadja egy boszorkány szívét és ezzel elkezdődik a világvége A 17. századi építésznő veszélyes példát mutathatott volna az utána jövő nőknek Még több olvasnivaló Nagy Romsics Ignác: Nem vagyok irányítható.
A Pál utcai fiúk és a Liliom mellett sok jó és talán kevésbé ismert elbeszélését szeretem, ilyen az Andor, az Egy pesti leány történet e vagy éppen Az éhes város. Ezért is volt igazán szerethető ez a projekt számunkra, mert az ismeretterjesztés is a része" – mondta el Flór Péter, a Színes Város Csoport főtitkára. A csoport zártkörű felhívásra az alkotók friss és kreatív pályázatokat adtak be. Közülük Buzás Aliz illusztrációja nyerte el leginkább a megrendelő tetszését. Nyitókép: Színes Város Csoport Bejegyzés navigáció
Nem voltam az, s most már nem is leszek Hetven év – Egotörténelem címmel jelent meg a történész önéletírásának első kötete, amiben nem csak születésétől értelmiségivé válásáig követjük nyomon az életútját, hiszen történészi aprólékossággal, távolságtartással, de érzékelhető jovilális szeretettel mutatja be alsómégyi szülőföldje és családja történetét és egy emlékezetpolitikailag terhelt időszakot is. Interjú. Nagy Tüdős Klára szerteágazó tehetségével a kor kezdetben nem nagyon tudott mit kezdeni Nem tényirodalmi műben, hanem regénytrilógiában tervezi feldolgozni Tüdős Klára életét Bódis Kriszta. Az első rész nyár elején jelent meg, és a Kisasszonyképző című kötet kimondottan a korai évekre, azon belül is arra az időszakra koncentrál, amely a fiatal Tüdős eszmélése, önállósodása, a későbbi pálya megalapozása szempontjából meghatározónak tekinthető. Zöld Byung-Chul Han is Nádas Péter falujában élne szívesen, és énekelne a körtefa alatt A kiégés társadalma és A föld dicsérete szerzője első magyarországi látogatásán arról beszélt, hogy a fogyasztói társadalom és a digitalizáció hatására az ember egyre inkább önmagába zárul, a Másik eltűnése miatt pedig az emberiség kollektív nárcisztikus depresszióban szenved.