A szervezet rendkívül összetett és bonyolult folyamatok játszódnak le benne, ezért hiába érezzük magunkat rendben, a baba megfogantatásához olykor ennél is többre van szükség. Korhatárra tekintet nélkül Bár sokan úgy vélik a 35 éves kor egyfajta határvonal a teherbeesésnél, ez sajnos nem igaz. Ez a probléma ugyanis kortalan. Épp úgy előfordul a fiataloknál, mint a 30 vagy 35 év feletti nőknél, hogy gondot okoz a teherbeesés. Azért mert nem gondolsz a gyermekvállalásra a biológiai órád ketyeg, és azt sem szabad elfelejteni, hogy nem mindenkié jár egyformán. Páros mellékhatás Hajlamosak vagyunk a termékenységet női kérdésnek tekinteni. Ennél viszont sokkal összetettebb a helyzet. Laboratóriumi tesztek kimutatták, hogy a sikertelen babaprojekt csupán 40%-ban magyarázható a nő terméketlenségével. A szökőév rejtelmei és története - Mosthallottam.hu. Ugyanúgy 40%-ban a másik nemnél jelentkeznek problémák, és a fennmaradó 20% esetében a párok mindkét tagjánál. Az ágyban töltött órák száma növeli az esélyt? Nincs összefüggés a sikeres teherbeesés és aközött, hogy naponta hányszor estek egymásnak.
A kék részre kattintva most elolvashatod erről szóló írásunkat és megtudhatod az igazságot. (Ez a mű a CC-BY-SA-4. 0 licencnek megfelelően, permalinkes forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható. )
Meglepő az a statisztika, mely a The Lancet orvosi szaklap kutatása alapján látott napvilágot. Eszerint 1950-ben még 0 volt azon országok száma, ahol a termékenységi ráta a népesség létszámának fenntartásához szükséges 2, 1 alatt volt, mára a világ országainak fele lépett a népességcsökkenés útjára. Az 1960-as évek végéig szép komótosan tartotta magát a világ a 4, 5 körüli rátához, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy emberöltőnként, azaz 65-70 évenként a Föld népessége duplázódott. A 70-es évek elejétől lassan, majd a 90-es évekre hevesebben zuhanó termékenységi ráta mára 2, 4-re mérséklődött. Ez persze világszinten továbbra is enyhe növekedést jelent, ám hatalmas különbségek rajzolódnak ki az országok között. Hagyományosan a legnagyobb nyomorban sínylődő afrikai országok vezetik a termékenységi versenyt. A nyugat-afrikai Nigerben e mutató 7, 1-et mutat, míg például Ciprusban minden nőre átlagosan egyetlen születő gyerek jut. Termékenységi napok számítása példa. A jövőkutatók számítása szerint a trend folytatódása esetén a világ népessége valahol 9 és 10 milliárd fő között tetőzik majd, végül Afrika kivételével mindenütt csökkenésnek indul.
Hol összeszorult a szívem, hol mosolyogtam az olvasás alatt, de összességében azt mondanám, hogy szívmelengető történet a Férfiidők lányregénye. Olyan könyv ez, amit még napokkal a letétele után sem lehet elengedni, mindig vissza-visszatér a gondolataimba, az a fajta, ami után nem lehet eldönteni, hogy mi olvasson az ember, mi érhet fel hozzá.
Várkonyi Zsuzsa olyan szépen, szívhez szólóan írja le Klára és Aladár történetét, olyan finoman csempészi a sorok közé a két ember kapcsolatának lényegét és mélységét, a politika és a történelem eseményeit, ezek hatásait az emberi lélekre és sorsokra, hogy cseppet sem csodálkozom azon, hogy a könyv sikere töretlen az olvasók körében. Még ha merőben másról szól is a történet, eszembe juttatta Hódos Mária és Farkas Erzsébet Fiaim, hol vagytok? című dokumentumkönyvét (legalábbis én dokumentumkönyvnek nevezem az igaz történeten alapuló, valódi napló bejegyzéseiből íródott művet). Mindkét könyv olyan emberi sorsokat, kapcsolatokat tár elénk, megsebzett és sokat szenvedett emberek közti olyan erejű segítő összekapaszkodásokat mutat be a történelmi viharok közepette, melyek megrendítő, szomorú és mégis reményteli, életigenlő érzéseket keltenek az olvasóban. Olyan történetek, melyek mélyen elgondolkodtatóak, egy ország kortörténetei (vagy inkább kórtörténetei? ) is lehetnek egyben, mindazon túl, hogy felejthetetlen olvasásélményt nyújtanak.