1808-ban József nádor javaslatára alakult meg a Királyi Szépítő Bizottság. Feladata volt az addig esetlegesen, vagy szebben fogalmazva, organikusan fejlődő Pest építészetének életébe rendet, előrelátást hozni. A nagy ívű tervekben csak epizód a mi utcánk 1813-ban történő kialakítása, és a telkek kimérése. A Szép utca akkori elnevezése, "SchönGasse", e nagyratörő hivatalnak állított máig tartó emléket. A Széphárom neve még az intézmény létrehozásának idejéről maradt ránk. A felújítási munkálatok Kossuth Lajos u. 3. címen futottak, de a bejáratunk természetesen már akkor is a Szép utca felől volt. Végül a dolgozók beszélgetésében a Kossuth utcát felváltotta a helyet pontosabban jelölő Szép utca, csak a három maradt. Mikroszkopikus világok. Nem volt ez olyan nagy tévedés, mert a ház valóban két házhelyet foglal el, de tévedés volt, mert ez mégis csak egy ház: a Horváth-ház. Végül maradtunk a Széphárom névnél, így, egybeírva, és a tévedések elkerülésére csináltunk gyorsan egy 1/b táblát a kapunk fölé. Széphárom Közösségi Tér lett a nevünk, és egy olyan közösségi helyet szeretnénk létrehozni és működtetni, ahol a művészek, teremtő emberek, és a kíváncsi, befogadó közönség között, az alkotásokon keresztül egyfajta párbeszéd folyik.
Illyés Borbála Történelmi Babaszobrai Pesterzsébeti Múzeum, 1201 Budapest, Baross u. 53. Nyitva: keddtől szombatig, 1018 óráig. Telefon: 0612831779, email: További programok
A Széphárom egy közösségi tér Budapest Belvárosában. Az Aranytíz Kultúrház társintézménye, melynek fenntartója az V. kerületi önkormányzat, és mint ilyen, tevékenységével aktívan részt vesz a helyi szintű közművelődési, közösségfejlesztési és művelődésszervezési feladatokban. A 2014 szeptemberétől üzemelő Széphárom kiállítóterei időszaki kortárs kiállításoknak adnak helyet, legyen szó képzőművészetről, iparművészetről, egyéni vagy csoportos tárlatokról. A Széphárom munkatársai feladatuknak tekintik az igényes művészet befogadását. Színvonalas és sokszínű kiállításokban gondolkodnak, amelyek nem csak a szakma, de a művészetkedvelő közönség számára is vonzóak. Célunk a további változatos és magas színvonalú kulturális értékközvetítés, a kiállításokkal egybekötött műhelyfoglalkozások, beszélgetések és konferenciák, hogy a nagy múltú, belvárosi Horváth-ház ismét Budapest kulturális vérkeringésének szíve, vagy legalábbis szerves része lehessen. Széphárom Közösségi Tér - A kíváncsi elme • Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége. Miért Széphárom a nevünk? A "Szép"-et nem szükséges magyarázni, de talán érdekes lehet, hogy honnan ered ennek a rövid utcácskának a neve.
Átrendezett díjtáblázatok A visszafogott osztogatás hátterében az óvatosság is állhat. Az idén ugyanis többé-kevésbé minden biztosítónak változtatnia kell az évek óta jól bevált kgfb-tarifálási módszerein. A Magyar Nemzeti Bank vezetői körlevélben ismertette ugyanis tavaly ősszel, milyen árazási gyakorlatot vár el a biztosítóktól. Groupama: Több mint háromszoros kárkifizetés az extrém időjárás miatt | Biztosító Magazin. A jegybank két, évek óta tartó, autósok százezreit sújtó gyakorlatnak kíván véget vetni ezzel. Az egyik a bizonyos járműosztályok "feketelistázása", vagyis olyan tarifák meghirdetése a biztosítók által nem kedvelt kategóriákra, amelyek alapján az adott járműtípus üzembentartói biztosan nem kötnek az adott cégnél kgfb-t. A személyautósokat sok biztosító szerette korábban is, de a motorosokat már nem annyira, és a vontatók, kamionok, buszok is több helyen hajmeresztő árakba botlottak korábban. A biztosítók arra hivatkozva adtak meg magas árakat, hogy nincs megfelelő adatbázisuk korrekt tarifák kalkulálásához. Az MNB viszont most már elvárja, hogy a biztosítók használják, a Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) adatait, amely kellő statisztikai hátteret ad valamennyi (akár a díjszámításhoz kevés tapasztalattal rendelkező) piaci szereplőnek a megalapozott díjtarifák kialakításához.
Az intenzív viharok miatt valamennyi hazai biztosító meghosszabbította telefonos ügyfélszolgálatának félfogadási idejét is. A kárbejelentések harmada immáron interneten érkezik. Kárelhárítás Miskolcon, 2010. Mire fizet a biztosító? Magyarországon a meteorológiai események okozzák a lakásokban keletkező károknak a 40 százalékát. Az elmúlt három évben a lakáskárokra kifizetett összeg 34 százaléka kapcsolódott a meteorológiai károkhoz. Átlagosan 50 ezer forintot fizetett ki a biztosító egy-egy ilyen káresemény után, ám minden esztendőben előfordult milliós összegű megtérített kár is. A viharkárok nagy részét a biztosítók általában szemle nélkül, telefonos bejelentés alapján intézik. A szemleköteles károk esetében a kárszakértők a bejelentéstől számított 24 órán belül felveszik a kapcsolatot az ügyféllel. A szakértők a helyszíni szemle során speciális, érintőképernyős, hordozható számítógépre rögzítik az adatokat, számításokat, így a biztosító már a helyszínről el tudja indítani a kárrendezést, vagyis a banki átutalást.
2021. július 1. A legtöbb kárt a jégeső okozta a múlt hétvégén, de viharkár és felhőszakadás miatt is több ezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz. A MABISZ adatgyűjtése szerint most a viharszezon felénél járunk, az eddigi kárkifizetések összege pedig meghaladja a kétmilliárd forintot. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) 2010 óta összesíti a május 1. és augusztus 31. közötti nyári viharszezon adatait. Ezen időszak alatt a lakásbiztosítási szerződések alapján összesen egymillió háromszázezret meghaladó lakossági kárbejelentés érkezett a tagjaihoz, amelyekre több mint 93 milliárd forintot fizettek ki vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz okozta károkra. Az elmúlt tizenegy év alatt a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, akkor ugyanis május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az évtized közepéig azután 6-8 milliárd forint között mozogtak a kifizetett összegek, azután csendesebb évek következtek (3-4 milliárd forint), majd tavaly ismét gyakrabban csengett a kassza (6, 6 milliárd forint).