Szombat este 21 órától a Millenáris Teátrumban koncertet ad a hónapok óta szabadságon lévő Amorf Ördögök a teljes, 40 tagú Honvéd Férfikarral közösen. Az Ördögök tavaly ősztől pihenőt tartottak, most megváltozott felállásban, több, mint fél éves szünet után május 13-án újra színpadra lépnek. A teljes, 40 tagú Honvéd Férfikar vendégszereplésével megkoronázott koncert a Jövő Házában lesz. Nagy erőkkel készül mindkét brigád erre a minden bizonnyal megismételhetetlen, exkluzív estre: az eklektikus, világutazós sanzon-popot játszó Ördögök visszatértek első felállásukhoz: ismét állandó tagként szerepel Péterfy Bori énekesnő, a dalszövegíró-énekes Tariska Szabolcs és a zeneszerző-billentyűs Tövisházi Ambrus mellett. A kísérőzenekarban vendégeskedik majd Eichinger Tibor jazz-gitáros, aki több, mint négyéven át volt az Ördögök tagja. A régi Amorf-koncertekről ismerős tagok: Drapos Gergely, Tompa Ákos és Pápai István mellett Mészáros Ádám játszik még a csapattal. Drucker Péter, a Honvéd Férfikar karigazgatója vezényli a kórust május 13-án, akik az Amorf Ördögök saját dalaiban is szerepelnek, és az Illés zenekar feldolgozáslemezére készített, közös számot is előadják majd.
A zenekar 1993-ban alakult gimnáziumi zenekarként. Az alapító Tövisházi Ambrus és Tariska Szabolcs hosszú évekig csak a merevlemez-fióknak barkácsolták különös hangulatú muzsikáikat. Öt évvel később került a csapatba a Krétakör Színház színésznője, Péterfy Bori, akinek fátyolos hangja, és bűbájos színpadi megjelenése pompásan illett a zeneszerző és szövegíró által megálmodott világhoz. Több zenét írtak Szőke András filmjeihez, majd egy évvel később kiugró sikert arattak a Nekem a Balaton... című táncdal-feldolgozással. 2000-ben jelent meg első nagylemezük, mely már teljes fegyverzetben mutatja a zenekart. A Betyár a Holdonnal világos lett, hogy az Amorf Ördögök a magyar könnyűzenei paletta teljesen egyedi, besorolhatatlan és páratlanul tudatos zenekara. Az Amorf Ördögök zenéje különös hibrid: szégyentelenül keverednek benne a mulatós csárdásdiszkó négynegyedei és a nu-jazz finom hangulatai, a recsegős Hammond-futamok és a visszhangos dubok. E sokféleségből mégis összetéveszthetetlen és páratlanul egységes zenei világ bontakozik ki, melyet csak plasztikusabbá tesz a szövegek markáns hangulata.
A lökött refrén valószínűleg még mindig elég jól ordibálható koncerteken, úgyhogy erre például mindenki bátran készülhet.
* * * – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is! Itt működött Magaziner Lajos híres ablakredőny gyára, valamint itt volt irodája Schmidt Miksa bútorgyáros-műgyűjtőnek, aki nélkül valószínűleg nem létezne mai formájában a mai Kiscelli Múzeum sem. Érdemes lesz tehát ezen a hétvégén, vagyis 2016. április 17-én, vasárnap 14 és 16 óra között ide is benézni. A házról és a programokról további információkat szerezhetünk a Budapest100 oldalán. A cikk megírásához köszönjük a ház emlékeit írásba foglaló Fehérváry házaspár, illetve a további kutatást végző Tóth Anna és Hajós-Dauner Zsófia önkéntesek segítségét. English: Listed building with shops, part of a listed area. - 18 Szent László Street, Kisvárda, Szabolcs-Szatmár-Bereg County, Hungary. Magyar: Üzletes lakóépület, helyileg védett műemlék, azonosító: -2248 településképi jelentőségű terület része: Szent László utca mindkét oldala ID -2231. Szent István krt., 18-22 | 18 | Nagykörút Portálprogram. Egyszerű utcafronti falazat, díszes, kovácsoltvas erkélyekkel. Van benne szolárium, játékbolt, Bizsu-ré Ékszerüzlet, Kisvárda Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ (KKFKK) a Debreceni Egyetem, Óbudai Egyetem, Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar részlege.
Az egykori Lipót körút – vagyis a mai Szent István körút – elejét jobbra és balra is egy-egy hatalmas bérház foglalja el. Szinte minden budapesti ismeri őket – és mégsem, hiszen az ott lakókon kívül nem sokaknak akad dolga. A hatalmas épület lépcsőháza több érdekes megoldást rejt, a házban működő intézményeknek és az itt megfordult hírességeknek pedig sok kultúrtörténeti érdekességet köszönhetünk. A historizáló lakóház 1899 és 1903 között épült fel Gaál Bertalan tervei alapján. A korszak ismert műépítésze számos házat építtetett fel a Nagykörúton – ezek közül a leghíresebb az 1908-ban épült Royal Orfeum volt a mai Madách Színház helyén. 18-22 | Nagykörút Portálprogram. A Szent István körút 1. is látogatható lesz a Budapest100-on Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest Belépve a kapualj antikizáló reliefdíszítései tűnnek fel elsőként. A kapu felett az EDIFICAVIT GAÁL BERTALAN ("Építette Gaál Bertalan"), az átjáró felett pedig – a római számot a négy C miatt nem nem egészen szabályosan leírva – az MDCCCCIII (vagyis 1903) feliratot láthatjuk.
Építés éve: 1895, 1896 Építtető: nincs adat Építő: nincs adat Épület funkciója: lakóház Kutatva: 2016 Helyrajzi szám: 25106 Második cím: Hegedűs Gyula utca 2. Fotó: Dési Kiszti Kutatás: Bede-Fazekas Janka Önkéntesek: Tőtős Mária Leírás A lakóház építtetője Haraszti Jelinek Henrik úr (1853-1927) volt, aki tanulmányai befejezése után az apja, Jellinek Mór által alapított Budapesti Közúti Vasúti Társaságban dolgozott, majd a cég vezérigazgatója lett (1883? 1911). Az I. világháború végén megindult Új Nemzedék című lap kiadója és támogatója volt. Jelentős szerepet játszott a fővárosi vasúti hálózat kiépítésében, valamint a főváros és környéke helyiérdekű vasutakkal (HÉV) történő ellátásában. Szent István Körút 18 – Szent István Körút 1. - Videa. Ezért "haraszti" előnévvel magyar nemességet és udvari tanácsosi címet is kapott. A tervanyagban megtalálható a Barta Károly által 1923-ban Barta Erzsébet virágüzletének portáljához készített terve, Ébner Rezsőné portálját 1972-ben pedig Füredi Béla és társai tervezték. 1929-ben egy garázst alakítottak át, 1931-ben pedig a Philips Rt.