A digitális kompetencia fejlesztése a sajátos nevelési igény by Mária Kölesné Németh
A 2003-as módosítás nem kívánt következményeként megjelent tömeges "diszes"-sé (diszlexiássá, diszgráfiássá, diszkalkuliássá) nyilvánítás stigmatizáló hatásának és fenntarthatatlan finanszírozásának csökkentése érdekében a 2005-ben az SNI fogalmát az Oktatási Minisztérium pontosította (elkülönítették a "fogyaték" és "egyéb probléma kategóriákat"), 2007-ben pedig hivatalosan is elhatárolták az organikus illetve a nem organikus okokra visszavezethető sajátos nevelési igényt (SNI-a és SNI-b), megjelölve a kategóriák finanszírozási és ellátó intézmény szerinti kereteit. Az SNI-a esetében maradhat a tanuló speciális intézményben és finanszírozásuk is fennmarad, az SNI-b kategória kizárólag normál oktatási intézmények keretében fejleszthető, az utánuk járó fejkvóta azonban megszűnik. Az új diagnosztikai csoportosítás korszerűbb és finomabb, mert elfogadja azt, hogy az atipikus fejlődési zavarok eltérő (organikus/nem organikus) okból is kialakulhatnak, ennek következtében más fejlesztést igényelnek.
Az integráltan oktatott SNI-tanulók sajátos nevelési igényének leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar (69%), 12%-uk enyhén értelmi fogyatékos, 8, 5%-uk beszédfogyatékos. Nemek szerint is jelentős eltérés figyelhető meg, a lányok 5, 4%-a, a fiúk 10%-a sajátos nevelési igényű. Az általános iskolába járó sajátos nevelési igényű tanulók száma egyre magasabb Hogyan kezdődik? Az eltérő fejlődés felismerése történhet a szülők által és a korai fejlesztésben (már csecsemőkorban) is, azonban jellemzően intézményi keretek között, óvodában, iskolában történik. Első lépésként a pedagógusok felfigyelhetnek jelekre, problémákra (pl. agresszió, szorongás, szociális zavar), amelyet úgy ítélhetnek meg, hogy további kivizsgálásra érdemesek. Ekkor küldik a gyermeket a gyógypedagógushoz és/vagy az intézménypszichológushoz. A gyógypedagógus és/vagy az intézménypszichológus vizsgálatokat végez, megfigyel, és ha úgy ítéli meg, a gyermeket továbbirányíthatja a szakértői bizottsághoz.
Szakmai egyeztető fórumot tartottak a XV. kerületi polgármesteri hivatalban. Hogyan tud az önkormányzat védőhálót nyújtani a különleges bánásmódot igénylő gyerekeknek és családjaiknak? Többek között erről is szó volt azon a szakmai egyeztető fórumon, melyet január 21-én tartottak a XV. kerületi polgármesteri hivatalban: A sajátos nevelési igény (SNI) és ami mögötte van címmel. Fotó: Csokonai Nonprofit Kft., Vargosz Az SNI széles palettán mozog, a különleges bánásmódot igénylő fiatalok mozgásszervi, érzékszervi, értelmi fogyatékkal vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdenek. A kerületben jelenleg 400 fő bölcsődésből 26 gyermek érintett SNI-vel. A 2000 fő óvodás gyermekből pedig 73 gyermek, amelyből 26 beszédfogyatékos, 24 pszichés fejlődési zavarral küzd, 22 pedig autizmus spektrum zavaros, valamint 1 mozgás fogyatékos. Évről évre nő a fejlesztésre szoruló gyermekek száma, konkrét okok még nem ismertek, mi áll a növekvő tendencia hátterében, de a jobb diagnosztizáltság mellett nagy szerepe lehet a környezeti hatásoknak is.
Bár elvileg csak olyan intézmény fogadhat sajátos nevelési igényű gyermeket, aki rendelkezik az ellátáshoz szükséges, megfelelő szakos gyógypedagógussal, mégis előfordul, hogy e nélkül is felveszik a gyermekeket, jó szándékból, szülői kérésre, vagy egyéb okból kifolyólag. Ilyen esetekben szokásos megoldás, hogy külsős szakemberrel kötnek megbízási szerződést, aki végzi a habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat, pár szóban tájékoztatja, többnyire a gyermek osztályfőnökét a haladásról - bár sokszor csak úgy kutyafuttában. Ez a lehetőség ideig-óráig megoldás ugyan, de hosszú távon nem "kifizetődő", hiszen nincs rá sem idő, sem mód, hogy megfelelő, megnyugtató segítséget nyújtson a sajátos nevelési igényű gyermekeket tanító többségi pedagógusoknak, (pedig előbb-utóbb mindenki tanítja majd őket) vagy akár a szülőnek. A sajátos nevelési igény, sajátos pedagógiát, így nyelvezetet, módszereket, tudást kíván mindannyiunktól, melyet előbb vagy utóbb meg kell tanulnunk. Annál is inkább, mert egyre többen fedezik fel, hogy a gyógypedagógiai módszereket nagyszerűen lehet alkalmazni a szakvéleménnyel nem rendelkező, tanulási nehézséggel küzdő gyermekeknél is.
az érintetteket ("még több tanulás") • Csak elvétve vannak a hagyományostól eltérő kezdeményezések (diáktoborzás, szülői együttműködés, lazább oktatásszervezési keretek, személyre szabottság, mentortanár…) • 25% másik iskolában végül továbbtanul • 35% (alkalmi) munkát végez • 40% munkanélküli… 2. esély: dobbantás • A Kt. 126.
• Az első - harmadik évfolyamon, illetve a negyedik évfolyamon félévkor szöveges minősítés (kiváló, jó, megfelelő, felzárkóztatásra szorul). • Az első - harmadik évfolyamon évfolyamismétlés csak igazolt, igazolatlan hiányzás miatt. • A jegyző elrendelheti a gyermek nevelési tanácsadáson, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán való megjelenését. • Integrációs felkészítés (a többi gyermekkel azonos csoportban, arányok) • Integrációs oktatásban résztvevő iskolában fejlesztő pedagógus, gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása. Jelen helyzet hangsúlyos feladatok • széleskörű integráció • komplexebb szükségletek • a gyógypedagógiai szaktudás megosztása (team-tanítás, osztálytermen belüli segítségnyújtás) • "manager" tevékenység hangsúlya (előkészítés, tervezés, szervezés, értékelés, kapcsolattartás) • terápiás tevékenység (team-munka) "Az egyenlőségeszmény fényében felismerhetővé vált, hogy a fogyatékos emberek számára nem lehet különpályás társadalmi beilleszkedési utat kialakítani.