Zárójelben feltűntettük a megfelelő jogszabályhelyet, így ha annak pontos szövegére van szüksége, kérjük, nézzen utána a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben. Gondnokrendelés, a gondnok jogai és kötelezettségei Gondnokrendelés: A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Gondnok minden cselekvőképes személy lehet, aki a tisztséget vállalja. Új szabályként viszont kizáró ok (2:31), ha valakit a gondnokság alá helyezett személy előzetes jognyilatkozatában kizárt az e körben jelölhető személyek közül, vagy akinek személye ellen egyéb módon kifejezetten tiltakozik; vagy akinek gondnokul rendelése a gondnokság alá helyezett személy érdekeivel ellentétes. Gondnokul – ha ez az érdekeivel kifejezetten nem ellentétes – a gondnokság alá helyezett személy által az előzetes jognyilatkozatában megjelölt vagy a gondnok kirendelése iránti eljárásban az érintett által megnevezett személyt kell kirendelni. Ha ez nem lehetséges, elsősorban a gondnokság alá helyezett személlyel együtt élő házastársat, élettársat kell e feladatra kirendelni.
Ha az érintettnek nincs ilyen hozzátartozója, vagy a házastárs, az élettárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság alá helyezett személy érdekeit, a gyámhatóság olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására – az összes körülmény figyelembevételével – alkalmas. A kirendelésénél az arra alkalmas személyek közül előnyben kell részesíteni a szülőket vagy a szülők által a haláluk esetére közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt; ezek hiányában azokat a hozzátartozókat, akik szükség esetén a személyes gondoskodást is el tudják látni. Ha a gondnok a fentiekben foglaltak alapján nem rendelhető ki, a gondnokság alá helyezett személy számára hivatásos gondnokot kell rendelni. A gondnoki tisztség megszűnése, a gondnok tevékenysége: A gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből felmenti, ha a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette, a gondnokolt meghalt, a gondnok fontos okból a felmentését kéri; vagy utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a kirendelés akadályát jelentette volna.
A gondnokság a cselekvőképességhez szorosan kapcsolódó, mintegy azt pótló jogintézmény, amely röviden arra szolgál, hogy az ügyei vitelében akadályozott személy érdekei ne sérüljenek. Részletesen leírjuk a gondnokság fajtáit, a gondnokrendelés szabályait, eljárását. A gyámság a szülői felügyelet hiányát pótló intézmény. Szó lesz a gyámrendelés szabályairól, valamint a gyám jogairól és kötelezettségeiről. A gondnok kirendelése A gondnok személye Helyettes gondnok A gondnok felmentése, elmozdítása A gondnok vagyonkezelése A gondnok számadása Eseti számadás Végszámadás A számadás elmaradásának következményei A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Gondnok lehet minden cselekvőképes, nagykorú személy. Gondnokul csak az rendelhető ki, aki a gondnoki tisztséget vállalja. A gondnokrendelés előtt a gyámhatóság vizsgálja meg a gondnokrendelés okát, van-e nevezett gondnok, a gondnokolt kinek a gondozásában áll, van-e a gondnokrendeléssel érintett személy előzetes jognyilatkozatában gondnokul megjelölt vagy kizárt személy.
Minden olyan esetben a gyám elmozdítására kerül sor, amikor a gyám a jogaival visszaél, vagy a kötelességét elhanyagolja. (Például visszaél a jogaival az a gyám, aki a kezeihez kézbesített gyermektartásdíjat vagy az árvaellátást nem a gyermek szükségleteire fordítja, és a kötelességét hanyagolja el az, aki a beteg gyermeket nem viszi orvoshoz. ) Elmozdítják a gyámot akkor is, amikor bár nem a gyámság gyakorlásával kapcsolatban, de olyan cselekményt követ el vagy olyan magatartást tanúsít, amely miatt méltatlanná válik a gyámi tisztség ellátására. Ezért kerülhet sor egy züllött, alkoholista életmódot folytató személy vagy egy nemi erkölcs elleni büntettet elkövető személy elmozdítására. A gyám elmozdítása során azonnali felfüggesztésre is sor kerülhet, ha alaposan feltételezhető, hogy a gyámot a tisztségéből a fenti okok miatt el kell mozdítani, és a késedelem veszéllyel járna a gyermekre nézve. A gyám a tisztségének megszűnése után köteles a működéséről a gyámhatóságnak jelentést készíteni, a kezelése alatt volt vagyonról pedig, a vagyonkezelői joga megszűnésétől, illetve a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belül végszámadást előterjeszteni.
Abban az esetben, ha a számadás felülvizsgálata során a gyámhatóság hiányt, indokolatlan kiadást, illetve a nem megfelelő gazdálkodás eredményeképpen kárt állapít meg, a gondnokot a kár 8 napon belüli megfizetésére hívja fel. Ha a gondnok vitatja a kötelezettségét (akár annak jogalapját, akár összegszerűségét), a gyámhatóság a követelés érvényesítése iránt kártérítési pert indít.