Imrédy Béla (1891–1946) Német eredetű, magyar nemességet szerzett családból származott, apja, Imrédy Kálmán a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének alelnök-vezérigazgatója volt. A budapesti piarista gimnázium elvégzése után a Királyi Magyar Tudományegyetemen folytatta tanulmányit; 1913-ban jogi doktorátust szerzett, s köztisztviselői pályára lépett. Az első világháború kitöréséig fogalmazógyakornok a Pénzügyigazgatóságon. 1914 augusztusától tartalékos hadnagyként, majd főhadnagyként frontszolgálatot teljesített. 1918-ban szerelt le, s még abban az évben pénzügyi szakvizsgát tett. 1919-ben a Pénzügyminisztériumba került, ahol 1920-ban pénzügyi titkárrá nevezték ki. MTVA Archívum. 1922-ben, kilépve az állami szolgálatból, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének titkára, majd 1924-től főtitkára. 1926-tól a Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettese, a közgazdasági, tanulmányi és statisztikai osztály vezetője. 1928-ban elnyerte az igazgatói széket és az üzletvezetőségi tagságot. A már nemzetközileg is elismert pénzügyi szakember 1932 nyarán részt vett Gömbös Gyula 95 pontos nemzeti munkaterve gazdasági és pénzügyi vonatkozású részeinek kidolgozásában.
Fogalomtár kulcsfogalom: Pénzügyi szakember, politikus, miniszterelnök. 1938 májusától 1939 februárjáig miniszterelnök. Németországi útja és az első bécsi döntés hatására angolszász orientációját fokozatosan feladva a németek felé fordul. Irányításával kezdik meg a második zsidótörvény kidolgozását, miniszterelnökségét mégis egyik dédszülőjének származása miatt kell feladnia. A szélsőjobboldali ellenzék prominens tagja lesz. A második világháborút követően, mint háborús bűnöst halálra ítéli a Népbíróság; 1946-ban kivégzik.