2013-05-13 - Egy kis nosztalgiázásra hívom a kedves olvasókat! Telnek a napok, hetek, hónapok, sőt az évek is szaladnak, így ki emlékszik már arra, hogy miről cikkeztek az újságok 30-40 éve? Pedig Százhalombatta elég sűrűn megjelent a különböző cikkekben. Szemezgettem a Városi Archívum lapkivágataiból, és összeállítottam belőlük az 1969 és 1979 közötti júniusi történéseket. Minden esetben megtartottam az eredeti szóhasználatot. (Az 1980 és 1989 közötti időszakot a következő számban olvashatják. ) 1969. június 14. Népszabadság: Felavatták a Dunamenti Hőerőművet és a Dunai Kőolajipari Vállalatot. Az ünnepségen részt vettek: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, dr. Lévárdi Ferenc, nehézipari miniszter, Cservenka Ferencné, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, Csenterics Sándor, a DHV igazgatója és dr. Simon Pál, a DKV igazgatója. 1970. június 5. Pest Megyei Hírlap: Megalakult a KISZ-bizottság a DKV Művelődési házában. A titkára Barnaki Ernő lett. 1970. június 17. Pest Megyei Hírlap: Japán delegáció járt a DKV-ban.
Ezenkívül váltakozva mindegyik kiadásban álmutációk is voltak: a Buda-vidék, a Tápióság, a Dunatáj és a Dabas és vidéke. 1991-ben Bárd András főszerkesztésével a Pest Megyei Hírlap már politikai napilap alcímmel jelent meg, és a lapnak északi és nyugati, valamint keleti kiadása volt. Az északi és nyugati kiadás tartalmazta a Váci, a Gödöllői, a Buda vidéki és a Dunatáj hírlapot, a keleti kiadás pedig Ceglédi, a Dabasi, a Monori, a Nagykőrösi és a Tápiómenti hírlapot. A Dabasi hírlap és Tápiómenti hírlap című részek váltakozó napokon és felváltva szerepeltek a folyóiratban. Takarékossági okokból még Bárd András főszerkesztő ideje alatt azonban a különkiadásokat megszüntették, és az öt városi hírlapot már egyetlen kiadásban egymás mellé nyomtatták ki, ezzel együtt megszüntették az álmutációkat is. 1992 és 1995 között Tallós Emil főszerkesztő ideje alatt a Pest Megyei Hírlap a Ceglédi hírlap, a Gödöllői hírlap, a Monori hírlap, a Nagykőrösi hírlap és a Váci hírlap egy-egy oldalával jelent meg.
2016. január 7., 16:08 A Pest Megyei Könyvtár sikeres pályázata folytán a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával digitalizált változatban is elérhetővé váltak a Pest Megyei Hírlap 1982-1994 közötti évek számai. Szövegfelismerő program segítségével olyan kétrétegű pdf-fájlban van közzétéve az újság, amelynek teljes szövegében lehet keresni, és lehetőség van szövegrészek kijelölésére, másolására és egyéb alkalmazásokba való beillesztésére is. A gyűjtemény elérhető a Pest Megyei Könyvtár honlapján () a "gyűjtemények —> digitális gyűjtemény —> Pest Megyei Hírlap 1982-1994" fül alatt.
1978. Dunántúli Napló: Üzembe helyezték a Százhalombatta-Pécs termékvezetéket: óránként 150 ezer liter gázolaj áramlik Pécsre. 1979. Magyar-szovjet halászati együttműködés 5 éves programja keretében tapasztalatcsere a TEHAG-ban. 1979. június 12. Népszabadság: Újdonságok a haltermelésben: A TEHAG évente 300-320 millió halivadékot termel a vásárlói részére. 1979. június 23. A vegyipari dolgozók III. országos dalostalálkozója a Ságvári Endre Általános Iskola aulájában. Fellép a százhalombattai Liszt Ferenc Kamarakórus. 1979. Pest Megyei Hírlap: A KÖJÁL helyi kirendeltsége megtiltotta a fagylaltárusítást a VADKACSA bisztróban. A lista természetesen nem teljes, hiszen igen nagy anyagról van szó. Aki szeretne bővebben olvasni a város történetéről, látogasson el kedden és csütörtökön a Hamvas Béla Városi Könyvtár Városi Archívumába, ahol is 10-től 18 óráig szeretettel várom az érdeklődőket! Kovács Edina történész, Hamvas Béla Városi Könyvtár Városi Archívum Képek: 1. A leendő városközpont 2. A DHV kettes számú kéményének építése 3.
Többekben – így Jávor Benedek EP képviselőben is – felmerült azonban: a historizáló kifejezések visszahozása – ami nem csak az ellenzéket, de a Fidesz-tábort és politikusokat is megosztja – csupán az első lépése egy olyan átfogó önkormányzati reformnak, amelynek során drasztikusan csökkentik a helyi, választott vezetők befolyását és döntési jogköreit, a fősipánok, vagyis a miniszterelnök (az idevágó, történeti kifejezéssel élve: a király) kinevezettjei javára.
Az újság népszerűségét jellemzi, hogy fénykorában elérte a 80 000-es példányszámot, de 1995-re mind a példányszám, mind az előfizetőinek száma annyira lecsökkent, hogy a lapot anyagi nehézségek miatt végül megszüntették. Utolsó megjelenése 1995. február 4-én volt. Megosztás
Nyár közepe van, ilyenkor mindenki szabadságra szeretne menni. Kinek mennyi szabadság jár? 5 tévhit, mely a fejekben él a szabadság kiadással kapcsolatban! 1. A ki nem vett szabadság átvihető az új munkahelyre? Nem ritka, hogy valaki év közben lép be új munkahelyére. Ilyenkor az éves szabadsága időarányos részével gazdálkodhat új állásában. Mindegy, hogy előző munkahelyén igénybe vette-e az összes arányosan járó szabadságát, vagy nem vette azt ki. Ami ott megmaradt, nem vihető át az új munkahelyre. A szabály az, hogy a munkaviszony megszűnésekor a megmaradt szabadságot pénzben kell részére megváltani, kifizetni. Öt tévhit a szabadság kiadása körül- HR Portál. 2. Részmunkaidős munkavállaló = kevesebb szabadság? Ez egy tévhit, mellyel nagyon sok esetben találkoztam már. Az általános munkaidő a napi 8 óra, van azonban aki ennél kevesebb időben, napi 6 vagy 4 órában dolgozik. Ezt részmunkaidős foglalkoztatásnak hívjuk. Tévhit azonban, hogy a részmunkaidőben alkalmazott munkatársnak kevesebb nap szabadság járna, mintha teljes munkaidőben dolgozna.
Abban az esetben, amennyiben a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében a szabadságot kiadni pl. hosszan fennálló keresőképtelenség, az ok megszűnséétől számított hatvan napon belül ki kell adni a munkáltatónak a "bentmaradt" szabadságot. A munkáltató és a munkavállaló az adott naptári évre kötött megállapodásban rögzíthetik, hogy a munkáltató az életkor alapján járó pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Szabadság igénybevétele rendkívüli esetben A munkaviszony fennállása alatt előfordulhat olyan előre nem látható esemény, illetve személyi, családi körülmény, amikor a munkavállalónak nincsen módja arra, hogy a törvény által előírt a 15 napos határidő figyelembevételével jelezze a munkáltatónak a szabadság igényét. Ekkor a munkáltatónak figyelemmel kell lennie az Mt. Szabadság év végi kiadása – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. átalános magatartási követelményeire, ezen belül a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, kölcsönösen együtt kell működni és nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a munkavállaló jogát, jogos érdekét sérti.
Szabadság év végi kiadása – D. A. S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.
Ugyanakkor a munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén az előre nem látható körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. A szabadság kiadásának módosítása, megszakítása A munkavállaló szabadságának tartama alatt a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekét vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén módosíthatja a szabadság kiadásának közölt időpontját, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, illetve kollektív szerződésben rögzített rendelkezés alapján a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Nincsen arra konkrét meghatározás, hogy mi minősül fontos gazdasági érdeknek, vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő oknak, erre a kérdésre az ítélkezési gyakorlatban találjuk a választ. Fontos gazdasági érdek lehet például egy nagy jelentőségű projekt határidőre történtő teljesítése, amelynek elmulasztása komoly bevétel kiesést eredményezne a munkáltatónál, de ilyen lehet például, ha a munkavállaló olyan speciális szakértelemmel rendelkezik, amely más munkavállalóval nem pótolható, például egy technológiai gép karbantartásához (javításához) is értő munkavállaló, de ilyen lehet az, amikor kiemelt társadalmi érdek fűződik – például az egészségügy területén – egy adott szolgálatatás folyamatos biztosításához.
Ilyenkor kötelező a ki nem vett szabadságot pénzben kifizetni részére. 5. Szabadság szombaton és vasárnap is? Szintén gyakran előfordul, hogy valaki nincs tisztában azzal, hogy hogyan is kell számolni a kivett szabadságnapokat? Az egyszerűség kedvéért vegyünk egy olyan munkavállalót, aki általában hétfőtől péntekig dolgozik, és a szombat, vasárnap szabad. Az ő esetében, ha 7 nap szabadságot vesz ki, akkor hétfőtől a következő hét keddig lesz szabadságon, legközelebb szerdán kell dolgoznia. Vagyis a szabadság azokra a hétköznapokra vonatkozik, melyek egyébként munkanapok lennének a számára. Más a helyzet akkor, ha valaki úgy dolgozik, hogy a hétvége is a rendes munkaidejébe tartozik. A szabadságot neki is úgy kell számolni, hogy mindig csak az ő munkaidő-beosztása szerinti munkanapokra vonatkozzon. Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Munkajog blog HR Blog
Mi minősül kivételesen fontos gazdasági érdeknek, vagy súlyos és közvetlen oknak? A munkaszervezéstől független körülmény minősülhet ennek, ami a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná, ha a szabadság kiadásra kerülne. A munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok lehet például baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, testi épséget, egészséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetve elhárítása. A szabadság kiadására vonatkozóan további szabályok is léteznek, így egy-egy felmerülő esetben célszerű szakemberrel konzultálni. Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd - - - - - - - - - - A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Kövessen bennünket itt is: