A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij ( oroszul: Модест Петрович Мусоргский) (Karevo, 1839. március 21. – 1881. március 28. ) az operairodalom és az orosz zene történetének kimagasló egyénisége, a 20. század zenéjének egyik előfutára. Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Fő művei 4 Média Élete A legendák szerint Szmolenszkij herceg fia. Bár már hétévesen Liszt Ferenc műveit játszotta és feltűnően tehetséges volt, apja mégis katonai pályára szánta. Szülei 17 éves korában be is léptették a gárdaezredbe, ahonnan azonban kilépett, új kapcsolatokat teremtett, írókkal, költőkkel, filozófusokkal. Ekkor ismerkedett meg az orosz nagyokkal: Borogyinnal, Dargomizsszkijjel, Kjuival és éveiben vidéken, az orosz falusi nép között élt. M. Fehérvári Judit – Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij – Vidnyánszky Attila: Borisz Godunov (Csokonai Színház Debrecen) – 7torony Irodalmi Magazin. Itt a beszélgetéssel töltött hosszú téli esték benépesítették képzeletét a mesék hőseivel, az éjfélkor hazajáró szellemekkel, a boszorkányszombatokon hajnalig tartó tivornyákkal. Az Éj a kopár hegyen című szimfonikus költeményének témája egy ilyen boszorkányszombat, amelyben a sátán az összegyűlt alvilági szellemekkel jellegzetes orosz muzsikára táncol.
Nyomtatás E-mail Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (Karjevo, 1839. március 21. - Szentpétervár, 1881. március 28. Libri Antikvár Könyv: Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (Kis zenei könyvtár 25.) (Gábry György) - 1963, 2390Ft. ) Muszorgszkij a pszkovi kormányzóságban, szülei karjevói birtokán látta meg a napvilágot, gyermekkorát is itt töltötte. Első zongoraleckéit képzett zongorista édesanyjától kapta, hétévesen már egyszerűbb Liszt-darabokat játszott. Szülei katonai pályára szánták, tízéves korában a szentpétervári kadétiskola növendéke lett, majd 1852-ben fölvettéka Cári Gárda tiszti iskolájába, de közben zenét is tanult. 1856-ban hadnagyként csatlakozott a Preobrazsenszkij-gárdaezredhez, ekkor találkozott először Borogyinnal, akivel együtt később az Ötök csoportjának tagja lett (a csoportot Muszorgszkij, Balakirev, Borogyin, Rimszkij-Korszakov és Cezar Kjui alkotta). A szalonokban zongoristaként és bariton énekesként is kedvelt Muszorgszkij 1859-ben otthagyta a katonai pályát, ésállami hivatalt vállalt. Komponistaként egyre inkább az orosz népzene érdekelte, de szívesen nyúlt irodalmi témákhoz is, hozzáfogott az Oidipusz király és Flaubert Salambo című regényének feldolgozásához, az elkészült részeket későbbi műveiben használta fel.
Ki hát a gyilkos? A cári hatalomra vágyó Borisz, aki egy gyermek holttestén át lép fel a trónra, vagy Grigorij, akit nem a bűn leleplezése hajt, sokkal inkább a trónnal járó hatalom és gazdaság? Mi a gyilkosság? Egy gyermek megöletése vagy egy ember őrületbe hajszolása? Mogyeszt petrovics muszorgszkij élete. Van-e hát különbség gyilkosság és gyilkosság között? Az opera egyik jellegzetessége, hogy Muszorgszkij két változatot komponált, majd a szerző halálát követően barátja, Rimszkij-Korszakov bizonyos részeket kivágva és az opera egészét áthangszerelve készített átiratot a második, 1874-es verzióból. Sokáig Rimszkij-Korszakov átirata uralta a világ operaszínpadait, mégha az átirat hamarosan éles viták tárgya is lett. A világ számos részén Muszorgszkij meghamisításával vádolták egykori barátját, míg Oroszországban sokan védelmükbe vették a Borisz Godunov megmentőjét. Mi ezúttal az 1874-es verzióhoz térünk vissza annak reményében, hogy az operaszerető közönség újra felfedezi Muszorgszkij egyedülálló hangzásvilágát. Muszorgszkij alkotása az elmúlt két évadban műsorra tűzött szláv operák sorába illeszkedik (Smetana: Eladott menyasszony, Dvořák: Ruszalka).
Az alkoholba menekülő, labilis idegállapotú ifjú1865-ben kapott először idegösszeomlást, de betegsége ellenére lázasan komponált: írt mesteri dalokat (Kedves Szavisna, Hopak, Szeminarista), belefogott Gogol A menyegző című vígjátékának megzenésítésébe, ekkor írta meg a népi mondavilágot megjelenítő szimfonikus költeményét, az Éj a kopár hegyent (1866) is. A művet Balakirev bírálatára többször átdolgozta, később Rimszkij-Korszakov is módosította a partitúrát. Legnagyobb és legismertebb alkotása a Borisz Godunov című opera, amelynek - Puskin műve alapján - szövegkönyvét is ő írta. A gyötrődő cárt és az orosz népet középpontba állító darabot előbb a szerelmi szálat hiányolva elutasították, ekkor átdolgozta, de még így sem játszották sokáig. A kortársak a hangszerelést túl durvának, merész újításait szakmai hibának minősítették, ezért az operát Muszorgszkij halála után Rimszkij-Korszakov átdolgozta. Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij életének és mûvészetének rövid története (könyv) - E. Frid | Rukkola.hu. Eredeti változatát csak az 1920-as évektől játszották ismét, a címszerepben Fjodor Saljapin és Jurij Nyesztyerenko alakítása is világhíres lett.
A harmadik korszakának termése a Hovanscsina, Szorocsinci vásár, Egy kiállítás képei. Muszorgszkij dalai különleges helyet foglalnak el a XIX. századi dal történetében. A dalok többségének maga a zeneszerző írta a szövegét. A dal műfajában a románc típus mellett, a jellegzetes alakot, jellegzetes helyzetben beszéltető, realista gyakran ironikus szemléletű, rövid drámai jelenethez hasonló különböző daltípus megteremtője. Például Szávisna, Gopak, Szeminarista, A gézengúz, A kecskebak, Gombaszedés, Gyermekszoba-ciklus hét darabja stb. Muszorgszkijnak a hazája sem adta meg a megérdemelt megbecsülést. Muszorgszkij műveinek többségét Rimszkij-Korszakov átdolgozta, így alapvetően megmásították a művek stílusát, szellemét. A művek eredeti formái kb. az 1920-as évektől kezdtek ismertté válni. Fő művei 1. Operák, zenés népdrámák (Borisz Godunov, Hovanscsina) 2. Zenekari művek (Egy éj a kopár hegyen) 3. Zongoramaművek ( Egy kiállítás képei – Viktor Hartmann emlékkiállítására) 4. Dalok, dalciklusok Ötven zongorakíséretes dal Napfény nélkül Gyermekszoba dalok A halál dalai és táncai Média Fájl:Modest Mussorgsky - Pictures at an Exhibition, movement Egy kiállítás képei, 1. rész Fájl:Modest Mussorgsky - Pictures at an Exhibition, movement Egy kiállítás képei, 2. rész Fájl:Modest Mussorgsky - Pictures at an Exhibition, movement kiállítás képei, 3. rész
Műveinek népszerűsítésében nagy szerepe volt Rimszkij-Korszakovnak, aki átdolgozta (főleg operáit) és ismét bemutatta őket. "A művészi igazság nem tolerálja az elfogult formákat" – ilyen volt Muszorgszkij művészi hitvallása, ami arra késztette őt, hogy új megközelítéseket keressen a zeneművészet segítségével a végtelenül sokféle életjelenség megtestesítésére. Vezető videó: Az Egy kiállítás képei Muszorgszkij orosz zeneszerző legismertebb zongoraciklusa. Barátja, Viktor Hartmann posztumusz kiállításának ihletésére írta 1874-ben. Kapcsolódó bejegyzések
a kolostori, szerzetesi élet. A történet a már megszokott: sorra gyártja valaki a hullákat, vicces és izgalmas jelenetek váltják egymást, megvan a szerelmi szál is, és a végén mindenre magyarázatot kapunk. A nyitó kép sokat sejtet: valakik távcsővel figyelnek egy nőt, akit elrabol a jeti, és úgy néz ki, meg fogja ölni. Aztán hirtelen kiderül, hogy a valóságban mégsem tesz vele semmit, hiszen egy film forgatásáról van szó. Könyv: LESLIE L. LAWRENCE (LŐRINCZ L. LÁSZLÓ) - Siva utolsó tánca. Utána történik valami egészen nem odavaló, és a nő mégis meghal. Én szinte gödrükből kipotyogó szemekkel falom a sorokat és oldalakat, s közben tudom, hogy egészen meghatározó élményben van részem, ami talán egész életemre kihat majd. A távcsővel leskelődők egyike Leslie L. Lawrence volt, a könyv meg, melyet szinte egészben megettem, a Siva utolsó tánca, egy különös szerelem elindítója… A Csomolungma lába, az isteni méltóságú hegyek övezte, ragyogóan fehér hószőnyeggel borított táj tökéletes helyszínéül szolgál a hollywoodi forgatócsoportnak, akik itt kívánják leforgatni "Siva utolsó tánca" című filmüket.
Rémfilmet forgatnak a Himalájában, amúgy hollywoodi módra. A forgatás azonban igazi horrorrá változik: titokzatos gyilkos öldösi a színészeket. Talán hírmondó sem maradna belőlük, ha nem tűnne fel a környéken a közeli kolostorban kutatómunkáját végző Leslie L. Lawrence és barátja, Jondon láma. Ismét előkerül a pipa, a 38-as Smith and Wesson, s gyilkos hajsza kezdődik a tettes után a világ tetejének égbe nyúló csúcsai között. Eredeti megjelenés éve: 1988 >! 514 oldal · ISBN: 9786155054549 >! Gesta, Budapest, 2003 464 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638229934 >! Gesta, Budapest, 1996 472 oldal · ISBN: 9638229217 1 további kiadás Kedvencelte 14 Most olvassa 3 Várólistára tette 19 Kívánságlistára tette 9 Kiemelt értékelések gabona P >! 2019. december 9., 13:13 Az a helyzet, hogy Laci bácsi könyveit gyakorlatilag kettő elolvasása után kiismeri az ember. Leslie l lawrence siva utolsó tánca ohio. Mégis bűnös élvezettel olvassuk őket rendre, mert kikapcsolnak és nincs szükség túl sok agyalásra. Hiába próbálom kitalálni, ki, mit és hogyan csinált, úgyis megtekeri annyira a végét, hogy csak bosszankodni tudjak.
Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.