Mindkét vers körülbelül 60 soros, 220 szavas, 1400-1500 karakteres, pedig a Himnusz sorai valamivel hosszabbak a Szózatéinál. Mindkét vers dallamos, verselésük időmértékes. Ünnepek, megemlékezések alkalmával általában a Himnuszt játsszák nyitásként és a Szózatot zárásként. Simon és a homoszapiensz lobbi könyv 50 dik születésnapra ajándék férfinak DVD-felvevő/videomagnó DVDR3510V/58 | Philips Eladó lakások budapesten végtörlesztés miatt 2020 Még mindig hiszek teljes film magyarul Alkonyat hajnalhasadás teljes film magyarul 2 resz tv Melyik a legjobb nem szteroid gyulladáscsökkentő teljes film Összehasonlító elemzés Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat A Himnusz és a Szózat is a reformkorban született, az elkeserítő magyar sors hatására. Stílusuk romantikus, műfajuk óda. Mindkét mű a múltat írja le, arra építkezik. Sokáig vitatták, hogy melyik vers legyen a Magyar Nemzet hivatalos himnusza, végül Kölcsey imája nyerte meg a disputát. Megzenésítésükre Bartay Endre színházigazgató kettő pályázatot hirdetett meg egy év szünettel.
A Szózat sokkal lelkesítőbb hatással volt rám, mint a Himnusz. Hangvitele is határozottabb, szinte megjósolja, hogy "Még jőni kell, még jőni fog / egy jobb kor…". Ez reményt ad. A Szózatban csak minden második sor rímel, ez a félrím (Rímképlete XAXA XBXB, X=nem rímel). A megszólítás, a megszemélyesítés iránya: Himnusz: ima, dicsőítő ének - "felfelé". Szózat: minden magyarhoz szól. lelkesítő, buzdító egyenrangúság - "vízszintes". Szerkezet: Himnusz és Szózat: keretes. Műfaj: Himnusz és Szózat: óda. Stílusuk: Himnusz és Szózat: patetikus, romantikus. A romantika jellemzői: múltidézés, az isten megszemélyesítése, régies szavak és ragozás. Verselés: Himnusz és Szózat: időmértékes. Hangulat: Himnusz: ereszkedő. Szózat: emelkedő. Megzenésítés: Himnusz: Erkel Ferenc, 1844 (ima, fohász, templomi ének). Szózat: Egressy Béni (magyar verbunkos toborzó stílus). Mondanivaló: Himnusz: A nemzeti történelem mérlege a balsors felé billen el. Nem lát kiutat a jelenlegi helyzetből - Istenhez szól. Szózat: Szónoki kiáltvány a magyar nemzethez.
Vörösmarty inkább azt emeli ki, hogy megérdemeljük, hogy hazánk földjén éljünk, mivel megharcoltunk, megszenvedtünk már érte. Szerkezezi jellemzők: Mindkét vers keretes szerkezetű, a keret a Himnuszban az első és az utolsó versszak, az utolsó versszak kisebb módosításával Kölcsey megerősíti a hitet miszerint a magyar nép sorsa Istentől függ, de valamelyest elbizonytalanítja a beszélőt, hogy megérdemeljük-e az isteni segítséget. "Isten áld meg a' Magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors a' kit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e' nép A' múltat 's jövendőt! Szánd meg Isten a' Magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Balsors a' kit régen tép, Megbünhödte már e' nép A múltat 's jövendőt! " A Szózatban az első kettő és az utolsó kettő versszak a keret, míg az első és az utolsó megismétlődik, addig az utolsó előttin változtatott a másodikhoz képest Vörösmarthy, mellyel hasonló célokat akart elérni, mint a Himnuszban Kölcsey, vagyis az előzőleg megfogalmazott gondolatok megerősítését.
(De Vogeltjesdans) / A Boldog Órák Nem Repülnek El Záray Márta - Vámosi János Another Brick In The Wall (Part II) Pink Floyd István, A Király (Rockopera) Szörényi Levente * - Bródy János * Reviews