Aki régebben járt már a magyar királyok egykori koronázási városában, most ugyancsak elcsodálkozna a változáson: Székesfehérvár az utóbbi években megtelt élettel! S bizony az is meglepődik, aki az idén nyáron először érkezik a várost érintő legalább tíz középkori nemzetközi útvonal egyikének mai betonján: annyi a látnivaló, az érdekesség és az esemény, hogy egyszerre nem is lehet befogadni, ide többször is vissza kell térni! S zékesfehérvár igazi kul-túrkoktélt kínál, amelynek összetevői: történelmi levegő, királyi századok, kultikus kiegészítők és barokk díszítés, művészi pillanatok, grandiózus események, mindez megbolondítva egy csipetnyi modernnel, a pezsgő hétköznapok varázsával. Székesfehérvár - Székesfehérvári Hírhatár. Székesfehérvár 2013-ban felújított történelmi belvárosának hangulata ma mindenkit lenyűgöz, hiszen itt a séta valójában időutazás, amely az államalapítástól napjainkig vezet. A történelmi belváros máig megőrizte középkori utcaszerkezetét középpontjában az Országalmával és az egykori koronázótemplom maradványait őrző Nemzeti Emlékhellyel.
Székesfehérvár az ország egyik legrégibb, leggazdagabb történelmű városa. A település a középkorban a magyar királyok koronázó és temetkezési helye volt és ma is Fejér megye kulturális és gazdasági központja. Székesfehérvár a Dunántúl második legnagyobb kiterjedésű települése, Fejér megye székhelye, kulturális és gazdasági központja. Székesfehérváron Koronázott Királyok. Itt él a megye lakosságának közel 40 százaléka. A megyeszékhely egyben püspöki székhely is. A Nemzeti Emlékhely mellett a középkori alapokra épült barokk város nevezetes műemléki - többek között - a püspöki székesegyház, a püspöki palota, a ciszterci templom és rendház, a jezsuita templom, a Zichy-palota, a városháza, és igazi különlegesség a romantikus lovagvárak mintájára épült Bory-vár. Hírhatár fotó: Mészáros József A koronázó város "Árpád a többi magyarral együtt... Noé-hegyén, Alba közelében ütött tábort. Ezt a helyet választotta Árpád először Pannóniában, és Szent István király, aki tőle származott, ezért alapította később ennek közelében Alba városát" - írja a Képes Krónika.
Emlékeztetett arra, hogy a kormánynak határozott célja és szándéka az Árpád-házi királyok örökségét és életművét elhelyezni mind a magyar, mind az európai közgondolkodásban és emlékezetben. Úgy vélte, erre méltó helyszín Székesfehérvár, hiszen az Árpádok több száz éves uralkodása szorosan összekapcsolódott a várossal. Cser-Palkovics András polgármester szerint "kifejezetten világszínvonalú, Európát is megszólítani képes tárlat" lesz a 2020-ban megnyíló kiállítás. Székesfehérváron Székesfehérváron olcsó 1464. mrcius 29. Hunyadi Mtys kirlly koronzsa Szkesfehrvron Magát a koronázást megelőzte a királyválasztó gyűlés, amelyen döntöttek a király személyéről. Később utódját már maga az uralkodó választotta majd az 1687-es évtől a magyar országgyűlés törvénybe iktatta a Habsburg-ház örökös jogát a magyar koronára és trónra. A királynak mindig a megelőző király elsőszülött fiának kellett lennie. III. Koronázó Bazilika Romkertje - Nemzeti Emlékhely - Elfogadóhely - Nyiss Fehérvárra. (VI. ) Károly uralkodása alatt ezt a törvényt kibővítették, így férfi örökös hiányában az uralkodó leányát is meg lehetett koronázni.
Alba Regia Éremgyűjtő Találkozót rendeznek május 8-án, vasárnap a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. A közel 400 fő részvételével zajló numizmatikai találkozón lesz szabad éremcsere, kamarakiállítás, előadás és újabb taggal bővül a Fehérvári Nagyjaink éremsorozat. A belépés díjtalan. A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Fejér Megyei Alba Regia Szervezetének ez lesz a 35. hagyományos találkozója, melyen előreláthatólag 120-140 asztalon 300-400 fő részvételével zajlik a szabad éremcsere 8 órától kezdődően. Az eseményt 9 órakor Lehrner Zsolt, Székesfehérvár alpolgármestere köszönti, a találkozót Csóka Ferenc, a MÉE elnöke nyitja meg. Újabb taggal bővül a Fehérvári Nagyjaink éremsorozat, amely Székesfehérvár egykori szülötteit és azokat mutatja be, akik országos vagy nemzetközi hírnevet szerezve a legtöbbet tettek városért, annak kulturális fejlődéséért. A sorozat legújabb, tizedik tagjával a székesfehérvári ásatásokat hosszú éveken keresztül vezető Kralovánszky Alán régész előtt tisztelegnek abból az alkalomból, hogy 50 éve fejeződött be a romkerti ásatások harmadik – az ő nevéhez köthető – szakasza, ami összekapcsolódott a városalapítás millenniumával.
A versformában sem találunk semmit a hagyományos költőiségből: a sorok szabálytalanul harmonikáznak, szótagszámuk 4 és 12 között van. Hej, Debrecen, Ha rád emlékezem!... Sokat szenvedtem én tebenned, És mindamellett Oly jól esik nekem, Ha rád emlékezem, - Pápista nem vagyok. És mégis voltak böjtjeim, pedig nagyok. Jó, hogy az embernek csontfoga van, Ezt bölcsen rendelék az istenek, Mert hogyha vas lett volna a fogam, A rozsda ette volna meg. Aztán a télnek kellő közepében Kifogya szépen A fűtőszalmám, S hideg szobában alvám. Ha fölvevém kopott gubám, Elmondhatám, Mint a cigány, ki a hálóból néze ki: "Juj, be hideg van odaki'! " S az volt derék, Ha verselék! Ujjam megdermedt a hidegben, És ekkor mire vetemedtem? Petőfi Sándor: Egy telem Debrecenben (elemzés) – Jegyzetek. Hát mit tehettem egyebet? Égő pipám Szorítgatám, Míg a fagy végre engedett. Ez ínségben csak az vigasztala, Hogy ennél már nagyobb inségem is vala. Az Egy telem Debrecenben című vers 1844 júliusában és augusztusában íródott, amikor Petőfi egy nyomorúságos telet volt kénytelen eltölteni Debrencenben.
Orlai Petrich Soma: Petőfi Sándor Debrecenben, 1844 Itt egy jólelkű asszonynál lakott, aki a színházban jegyszedő volt, Petőfit be is engedte a színházba időnként. Jövedelem hiányában Petőfi ismét eladósodott, nem tudta fizetni szállásadónőjének a kosztot és a kvártélyt. Az összesen 150 váltóforint (375 ezer Ft) tartozásért Petőfi barátja, Pákh Albert vállalt kezességet, 45 napos fizetési határidővel. Petőfi 1844 februárjában gyalog indult el költeményei másolatával Pestre. Útközben több helyen is megvendégelték a már ekkor ismert költőt, egy emberséges vasárustól hat húszast (ez mintegy 5 ezer Ft-nak felel meg) kapott. Petőfi sándor egy telem debrecenben. Szívesen fogadták például Egerben is, ahol még kocsit is fogadtak neki a Pestre való további utazásához. Megérkezés Pestre Pestre érkezve Petőfi felkereste Vörösmartyt, segítséget kérve tőle versei kiadásához. Vörösmartynak tetszettek a versek, a Nemzeti Körhöz fordult a kiadás ügyében. A Kör tagjai március 27-én elhatározták a kiadást, Petőfi 75 pengő forint (470 000 Ft) előleget kapott a kiadásra, sőt egy Tóth Gáspár nevű szabómester magára vállalta a kiadás költségeit, és Petőfinek további 60 pengőforint (375 000 Ft) előleget adott.
Az értékek számításánál az akkori éves könnyű napszámos bérből, illetve a jelenlegi minimálbérből indultunk ki. Mivel a könnyű napszámos bér csak a legalapvetőbb létfenntartási költségeket fedezte, illetve az akkori és a jelenlegi árak, valamint az életszínvonal között igen jelentősek a különbségek, ezért a számított forintértékek negyedét vettük figyelembe. Az ár- és bér értékek eléggé megváltoztak az elmúlt 170-180 év alatt, de az átszámított értékek így is eligazodást jelenthetnek számunkra. Petőfi már öt évesen elkezdett tanulni, eleinte kiváló eredményeket ért el, később ez már nem így volt, mivel az őt nem érdeklő tárgyakkal nem foglalkozott, az érdeklődéi körébe tartozó területeken viszont szorgalmas volt, rengeteget olvasott. Petőfi Sándor: Egy telem Debrecenben - Meglepetesvers.hu. Sok iskolába járt. Ennek részben az volt az oka, hogy szülei sokat költözködtek, illetve apja megpróbálta a lehető legjobb iskolákba járatni gyermekeit. Erre kezdetekben igen jó lehetősége volt, már Félegyházán vagyonos embernek számított, továbbköltözve Szabadszállásra igen jómódú emberré vált.
Hej, Debrecen, Ha rád emlékezem!... Sokat szenvedtem én tebenned, És mindamellett Oly jól esik nekem, Ha rád emlékezem, - Pápista nem vagyok. És mégis voltak böjtjeim, pedig nagyok. Jó, hogy az embernek csontfoga van, Ezt bölcsen rendelék az istenek, Mert hogyha vas lett volna a fogam, A rozsda ette volna meg. Aztán a télnek kellő közepében Kifogya szépen A fűtőszalmám, S hideg szobában alvám. Ha fölvevém kopott gubám, Elmondhatám, Mint a cigány, ki a hálóból néze ki: "Juj, be hideg van odaki'! " S az volt derék, Ha verselék! Petőfi egy telem debrecenben hallottam. Ujjam megdermedt a hidegben, És ekkor mire vetemedtem? Hát mit tehettem egyebet? Égő pipám Szorítgatám, Míg a fagy végre engedett. Ez ínségben csak az vigasztala, Hogy ennél már nagyobb inségem is vala.