- Szemöldök emelés
Minden esetben előre tájékoztatjuk az eljárás anyagi vonzatáról. Szakmai csapatunk kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a páciensek maximális elégedettséggel távozzanak. Ennek érdekében kizárólagosan magasan képzett, országosan elismert, tapasztalt orvosokkal dolgozunk, hagyományos eljárások mellett a legkorszerűbb bevált technikai fejlesztéseket is alkalmazzuk. Dr. Szemöldök emelés - M2Med. Félszerfalvi János Irányítószám: 1075 Város: Budapest 7 Utca: Károly krt. 1. 6/2 Telefon: 06/30- 960- 1381 Email: Web: Tevékenység: Budapest szívében, az Astoriánál a rendeléseket dr. Félszerfalvi János végzi, aki tanulmányait a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végezte 1991-ben, majd sebészetből és később plasztikai sebészetből tett szakvizsgát. Tagja a Magyar Sebészeti Társaságnak /MST/, a Magyar Plasztikai, Helyreállító és Esztétikai Sebészeti Társaságnak /MPHEST/, a Nemzetközi Plasztikai, Helyreállító és Esztétikai Sebészeti Társaságnak /IPRAS/ és a Magyar Orvosi Kamarának. Rendszeresen részt vesz külföldi kongresszusokon és továbbképzéseken.
Az adóhatóság által végzett áfa ellenőrzéseknek két nagy csoportja van: a kiutalás előtti áfa ellenőrzés és az utólagos áfa ellenőrzés. Ezen ellenőrzési fajták alapvető különbsége, hogy a kiutalás előtti ellenőrzés során a visszaigényelt (átvezeti kért) áfa ellenőrzése zajlik, míg az utólagos ellenőrzés során a már korábban kiutalt illetve a levonásba helyezett számlák áfa tartalma az ellenőrzés célpontja. A vizsgálat azonban mindkét típus esetén - az ellenőrzési határidőn kívül - azonos szabályok alapján zajlik. Adóellenőrzéstől adóperig – dr. M. Tóth Zoltán ügyvéd, adójogász – nav vizsgálat, nav ellenőrzés, áfa ellenőrzés, költségvetési csalás, vagyonosodási vizsgálat, adócsalás, adóellenőrzés, áfa visszaigénylés, adó ügyvéd, adó fellebbezés, adó észrevétel. Ezen szabályok áttekintése révén kerül bemutatásra az, hogyan is zajlik a gyakorlatban az áfa ellenőrzés. Az adóellenőrzésre történő kiválasztás Az adóhatóság által használt kiválasztó programok nagy találati aránnyal választják ki azon bevallásokat, melyek vonatkozásban megállapítás várható. A legutolsó statisztika szerint (2016. június) a kiutalás előtti áfa ellenőrzések 80% (! ) megállapítással zárult, tehát ezen esetekben jogosulatlan visszaigénylés került megállapításra és a kiutalási kérelmet elutasították, jelentős összegű bírság kiszabása mellett.
124. §. -a szerinti korlátozások alá esnek, így a számlák áfa tartalma nem vonható le részben vagy teljes mértékben. A levonási joggal kapcsolatban továbbá az a probléma is előfordulhat, hogy a NAV a kiállított számla teljes áfa összegét levonásba helyezi, mert nem esik az Áfa törvény szerinti levonási korlátozások alá, mert nem ismeri a cég egyedi körülményeit, így például egy személygépkocsiba tankolt dízel üzemanyag számla áfa tartalmát levonhatóként mutatja ki, annak ellenére, hogy ez levonási jog korlátozás alá esne. Az adólevonási joggal kapcsolatban szintén eltérést okozhat az e-bevallási tervezet és a bevallás közt az az eset, amikor a vállalkozásnak van adóköteles és adómentes tevékenysége is, és egyértelműen el tudja különíteni a beszerzésekben az ezekhez kapcsolódó számlákat, vagy nem tudja elkülöníteni és a beszerzésekhez kapcsolódó áfa csak részben helyezhető levonásba, és arányosítás szükséges. NAV-ellenőrzés: ezeken a helyeken számíthatnak revizorokra a héten - Adózóna.hu. A NAV tervezetben nem szereplő adatok A pénztárgépekkel kiállított számlák még nem tartoznak a NAV adatszolgáltatási kötelezettség alá, tehát ezek az eladó oldalán nem kerülnek be a NAV rendszerébe, így befogadói oldalon sem tudnak bekerülni a bevallás tervezetbe, miközben előfordulhat, hogy áfa tartalmuk levonásba helyezhető.
Az Európai Unió Bírósága már 2012-ben több, magyar vonatkozású ügyben is kimondta, hogy a NAV ellenőrzési gyakorlata a közösségi joggal ellentétes. Ennek ellenére az adóhatóság továbbra is sokszor a korábban kimunkált vizsgálati szempontokat alkalmazva tagadja meg az áfalevonási jogot olyan vállalkozások esetében is, amelyek jóhiszemű eljárásuk ellenére sem tudtak arról, hogy a beszerzéseikkel kapcsolatosan valamelyik beszállító vonatkozásában adókijátszásra utaló tény, körülmény merült fel. Az Európai Unió Bírósága az új döntésekben ezzel az adóhatósági gyakorlattal kapcsolatban egyértelművé teszi: még a magyar számviteli szabályokra hivatkozással sem lehet az áfát levonni kívánó vállalkozásokkal szemben több kötelezettséget elvárni, mint amennyit az áfára vonatkozó közösségi szabályozás előír. " Az adóhatóság négyből három esetben arra hivatkozással tagadja meg az áfa levonását a vállalkozásoktól, hogy nem igazolható a számviteli szabályoknak megfelelően, hogy az ügyletet a számlát kibocsátó vállalkozás teljesítette.
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art. ) 95. § (4) bekezdése alapján, amennyiben adózó iratai rendezetlenek, az adóhatóság megfelelő határidő tűzésével engedélyezheti, hogy az adózó iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. Az iratok pótlására érdemes ilyenkor egy 30-45 napos határidőt kérni. Ezt általában az adóhatóság engedélyezi is, tekintettel arra, hogy a több évnyi iratanyag összeállításánál ez nem is olyan hosszú idő. Az iratok begyűjtése mellett az adóhatóság az ellenőrzés alatt különböző nyilatkozatokat kérhet, az adózót beidézi hivatali helyiségébe személyes nyilatkozattételre. A nyilatkozattételre vonatkozó idézések olyan jogszabályi hivatkozásokat tartalmaznak, amelyek a megjelenést elmulasztó adózóra nézve különböző szankciókat helyeznek kilátásba. A magas összegű bírságok sokszor megijesztik az adózókat, akik félelmükben felkészületlenül jelennek meg az adóhatóság előtt, ahol egy segítőkész revizor bíztatására már homályos emlékeik alapján nyilatkozatot tesznek.
A jegyzőkönyv részletesen tartalmazza a megállapított tényállást, illetve az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat, melyeket a jegyzőkönyv mellékleteként csatolni is kell. Amennyiben az adóellenőrzés megállapítást tesz, akkor adókülönbözetet, jogosulatlan visszaigénylést, illetve adóhiányt állapít meg. Ebben az esetben indítványt tesz (jogszabályhelyek felsorolásával) adóbírság és mulasztási bírság kiszabására. A jegyzőkönyvi záradék tájékoztat arról, hogy az adózót a jegyzőkönyvvel szemben észrevételezési jog illeti meg, továbbá rendelkezik arról, hogy a jegyzőkönyv átvételével/kipostázásával megindul a hatósági eljárás. A határozat meghozatala A határozat meghozatalára a hatósági eljárásban kerül sor, melynek határideje 60 nap, melyet jellemzően 30 nappal meghosszabbítanak. A határozatban az ellenőrzés megállapításait rögzítik és kötelezettségként állapítják meg, illetve rendelkeznek az adóbírság kiszabásáról és a késedelmi pótlék megállapításáról. Amennyiben észrevételt nyújtunk be a jegyzőkönyvvel szemben, akkor érdemben indokolja az adóhatóság a döntését, különös tekintettel az észrevételben foglaltakra.
Az adózó a 2007. IV. negyedévi áfabevallásában – már a 2008. évi új szabályok figyelembevételével, az új Áfatörvény 261. § (6) bekezdése alapján – igényelt vissza 19. 982. 000 forintot. Az adózó egy beépítetlen területet vásárolt. Az ügyletről kiállított számla szerint az adóalap 124. 890. 000 forint, az áfa összege 24. 978. 000 forint. A 2007. augusztus 30-án kelt adásvételi szerződés szerint az adózó az ingatlanok vételárát legkésőbb 2007. október 30. napjáig fizeti meg az eladó részére. Az adásvételi szerződés alapján az eladó a szerződés aláírásával egyidejűleg feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy a vevő javára a tárgyi ingatlanok tulajdonjoga az ingatlan nyilvántartásban vétel jog címén bekerüljön. A szerződés szerint a vevő a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg lép az ingatlanok birtokába. Az adózó és a kft. 2007. december 20-án a helyi építési szabályzat módosításának elmaradása miatt módosították az adásvételi szerződést, amelynek eredményeképpen csökkentették az ingatlanok vételárát.