Állítása szerint egy Bulgáriában élő török maffiózó, Bekir Çelenk bízta meg a merénylettel. [2] Ağca állítása szerint a terv az volt hogy ő és a tartalék fegyveres, Oral Çelik lelövik a pápát a Szent Péter téren, majd egy kis robbanás keltette pánik kihasználásával a bolgár nagykövetségre menekülnek. Május 13-án a Szent Péter téren ülve képeslapokat írogattak és várták a pápa érkezését. Mikor a pápa áthaladt hívei lelkes tömegén, Ağca 17 óra 17 perckor négyszer is rálőtt [3] egy 9mm Browning Hi-Power félautomata pisztollyal, és súlyos sebeket ejtett rajta. Ezután menekülést kísérelt meg és a fegyvert egy teherautó alá dobta, de a vatikáni biztonsági őrség főnöke, Camillo Cibin, [4] valamint egy apáca és több járókelő megállította és megakadályozta, hogy elmeneküljön. 2.jános pál pápa mottója. Mind a négy lövedék eltalálta a pápát, egy a gyomrát, egy 1 milliméterrel a szíve mellett találta el, egy pedig a jobb mutatóujját és a jobb karját, ezek két járókelőt is megsebesítettek (Ann Odre a New York-i Buffalóból a mellkasán, Rose Hill a jobb karján sebesült meg, de túlélték).
1981. május 13-án szerdán merénylet et kíséreltek meg II. János Pál pápa ellen a vatikáni Szent Péter téren. Az elkövető, a kurd Mehmet Ali Ağca fegyverrel megsebesítette a pápát, amikor a térre ért. A pápa négy golyót kapott, és súlyos vérveszteséget szenvedett. Ağcát azonnal elfogták, és az olasz bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. A pápa később megbocsátott neki. [1] Carlo Azeglio Ciampi olasz elnök a pápa kérésére 2000 júniusában megkegyelmezett Ağcának, és deportálták Törökországba, ahol ismételten börtönbe került Abdi İpekçi újságíró 1979-es meggyilkolásáért, és 2010-ben szabadult. A merénylet [ szerkesztés] A merénylet helyét jelölő márványtábla II. János Pál személyes címerével és a merénylet dátuma római számokkal Ağca, Vilperi álnéven, 1980 augusztusától járta a mediterrán régiót különböző álneveken és útlevelekkel. május 10-én érkezett Rómába a milánói vonattal. 10 tény II. János Pál pápáról » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Vallomása szerint itt három bűntársával találkozott, egy törökkel és két bolgárral, a műveletet Zilo Vassilev olaszországi bolgár katonai attasé irányította.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
[9] 1983-ban találkoztak és négyszemközt beszéltek a börtönben, ahol Ağcát tartották, a merénylő állítólag a találkozás végén megcsókolta a pápa gyűrűjét. II. János Pál éveken át tartotta a kapcsolatot Ağca családjával, 1987-ben az anyjával, egy évtizeddel később a testvérével találkozott. Bár Ağca azt mondta, hogy "számomra [a pápa] a megtestesítője a kapitalizmusnak", és meg akarta ölni, később összebarátkoztak és 2005 február elején, amikor a pápa beteg volt, Ağca levélben jobbulást kívánt neki. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ " Man who shot pope mourning his death, lawyer says ", 2005. április 4.. [2013. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2013. Elhunyt II. János Pál pápa » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. január 20. ) ↑ Lee, Martin A.. " Les liaisons dangereuses de la police turque ", 1997. március 3. (francia nyelvű) ↑ " 1981 Year in Review: Pope John Paul II Assassination (sic) Attempt " ↑ " Security Chief for the Vatican Was 'Guardian Angel' to Pope ", 2009. november 6. (Hozzáférés ideje: 2009. ) ↑ 2 American's Weep at Pope's Mention.
Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
1948-ban visszatért Lengyelországba és különböző krakkói plébániákon, illetve egyetemi lelkészként szolgált. 1951-től folytatta filozófiai és teológiai tanulmányait, majd az erkölcsteológia és az etika professzora lett a krakkói szemináriumban és a lublini egyetem teológiai karán. 1958. július 4-én XII. Pius pápa krakkói segédpüspöknek nevezte ki. Püspökké szentelésére szeptember 28-án került sor a krakkói Wawel-székesegyházban. Püspöki jelmondatát később pápaként is megtartotta: Totus Tuus (Egészen a Tiéd). 1964 januárjában VI. Pál pápa kinevezte Krakkó érsekévé, majd 1967. június 26-án bíborossá kreálta. 30 éve járt II. János Pál pápa Magyarországon - 2021-08-13 - YouTube. Karol Wojtyła részt vett a II. vatikáni zsinaton, és fontos szerepe volt a Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúció megfogalmazásában. I. János Pál halála után, 1978. október 16-án választották pápává. Elődei iránti tiszteletből a II. János Pál nevet választotta. Október 22-én a Szent Péter téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét. Homíliájában hangzott el a híres "Ne féljetek! "
2017. május 18. 12:30 1. Kilencvenhét éve, 1920. május 18-án született Karol Wojtyla. A történelem első lengyel pápája, a 2014. április 27-én szentté avatott II. János Pál pápa Szent Péter utódai közül a harmadik leghosszabb ideig, 26 évig, 5 hónapig és 17 napig vezette a katolikus egyházat. 2. A Karol Wojtyla néven született II. János Pál szentté avatására kevesebb mint tíz évvel halála után került sor. Ennél gyorsabb csak Padovai Szent Antal kanonizációja volt a 13. században. 3. A holland VI. Adorján pápa 1522-23-as regnálása után 455 évvel, 1978-ban – II. János Pál megválasztásával – került ismét nem olasz pápa az egyházfői székbe. 4. A katolikus egyház két csodatételt köt II. 2 jános pál pápa élete. János Pál nevéhez. A francia Marie Simon-Pierre, valamint a Costa Rica-i Floribeth Mora Diaz is a pápa halála után, az egykori egyházfőhöz imádkozva gyógyult fel betegségéből. 5. Fiatalkorában Karol Wojtyla hobbijai közé tartozott a futball és a síelés, de a színészkedés, valamint a vers- és drámaírás sem állt távol a későbbi egyházfőtől.