Amennyiben a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy a kereseti korlátot meghaladja, akkor a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást a kereseti korlát túllépését követő hónap első napjával szünteti meg a rehabilitációs hatóság. A keresőtevékenység Gyakori kérdés, hogy a megváltozott munkaképességű személyek vonatkozásában mit tekintünk keresőtevékenységnek. A választ az Mmtv. értelmező rendelkezése adja meg, mely szerint keresőtevékenységnek minősül az Flt. szerinti keresőtevékenység azzal, hogy a) az egyéni vállalkozó és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján a Tbj. szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét, b) az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban – a jogosult nyilatkozata vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – fennálló keresőtevékenység is keresőtevékenységnek minősül.
Az alábbi információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályok ismeretét! Rehabilitációs ellátás Ki jogosult rá? Rehabilitációs ellátásra jogosult az a kérelem benyújtásakor a 15. életévét betöltött személy, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel: az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, ÉS rehabilitálható, ÉS az alábbi feltételeknek is megfelel: a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át az 1997. évi LXXX. törvény (tbj. ). 5. §-a szerinti biztosított volt; b) keresőtevékenységet nem végez és c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Mi a jelentősége a munkaadó (vállalkozás) szempontjából annak, hogy a megváltozott munkaképességű alkalmazottja (tagja) rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül? Több tényező (rehabilitálhatóság, életkor) függvénye, hogy a megváltozott munkaképességű személy számára rehabilitációs hozzájárulást vagy rokkantsági ellátást állapítanak-e meg. A következőkben azt tekintjük át, hogy a foglalkoztató (vagy vállalkozás) szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a munkavállaló vagy vállalkozó az említett ellátások melyikében részesül? Ami a kötelezettségeket illeti, sem a rokkantsági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás nem minősül nyugellátásnak, így az említett ellátásokban részesülőket nem lehet sajátjogú nyugdíjasnak tekinteni. Ebből következően a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy biztosítása a munka törvénykönyve (Mt. ) szerinti munkaviszony esetén is fennáll, és egyéni járulékként a 10 százalékos nyugdíjjárulék mellett 8, 5 százalékos munkaerőpiaci járulék terheli.
Az Flt. értelmező rendelkezése szerint keresőtevékenység minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. Az Flt. tovább is pontosítja a keresőtevékenység meghatározását. Eszerint: 1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. 2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül keresőtevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.
Ettől a csomag afféle önálló entitásként, mi több, mirákulumként tűnik föl, így a későbbiekben annak ún. eredményeire holmi tények felemlegetése nélkül is lehet hivatkozni. Egyszer már bejött A terv állítólagos sikere ugyanis nem más, mint magának a kormányzati kompetenciának senki által nem vitatható bizonyítéka. Széchenyi terv 1998 hd. A legendás első terv ugyanis annyit jelentett, hogy 2001-ben az amúgy is szétosztandó állami támogatásokat besöpörték egyetlen minisztérium (a gazdasági) alá, és egységes pályázati rendszerben osztották a pénzeket. Ennek elvitathatatlan pozitívuma, hogy ezzel megannyi szervezési-intézményi tapasztalat született, azaz egyúttal felkészülés volt az uniós források későbbi pályáztatásához. Ettől persze még nem történt más, mint hogy a korábbi támogatáspolitikát valamelyest átalakították, az elköltött pénzek pedig, akárcsak azelőtt (és azóta), valahogy hasznosultak. Azt nem tudjuk, pontosan hogyan, hiszen a Széchenyi-tervhez (pontosabban annak egyes, önmagukban értékelhető elemeihez) nem tartoztak konkrét, számon kérhető célkitűzések, költség-haszon elemzések, s a Medgyessy-kormány sem bajlódott az utólagos hatáselemzéssel.
Jellemző, hogy a tervet nem jogszabály, kormánydöntés vagy bármilyen konkrét határozat tartalmazta, hanem egy minisztériumi "kiadvány". A terv reklámozására viszont elköltöttek néhány milliárd forintot. Mivel minden, ahol pénzt lehetett költeni, a tervhez tartozott, voltak közöttük nyilvánvalóan hasznosak és kevésbé hasznosak egyaránt. Az út- és autópálya-építésre fordított cirka 250 milliárd például kényelmi, s tán baleseti szempontból előremutató, de ettől még versenyképességben a szinte autópálya nélküli Csehország és Szlovákia mögött kullogunk - bár tény, hogy az autópálya-építés államadósságot kitűnően növelő szerepére a későbbi szocialista-liberális kormányok éreztek rá igazán. Ebben az időszakban viszont az adófizetők pénzéből lehetőség nyílott egy udvari szállító, azaz egy rendes magyar nagyvállalkozás (a Vegyépszer) kinevelésére. A 74 gyógyfürdő összesen 28 milliárdos fejlesztése pedig abból a logikus felismerésből indult, hogy e téren Magyarország adottságai kamatoztathatók. Széchenyi terv 1998 a 2000. Mint az Állami Számvevőszék megállapította (lásd: Bottal ütik, Magyar Narancs, 2005. szeptember 8.
(milliárd forint) Program neve 2001 2002 Vállalkozáserősítő program 31, 4 37, 3 Kutatási, fejlesztési és innovációs program 17, 5 37, 0 Információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program 15, 0 28, 9 Turizmusfejlesztési program 25, 0 28, 1 Regionális gazdaságépítési program 5, 0 6, 0 Autópálya-fejlesztési program 132, 1 120, 9 Lakásprogram 69, 9 72, 6 Összesen 295, 9 330, 8 Forrás: GM
). A stratégiai célok szakmailag nem voltak kellően megalapozottak, nem tisztázták például a turizmus és az egészségmegőrzés összefüggéseit, összehangolt fejlesztésük koncepcionális kérdéseit, s nem kapott megfelelő hangsúlyt sem a létrejövő kapacitások, sem a különböző üzletági tevékenységek eredményességi szempontú öszszehangolása.
Az Európai Parlament 2006 októberében fogadja el a 2007–2013 közötti költségvetés felhasználási irányelveit, ezek között a kohéziós és strukturális alapok lehívásának szabályait. Így nem 2006. június 23. a II. Nemzeti fejlesztési terv végleges határideje, hanem ez év októbere-novembere. Van tehát arra idő, hogy a Fidesz által javasolt új Széchenyi-tervet beépítsék az NFT-be. 2006. Felbukkant a Széchenyi-tervben a Dunaszaurusz. 05. 24 | Szerző: Matolcsy György Az Ecofin 2006. május 5-én elfogadta a 2007–2013 közötti költségvetés felhasználási irányelveit, amelyek meghatározzák a magyar Nemzeti fejlesztési terv struktúráját és szabályait. Az Európai Parlament azonban csak októberben dönt az irányelvekről, addig még számos módosítás érkezhet, így a magyar II. NFT véglegesítésére is csak ezt követően kerülhet sor. Eddig úgy tudtuk, hogy 2006. NFT végleges leadási határideje, ez eleve komolytalanná tette az ellenzékkel való egyeztetést. A leköszönő kormány nem kezdte meg az ellenzékkel való egyeztetést a II. NFT-ről, miközben várhatóan csak júniusban alakul meg az új kormány, így a június 23-ai leadási határidő eleve kizárta a nemzeti konszenzust.