[12] 1974-ben költözött ki ide a Városligetből a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV). 1982-ben nyílt meg a 340 ágyas Expo Hotel 50 méter magas tornya, amelyet a közelmúltban újítottak fel. [13] Az utolsó BNV-t 1992-ben rendeztek meg. Azóta többek között tematikus kiállítások, találkozók, konferenciák és egyéb szórakoztató rendezvények számára adja bérbe az üzemeltető a park nagy befogadóképességű, korszerűen felszerelt és berendezett pavilonjait. 2019 és 2021 között épült a kongresszusi központ, továbbá felújították és kibővítették a pavilonokat, amelyekből így már hét darab kínál helyszínt a különböző rendezvényekhez. [14] A Vásárvárost jelölték ki a 2021 szeptemberében megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus fő helyszínének.
a Budapesti Nemzetközi Vásár főkapuja 1973-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 126648) Külön állított ki a műszeripar, a kohászat, az energiatermelés, az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátóipar, a közlekedés, a vegyipar. A BNV, amelyet az 1967-ben alapított Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár- és Reklámvállalat működtetett, 1974-től évente kétszer nyílt meg: tavasszal a nagy, nemzetközi vásár, ősszel pedig egy kisebb méretű és létszámú rendezvény. A BNV központi része 1974-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 126642) A vásárváros felülnézetből 1974-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 126644) Az épülő Expo Hotel 1979-ben a BNV területén (Fotó: Fortepan/Képszám: 111766) A nemzetközi vásárok mellett, ahogyan azt a korábbi évtizedekben is megszokhatta a közönség, számos tematikus kiállítás is nyílt minden évben, a területet pedig folyamatosan fejlesztették kisebb vagy éppen nagyobb lendülettel (ez utóbbihoz számíthatjuk a 340 ágyas Hotel Expo felépítését is 1979-ben). A Rotring márka pavilonja 1977-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 84807) Utazási kiállítás pavilonja 1983-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 84810) 1992-ben rendezték meg utoljára a Budapesti Nemzetközi Vásárt, a terület azonban azóta is az ipari és egyéb kiállítások legnagyobb alapterületű helyszíne Budapesten.
1925. április 18-án nyílt meg az első Budapesti Nemzetközi Vásár Mostani fotómesénk tárgya a kilencvenhat éve létrehozott hírneves "BNV", amelynek elődtörténetéből szemezgetünk. De nézzük csak, milyen "ősei" voltak a budapesti tavaszi vásárnak? Az első Márciusi Vásár ra 1906. március 25–27-én került sor a Fővárosi Kereskedők Egyesülete jóvoltából. A rendezőbizottság elnöke, a modern magyar papírkereskedelem megteremtője, Szénásy Béla cs. és kir. udvari és kamarai szállítócég-tulajdonos volt. Bár a magyar iparosok, kereskedők, de különösen a gyárosok, kezdetben idegenkedtek a vásártól, megdöbbenésükre az jelentős sikerrel zárult. A Tolnai Világlapja 1906. áprilisi beszámolójából megtudhatjuk, hogy az első budapesti árumintavásár a híres lipcsei vásár mintájára szerveződött. [1] Nyolcvannyolc kiállító mutatta be és kínálta portékáját a Vigadó egyik termében. A kiállítók és kereskedők többnyire a papír- és írószakma képviselői voltak, akik a vásár során 1180 megrendelést vettek fel 50 000 korona értékben.
A Mosoly Alapítvány 2009 óta szervez kórházi meseterápiás foglalkozásokat, amelyeken a népmeséket felhasználva segítenek a gyerekeknek visszaszerezni lelki egyensúlyukat. A Mosoly Alapítvány programjai díjmentesek, a kórházakban és egyéb helyszíneken működő terápiás foglalkozások költségeit támogatásokból fedezik. Most az alapítvány Mesével kerek a világ! címmel nagyszabású online adománygyűjtő kampányt szervez, hogy minél több súlyosan és krónikusan beteg, hátrányos helyzetű gyerek kapjon esélyt a gyógyulásra. Bármekkora összeg fontos segítség, és 3000 forint támogatás már egy gyermek egy terápiás órájának költségét fedezi. A kampány részletei a oldalon olvashatók, ahol az adományokat is várják. A mese és a benne rejlő szimbólumok, mesehősök, segítők és varázslatos helyszínek a hétköznapokban is segítőink lehetnek. A Kölyökparádén, a Mosoly Alapítvány szakembereinek segítségével az érdeklődők beléphetnek a mesék világába. Megcsodálhatják az égig érő fát, készíthetnek vas bocskort, és szembenézhetnek sárkányukkal is.
Természetesen nem ez volt a döntő ok, amely miatt az 1900-as évek elején konkrét lépések előkészületeihez fogott az agrártárca. Mezőgazdasági kiállításokat ugyanis meglehetős rendszerességgel rendeztek addig is hazánkban. Az 1840-es évek elején számos helyen és alkalommal nyílt bemutató. A szabadságharc utáni első nagyszabású vásár az Országos Magyar Gazdasági Egylet szervezésében, a Köztelek Üllői út menti telkén, 1857 júniusában nyílt meg. A Köztelek épületének nagytermében a haszonnövények és korszerű termesztésük témakörében tájékozódhattak az érdeklődők, az udvaron pedig tenyészállatok és mezőgazdasági gépek várták a gazdálkodókat. Volt tehát kiállítás, de a helyszín hiányzott az állatok, a mezőgazdasági gépek és módszerek korszerű bemutatásához. 1910-ben döntött a kormány egy olyan állandó fővárosi telep létesítéséről, ahol tenyészállat-kiállításokat, vásárokat és akár konferenciákat is rendezhettek. A mezőgazdasági kiállítás területe 1942-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 9940) "Országos tenyész- és haszonállatvásári telep létesül Budapesten.