Prométheusz – a görög mondákban Iapetosz titán és Themisz (más források szerint Klümené 1) fia; anyjára nézve lásd még Eurümedón 1. Amikor Zeusz fellázadt apja, Kronosz ellen, a legtöbb titántól eltérőleg ~ melléje állt és hathatósan segítette, ám ezzel nem sikerült tartós jóindulatát elnyernie. ~ ugyanis az emberek pártját fogta az istenekkel szemben, az emberekét, akiket a monda egy változata szerint (ezt Platóntól ismerjük) ő teremtett agyagból és vízből. Csellel rávette Zeuszt, hogy az áldozati állatokból az értéktelenebb részt válassza az istenek számára. Amikor erre Zeusz megvonta a tüzet a halandóktól, ~ egy ~üreges növény szárában parazsat lopott számukra az égből (vagy Héphaisztosz kohójából). Ezen felül megtanította őket szántás-vetésre, mesterségekre, írásra, kórok gyógyítására. Zeusz bosszúból a Kaukázus szikláihoz láncolta ~t, s egy keselyűvel naponta kitépette a máját, mely naponta újra nőtt. Prometheus es az emberek teljes film. Végül Héraklész szabadította meg a titánt, lelőtte a keselyűt és szétzúzta ~ láncait.
Anyagyilkosság és férjgyilkosság tette közül melyik súlyosabb? Apolló Oresztész mellé áll, az anya meggyilkolása kisebb bn, mint a férj, a férfi meggyilkolása, tehát Oresztész bosszúja jogos volt. A patriarchátus értékrendje dominál, a n, anya a vérségi köteléket jelképezi, ami kevesebbet számít a házassági köteléknél, melyben a férfi az úr, a fiú jogosan bosszulja meg apját. (Számos elemzés született az angolszász és francia pszichoanalitikus irodalomelméletben, antropológiában ezekrl a mitológiai figurákról, Froma Zeitlin, J. P. Prometheus es az emberek az. Vernant, Luce Irigaray stb. tollából) A görög mitológia gazdag tárházát nyújtja a ni-és férfialakoknak, sorsoknak a késbbi korok szimbolikus gondolkodása számára: pl. Freud számára Oidipusz sorsát kínálta az Ödipusz-komplexushoz, a mai feminista pszichoanalitikusok inkább az anyára, Iokasztéra koncentrálnak (utóbbiról népszer összefoglalást Christiane Olivier írt Jokaszté gyermekei címen). C. G. Jung pedig egész elméletet dolgozott ki, az archetípusok (sképek) elméletét.
Ez az aranykor. Ám az emberek osztályrésze a halandóság, s végül egy sértődés miatt Zeusz véget vet az aranykornak, az emberek elől elrejti a tüzet. Prométheusz megsajnálja őket és ellopja számukra a tüzet, hogy ez által az állatvilág fölé emelkedhessenek, s kárpótolja őket gyengeségükért. Természetesen Zeusz megbünteti Prométheuszt. Később sumér eredetből feltűnik a Bibliában egy kép, mely szerint az óriások, az istenek fiai gyermeket nemzenek az emberek leányainak, akik kezdettől fogva híres-nevesek voltak. Ők lettek a félistenek. Ez a jelenet és a görög mítosz jól összepasszol a film gondolatvilágával, mely többek között nagyon sokat merített Daniken munkásságából is. Prométheusz és az emberek. Erre utal az a felvezető, amelyből megismerjük Charlie Holloway és Elisabeth Shaw tudósok munkásságát, akik szerte a világban (akár csak Daniken) kutatják az emberiség múltját és meglepő felfedezést tesznek: az ősi sziklarajzokon, melyek kora több tízezer év, felfedeznek egy csillagkonstellációt és a rejtélyes idegen óriásokat.
Az idegenek a filmben, akárcsak Zeusz a görög mitológiában, az emberek elpusztítására törekszenek. Hiszen az exohold, ahová eljutnak a tudósok, nem más, mint egy biológiai fegyverraktár, s e biológiai fegyvert az emberiségnek szánják. Egyes elméletek és magyarázatok szerint az emberekben való csalódás oka talán az, hogy az ember gonosszá lesz. Sok nép mítoszában, így a görögben is, szerepel az özönvíz, mellyel az emberiséget büntetik e gonoszságáért. A kérdés csak az, hogy vajon a teremtő mennyiben erkölcsös és etikus? Peter Weyland, a mindenható Weyland –Yutani vállalat vezetője, aki lehetővé teszi az expedíciót, nagyon is esendő vágyakkal indul útnak titokban egy hibernálókapszulában. Hisz ő nem vágyik másra, minthogy halhatatlanságot kérjen a teremtőtől. Kicsoda Ön, Mr. Prométheusz?. A haláltól való félelem vezérli minden tettét. A legősibb emberi vágyakozás az övé, eggyé válni az istenekkel és egyenrangúvá lenni. A film azonban világos választ ad erre a kérdésre. A teremtők drasztikusan elutasítják ezt a kérést.
Ezek szót fogadtak Zeusznak, hamarosan szemérmes szűz alakját formálta ki az agyagból a sánta kovácsisten. Pandora lett a neve, "mindenki által megajándékozott", mert Olümposz minden lakója ajándékozott neki valamit. Hermészre bízta Zeusz, hogy vigye ajándékba Prométheusz testvéréhez, Epimétheuszhoz. Epimétheuszt jó előre figyelmeztette Prométheusz, hogy ne fogadjon el semmit Zeusztól, de Epimétheusz megfeledkezett az intelemről, befogadta házába Pandorát, az első asszonyt, s csak mikor már ott volt a baj, akkor kapott észbe. Jókora agyaghombárok álltak Epimétheusz háza körül, felében-harmadában a földbe süllyesztve. Az egyikben gabona volt, a másikban must vagy olaj, így Pandora mindent megtalált férje házánál, ami csak kellett. Egyetlen hombártól tiltotta Epimétheusz az asszonyt, de hiába, mert Pandora oldalát fúrta a kíváncsiság: ugyan mi lehet benne? Egy óvatlan pillanatban leemelte a hombár fedelét, hát a sokféle baj kirepült belőle az emberek közé, akik eddig gond nélkül éltek. Kirepült a hombárból a Fáradság, a Betegség, az Öregség; Pandora ijedten csukta vissza a fedelet, de már késő volt, csak a Remény volt már a homárban, amikor újra lezárult a nyílása.