A nyár nem múlik el nálam a hidegen is fogyasztható ételek nélkül. A forróságban igazán üdítőek a savanykás, zöldséges főfogások. Ilyenkor az is mérvadó, hogy olyan ételt készítsek, ami napokig eláll, sőt, pár nap múlva még ízletesebbé is válik. A tököt remekül használhatjuk ilyen ételek előállításához. Többféleképpen elkészíthetjük és persze sokaknak az is fontos, ha húsfélékkel van kombinálva. Tény, hogy így laktatóbbak lesznek, ám megőrzik könnyedségüket is. Kevés dolog van, ami miatt bekapcsolom kánikulában a sütőt, de a töltött tökért megtettem volna. Ám ahogy gondolkodtam, eszembe jutott, hogy sok évvel ezelőtt kipróbáltam egy régi-régi receptúra alapján a sütés nélküli változatot. Mivel már elfelejtettem, hol is olvastam róla, így emlékezetből próbáltam elkészíteni. Bevallom, magam sem számítottam arra, hogy ennyire hasonlít majd az évekkel ezelőtt készítettre. Persze annak is örültem, hogy mindehhez még a sütőt sem kellett bekapcsolnom. Ha szeretnétek kipróbálni, mutatom, hogyan készítettem: Hozzávalók: (kb.
A tökhöz hagyományosan jól megy még a füstölt hús, a kapor, a tejszín és a citrom is, ha valaki más irányba vinné, kísérletezzen bátran vele, de gyorsan, mert csak most friss - ne higgyünk annak, aki szerint a nagyra nőtt tök jó töltve, mert nincs igaza. Hozzávalók 6 adaghoz: 3 darab kis méretű tök 500 gramm darált sertéshús 1 darab tojás 2 evőkanál zsemlemorzsa 2 gerezd fokhagyma 50 gramm reszelt parmezán/grana padano 5 darab aszalt paradicsom ízlés szerint só 200 gramm tejföl Előkészítési idő: 10 perc Elkészítési idő: 1 óra Elkészítés: A tököket meghámozzuk, hosszában félbe vágjuk, és a magos belső részüket kikanalazzuk. Főzelékek kísérőjeként nagyon finom. A hússal töltött nyári zöldségek azon ételek csoportját gazdagítják, amelyekkel szinte minden nemzet büszkélkedhet. Ahol terem padlizsán, cukkini, tök, paprika és paradicsom, ott egészen biztosan találkozunk valamilyen töltött formájukkal is. A főzőtököt leggyakrabban tökfőzelékként készítjük – ennél hétköznapibb, jellegzetesebb nyári magyar fogást nemigen tudnánk megnevezni, egyben az egyik legmegosztóbb ételünk is: ki paprikásan, rántással, melegen, ki fehéren, tejfölösen habarva, hidegen kapta a családi örökséget.
Magyarország tizedik nemzeti parkja páratlan élővilágával és egyedi természeti környezetével minden évben rengeteg természetjárót vonz. A fajok gazdagsága, az élővilág ritka gyöngyszemei még a gyakorlott természetjárókat is elkápráztatják. Az alábbiakban bemutatjuk, mik teszik egyedivé az Őrségi Nemzeti Parkot! Az Őrség hazánk tájai közt is kivételt képez, olyan földrajzi adottságai vannak, amelyek az ország más részein nem fordulnak elő. Magyarország legcsapadékosabb vidéke, a szubalpin klímában évente akár 750-900 mm csapadék is lehullik, ami hihetetlenül buja növényzet megtelepedését tette lehetővé. Ha ez nem lenne elég, a tájegységben kb. 200 forrás található, illetve több folyó is áthalad rajta, mint a Rába, Zala és a Kerka. Őrség nemzeti park service. Az Őrségben hatalmas erdőségek találhatók, főleg fenyvesek és bükkösök, ami meghatározza a növényvilágot is. Tavasszal és nyár elején a tisztások virágba borulnak, ugyanis ekkor nyílik a zergeboglár, aminek sárga virágai szőnyegként terülnek el a tájon. A fecsketárnics lila virágait már messziről ki lehet szúrni és a sárga liliom virágzása is különleges eseménynek számít a nemzeti parkban.
Éghajlata kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes szubalpin jellegű. Forrásokban, vízfolyásokban gazdag terület, természetes állóvizeket viszont szűkölködik. Ezek közül híres a Zala folyó eredésénél lévő Fekete-tó, ami ma már nem rendelkezik nyílt vízfelülettel, értékes tőzegmohás ingólápot alkot. A táj legjelentősebb folyója a szabályozatlan, ősi állapotú Rába a terület északi határán. Délen a Zala és a Kerka gyűjti össze a kisebb vízfolyások vizét. Őrségi nemzeti park címere. Számos, turisztikai szempontból is jelentős, völgyzáró-gátas mesterséges tó található a területen (pl. Vadása-tó, Hársas-tó, Borostyán-tó). A csapadékos éghajlattal össze-függésben a térség jellemző talajtípusa a pszeudoglejes barna erdőtalaj. A térség szántóinak többsége gyenge termőképességű. A dombhátakon, völgytalpakban, kisebb lejtésű területeken gyakori a pangóvíz, ezt gyűjtik össze a házak közelében létesített "tóká"-ban, melynek vizét a háziállatok itatására és mosásra használták. Az Őrség jelentős részére a szeres, a Vendvidékre a hazai viszonylatban egyedülálló szórvány településszer-kezet jellemző.
Több patakban megtalálható még a folyami rák. Gazdag és változatos a táj gerinces faunája. A körszájúak közül a dunai ingola előfordulása figyelemre méltó. A térség vízrendszerében 45 halfajt mutattak ki. A kétéltűek közül csak a Vendvidéken él az egyébként középhegységekben honos alpesi gőte. A térségre jellemző a szintén hegyvidéki fajnak számító sárgahasú unka és gyepi béka. Kirándulási ötlet: Őrségi Nemzeti Park |TRAVELKING. A ritka zöld gyík is előfordul a területen. A táj madár-világának jellegzetes vonás, hogy számos hegyvidéki illetve északi faj fészkel itt, mint a süvöltő, keresztcsőrű, csíz, búbos cinege, kormosfejű cinege, kis légykapó, hegyi billegető és a két királyka faj. Jelentős állományban él a területen darázsölyv, haris, kék galamb, füleskuvik, szürke küllő. Rendszeres fészkelő a kormos varjú, a Rába mellett a kis lile és a billegető cankó. Csaknem minden évben megfigyelhető a kormos légykapók költése is. Hét fokozottan védett madárfaj fészkel a térségben. A denevérek közül faunisztikai érdekesség a fokozottan védett nagyfülű denevér, a horgasszőrű denevér és a fehérszélű denevér előfordulása.
A védett terület nagysága: 43 934 hektár, ebből fokozottan védett 3104 hektár. Elhelyezkedés: A nemzeti park kđ6zponti területe nagyjából a Szentgotthárd, Körmend, Zalalövő, Kerkafalva, Szentgyörgyvölgy települések által körbefogott, és a nyugati országhatárig terjedő területen helyezkedik el. Látogatás: A terület legnagyobb része szabadon látogatható, de vannak szigorúan védett, nem, vagy csak engedéllyel látogatható területek is (elsősorban a tőzegmohás rétek és dagadólápok). Őrségi Nemzeti Park - Greenfo. Részletes felvilágosítás a nemzeti park központjában kapható. Az Őrség mindmáig titokzatos vidék. Nem betyártörténetei vagy sötét szurdokvölgyei teszik azzá, mint például a Bakonyt vagy a Börzsönyt, hanem – bár a külvilághoz természeti és történelmi szempontból ezer szállal kötődik – befelé forduló, sajátos fejlődési pályán mozgó, zárt világa, amelyben a természet és az ember tökéletes egymásra hangoltsága, világteremtő erejének jelenléte máig érezhető. A területen élő ritka, nem egyszer unikális növény- és állatfajokon túl, a nemzeti park létrejöttét éppen ezért az Őrség felbecsülhetetlen érékű tájképi adottságai indokolták: a falvak szerkezete, a jellegzetes építkezési szokások, és a lenyűgöző, fenyvesekkel borított, háborítatlan táj.