De ismert a költő egy nagyszalontai népballadát is, amelynek egy részlete így szól: "Mit mosogat Sára néném a kúton? Az uram ágylepedőjit, azt mosom. Beleejtëttëm a ruca víribe, Ki kē mosni, a hónapi ünnepre…" Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! I. Arany és a ballada II. a) Arany balladáinak témái b) Ágnes Asszony című ballada cselekménye c) Szerkezete d) Üzenete III. Összegzés Arany Jánost a "ballada Shakespeare-je"-ként is emlegetik. 1853-tól kezdett balladát írni Nagykőrösön. Erre az időre bontakozott ki az a passzív ellenállás a császári hatalommal szemben, melynek elveit ő is magáénak vallotta. Ennek szolgálatában alkotta sorra balladáit. Rendszerint a történelem nehéz korszakaiból merítette témáját, hogy ezzel is a nemzet ügyét szolgálja. Arany jános ágnes asszony elemzés röviden online. A romantika stílusának megfelelően Arany a történelmi balladák mellett (pl. Mátyás anyja, Szondi két apródja), népies ( Szőke Panni, Tengeri-hántás) és lélektani ( Tetemre hívás, Ágnes asszony) témájú balladákat is írt. A ballada nem más, mint a tragédia dalban elbeszélt formája, összefonódik benne: a líra, a dráma és az epika.
Ebben az rtelmezsben nincs lehetsg a hall utni szabaduls flttelezsre... gnes asszony rk bnhdse maga a pokol". Az elégikus líra és a tragikus ballada ötvözete Az örök zsidó. Egyik legjelentősebb balladája az Ágnes asszony, amely egyszólamú, körkörös felépítésű. Motívuma a bűn és bűnhődés. A mű alapja valóság. Arany Geszten látott egy parasztasszonyt, aki a patak vizében mosott állandóan. Arany jános ágnes asszony elemzés röviden teljes film. Ebből az emlékből merített, és képzeletében megteremtett egy tragédiát. A fiatal Ágnes asszony szeretőjével megöli férjét. A véres tett, a bűn tudata olyan erővel hat rá, hogy beleőrül. Bűne mindenki számára ismert, mégsem ítélik el. Jogos büntetését ("Holtig vízen és kenyéren / Raboskodva bünhödöl te. ") a törvény elengedi, mert elfogadja őrült állapotát. Arany is mély részvétet érez iránta, de bűne alól feloldozni mégsem tudja: "Eredj haza, szegény asszony! / Mosd fehérre mocskos lepled. " Ágnes asszony az elkövetett bűn nyomait igyekszik eltüntetni. Lepedője tisztára mosásával lelkét is szeretné megtisztítani.
A mű alapja valóság. Arany Geszten látott egy parasztasszonyt, aki a patak vizében mosott állandóan. Ebből az emlékből merített, és képzeletében megteremtett egy tragédiát. A fiatal Ágnes asszony szeretőjével megöli férjét. A véres tett, a bűn tudata olyan erővel hat rá, hogy beleőrül. Bűne mindenki számára ismert, mégsem ítélik el. Jogos büntetését ("Holtig vízen és kenyéren / Raboskodva bünhödöl te. ") a törvény elengedi, mert elfogadja őrült állapotát. Arany is mély részvétet érez iránta, de bűne alól feloldozni mégsem tudja: "Eredj haza, szegény asszony! / Mosd fehérre mocskos lepled. " Ágnes asszony az elkövetett bűn nyomait igyekszik eltüntetni. Arany jános ágnes asszony elemzés röviden tömören. Lepedője tisztára mosásával lelkét is szeretné megtisztítani. A faluban Ágnes asszonyt mindenki ismeri, állandóan szembesül tettével. A szomszédok, a törvény képviselője egyre nyomatékosabban kérik számon férje hollétét, életét. A vád gyilkosságban való részvétel. A korábbi homályos utalások most megvilágosodnak. Ágnes asszony szeretője megölte férjét, s most ellene vall.