read more HPV-szűrés A HPV az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő vírus, melynek valamely típusával a szexuálisan aktív nők és férfiak csaknem 80 százaléka legalább egyszer megfertőződik élete során. A HPV-szűrés olyan szűrővizsgálat, amellyel a humán papilloma vírus fertőzést mutatja ki, és meg tudják mondani azt is, hogy magas kockázatú vírustörzsről van-e szó. read more Koleszterinszűrés A koleszterint egyrészt a máj állítja elő, másrészt táplálékkal jut a szervezetbe. Fontos szerepe van a sejtfal felépítésében, elengedhetetlen az epesav-, és hormontermeléshez. Ugyanakkor az érfalakra rakódott koleszterin plakkokat képez, érszűkületet, érelmeszesedést okoz, ezzel pedig növeli a szívinfarktus és stroke kockázatát. read more Melanoma szűrés A melanoma a bőrrák legveszélyesebb formája, mely akár hónapok alatt is drasztikusan növekedhet. Előfordulása az utóbbi években drámai módon emelkedett, és egyre fiatalabb korosztályt érint. 40 év feletti férfiak világnapja. Hazánkban évente közel 2500 új melanoma megbetegedést diagnosztizálnak, a betegség az összes daganattípus 40%-áért felelős.
Nyereményjátékok Megfejtő Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő! Facebook játék Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény A nyitólapról ajánljuk Friss cikkeink Tippek az edzés utáni helyes étkezéshez Szóljon hangosan a lényeg! A fürdés után jelentkező fülfájást vegyük komolyan! Gyógyulj meg, Babóca! Mit nem szeretnek a férfiak a 40 feletti nőkben? – Ők maguk fedték fel a titkot! - Női Portál. Túlféltés és elengedés Hogyan neveljünk magabiztos, talpraesett gyermeket? Gyógyszereknél is kiemelten fontos a szavatossági idő Schell Judit: "Nekem más is kell" Hűsítő tippek a forró napokra Palya Bea: "A közösség előrevitele nagyon fontos hely most az életemben" A nyelési nehézségek okai Mit tegyünk, ha ételallergiára gyanakszunk? Hírlevél Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen. Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes. A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a -s és -s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Az Észak-alföldi régió Magyarország keleti részén fekszik és három megyét (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg) foglal magába. Területe 17 729 km2, ezzel az ország második legnagyobb és egyben második legnépesebb régiója. Népsűrűség tekintetében a ritkábban lakott régiókhoz sorolható (83, 6 fő/km2). A régió központja Debrecen. Az észak-alföldi régió Magyarország agrárfejlesztése szempontjából súlyponti stratégiai területet képez. Az ország mezőgazdasági területének 21, 7%-a itt található, ezzel a magyarországi régiók között – a Dél-Alföld után – a második. Észak alföldi regions. Területének közel 60%-a alkalmas intenzív agrárgazdálkodásra. Gazdasági alapkarakterét ma is a mezőgazdaság határozza meg. Hosszú ideje az ország legelmaradottabb térségeinek egyike. A megyék közül Hajdú-Bihar megye van a legkedvezőbb helyzetben. Kiemelkedő a szerepe a régiós villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátásban (az ezeket végző cégek központjai itt találhatóak), turizmus-vendéglátásban (Hajdúszoboszló, Debrecen).
Az 1990-es évek az Észak-Alföldi Régió esetében is markáns áttörést hoztak a kommunikációs szektor területén. 1995-re nagyrészt kiépült a Régió optikai vezetékes gerinchálózata, megkezdődött az analóg központok digitalizálása, az összes térség bekapcsolódott a hazai és nemzetközi távhívásba, megindult a korszerű adatátviteli szolgáltatások fejlődése és egyre nagyobb szerepet kap a nagysebességű adat-, hang- és képi információ továbbítása is. A 90-es évtizedben emelkedett a szakközépiskolai és gimnáziumi tanulók száma és aránya és jelentős létszámbővülés zajlott le a Régió felsőoktatásában is. Egyetemi képzés jelenleg Debrecenben folyik, itt található az Észak-Alföldi Régió felsőfokú képzési kapacitásának fele. A Közép-Magyarországi Régió után az Észak-Alföldi Régió kutatás-fejlesztési (K+F) intézményi hálózata a második legjelentősebb az országban. Észak-Alföld - Falusi turizmus. Erre a magas színvonalú K+F tevékenységre alapozva az innováció betelepülésének és fejlődésének elősegítése (technológia-, termék- és innováció-fejlesztés) és a külföldi és belföldi tőke bevonásának ösztönzése a Régió felzárkózásának szempontjából létfontosságú.
A külföldi befektetők közül az amerikai, az osztrák, az olasz és a német befektetői csoportok jutottak meghatározó részesedéshez. A Régió gazdaságának fontos pillére a kisszámú, de nagy alaptőkével és komoly volumenű termeléssel jellemezhető részvénytársasági kör. A külföldi tőkebeáramlás hozzájárult a munkanélküliségi helyzet további romlásának megakadályozásához, az exportképesség fokozásához, a technológiai megújuláshoz, a termelékenység növekedéséhez, a beruházások felfutásához, azaz végeredményben a Régió - különösen néhány kis- és középváros - gazdaságának stabilizálódásához. A külföldi érdekeltségű vállalkozások (2001-ben 1232 darab) kb. 40%-a kizárólagos külföldi tulajdonban van, további közel 30%-uk pedig többségi külföldi tulajdonú (a külföldiek átlagos részaránya a jegyzett tőkéből 74-78%). Észak alföldi regional. A külföldi tőke ágazati megoszlásában dominál az ipar, ezen belül elsősorban a feldolgozóipar. Viszonylag jelentős vonzást mutat a kereskedelem, a közlekedés és távközlés, az agrárszektor és a termelő szolgáltatások, valamint az építőipar és a turizmus.
Jász-Nagykun-Szolnok a központi, míg a másik (mai) két megye a keleti statisztikai régióba tagozódott be. A két háború közötti időszakban ez a politikai légkörnek köszönhetően így is maradt. A második világháború után átfogó területi reformtervek jelentek meg, melyek közül az egyik variáció, az országot 9 részre osztó nagymegyés rendszerben az Észak-alföldi felelt meg leginkább mai önmagának, a szolnoki járást, és a Jászságot leszámítva szinte teljesen a ma érvényes határok közé lett felvázolva. Észak-alföldi régió megyéi. A politikai változások azonban elsodorták a sokak által támogatott lehetőséget, szovjet tipusú közigazgatást vezettek be az ország területén. Ennek ellenér már az 1950-es években folytatódtak a viták politikai és szakmai szinten is a megyerendszer megváltoztathatóságáért. Általánosságban elmondható, hogy a szocializmus évtizedeiben született régiók kialakítására törekvő közigazgatási javaslatok leginstabilabb eleme Jász-Nagykun-Szolnok megye volt, ami hol teljesen, hol osztva a központi, sőt a Dél-alföldi régióhoz tartozott.
Észak-Alföld Központ Debrecen Megyék Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Népesség Teljes népesség 1 450 960 fő (2019. jan 1. ) [1] +/- Népsűrűség 81, 85 fő/km² Földrajzi adatok Terület 17 727, 94 km² Legmagasabb pont Kaszonyi-hegy, 240 m Észak-Alföld régió elhelyezkedése és megyéi Észak-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el. Régióként Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket foglalja magába. A régió szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja Debrecen. A régió kialakulása [ szerkesztés] A régió első megjelenési formája Prinz Gyula közlekedésföldrajzra alapozott munkájában jelent meg először, hasonlóan a többi mai régióhoz. Észak-alföldi régió települései, irányítószámai - Irányítószámnavigátor. Az általa Debrecen központtal elképzelt régió a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyét, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti, és Békés megye északi felét foglalta magában. Az 1923 -ban kialakított új közigazgatási beosztás végül azonban nem erre épült, az itt megjelenő statisztikai régiók egyike sem esett egybe közelítőleg sem a mai Észak-Alföld régióval.